A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

/. ábra múzeumba, hogy azok lelőhelyénél általában csak annyi szerepelt, hogy „SzuhogyCsorbakői vár romjai". Néhány leletnél pontosabb meghatározás is olvasható, itt a lelőhely megnevezése: „Szuhogy-Csorbakői vár L, III., IV. számú helyről". Mivel azonban csak négy helyiségben folytak kutatások, így az ásatási terület háromnegyedéről bárhonnan előkerülhettek ezen leleteink is. A legszerencsésebb helyzetben a pénzhamisító műhely leletei vannak, amelyekről tudjuk, hogy az egykori második helyiségből gyűjtötték be őket. Azonban problémát jelent, hogy nem egyértelműek a helyiségek számozásai, mivel a fotókon és a felmérésen kívül Leszih Andor 194l-es cikke az összes dokumentáció. Leletfeldolgozásomban ezért nem említhetek pontos lelőhelyeket, illetve rétegeket. A korabeli ásatási metódusra jellemzően a feltárók kerámiát alig gyűjtöttek. Mindössze a legszebb darabokat tették el, a többit valószínűleg otthagyták. Ennek eredményeképpen a múzeumba került anyagnak csak kis hányada kerámia, a nagyobb rész pedig fém leletanyag. Mivel a várat 1553-ban elpusztították, és többé nem építették újjá, így szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen egy viszonylag zárt leletegyüttessel számolhatunk. A leletek döntő többsége a 15. század és a 16. század első felére keltezhető. II. A LÁDI CSALÁD VÁRA Csorbakő korai várának rekonstrukciós kísérlete Ebben a fejezetemben szeretném felvázolni a csorbakői vár korai építési periódusának rekonstrukciós lehetőségeit. Mivel a két világháború közti ásatások elsősorban a 232