A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei
A „magisternek" nevezett Uza a 14. század elején, 1311-1312 fordulójáig Ama Amadé szolgálatában állt, majd ekkor az oligarcha ellen hadjáratokat vezető Károly Róbert oldalára állt. Szolgálataiért a Bodrog bal partján, Tolcsvától aránylag távol fekvő Kenézlő possessiot kapta az uralkodótól, aki forrásunk szerint Jakab nevű fiának keresztapja is volt. 8 A király által ekkor kibocsátott nagyszámú oklevél alapján 9 Uza mester szolgálata is körvonalazható: részt vett a rozgonyi csatában és/vagy Sáros királyi vár felmentésére irányuló hadjáratban. Uza másik fia, Imre az 1312-es adománylevélben még nem szerepel, viszont 1318-ban már fiai járnak el, az időközben elhunyt Uza helyett birtokügyekben. 10 Születése tehát a két évszám közé helyezhető. Személyével egészen 1372. február és 1377. január között bekövetkezett haláláig gyakran találkozunk, elsősorban birtokzálogosítási perek alkalmával. Imre felesége Olaszi Feldruch fia Beké leánya, Katalin nevével csak igen későn, 1362-ben találkozunk először." Katalin, valamint testvére Margit, egy bizonyos Miklós felesége szerepelnek az oklevélben. Ebben az esetben is a házastárs révén lehet közvetett bizonyítékot találni arra, hogy a Tolcsva nemzetség tagjai, szorosnak ugyan nem mondható kapcsolatot tartottak fenn a király(né)i udvarral. Az oklevélben ugyanis Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet kifejezett kérésére és ezen Miklós királynéi familiáris testvérének szolgálatai miatt adják ki a két leány leánynegyedét, a szokásjoggal ellentétben földben, Olaszi és Szabolcs birtokokból. Uza magister harmadik fiáról csak a 15. század elején hallunk. Ekkor Uza fia Demeter leszármazottainak férjei az Uz-ág kihalta után jelentkeznek az így öröklött birtokrészeikért. 12 Az Uz-ágból való Imrének 1340 körül születhetett András nevű fia, aki az 1360-70es években többször szerepel zálogosítást tanúsító oklevelekben. 13 András leánytestvére, Margit, első férje, Perényi Illés korai halála után, 1367-ben már Ida-i Csirke Pongrác felesége. 14 Az Idái Csirkék családja szintén kiemelkedő szerepet töltött be, főként az északkelet-magyarországi megyékben. Pongrác apja, Péter vicebán, míg nagybátyja Mihály borsodi főesperes volt a 14. század közepén. 15 Mindketten viselték tisztségükből kifolyólag a „magister" címet. Pongrác egy 1390-es évből származó oklevél tanúsága szerint csatlósaival hatalmaskodott a Langeus-ág birtokain, köztük magán Tolcsván is. 16 Második férje halála után, Margit a pataki klarisszák kolostorának apácája lett és toronyai birtokrészét a kolostornak adományozta. Idái Csirke Pongrác halála és özvegye kolostorba vonulása az 1391. év elejére tehető. Ugyanis mondott év novemberében jelentkezik Margit első férje, Perényi Illés rokonsága a férj után őket is megillető ősi birtokért, Toronyáért. Azonban a föld ekkor már a kolostor apácáinak tulajdonát képezi, akik familiárisukon keresztül eltiltják a Perényieket a birtok elfoglalásától, használatától és haszonvételeinek szedésétől. 17 8 Anjou-kori Oklevéltár (a továbbiakban Anjou) III. 258. reg. 9 Pl. Anjou III. 327., 331., 333., 335., 339., 346. reg. 10 Anjou-kori Okmánytár (a továbbiakban AO) II. 458. 11 MOL DL 38179 12 Zsigmond-kori Oklevéltár (a továbbiakban ZSO) II/l. 4261. reg. 13 Gál V, 2003a. 22. 14 „... Margaretham consortam Pangratiin dicti Thuk de Ida ..." Codex Diplomaticus Hungáriáé (a továbbiakban CD) IX/6 42-43. 15 Enge R, 2001. Aba nemzetség Széplaki ág (Csirke) 16 C. Tóth N., 2005. 76. reg. 17 C. Tóth N., 2005. 110. reg. 89
