A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Bebek Ferenc A gazdag főúr, Bebek Ferenc felbukkanása 1537-re tehető a politikai életben. 1536-ban Szalaházy Tamás halálával megüresedett az egri püspöki szék, ahová Szapolyai János király nyomban saját emberét, Frangepán Ferenc kalocsai érseket ültette. Habsburg Ferdinánd viszont 1537. január 7-én Prágában kiadott egy dokumentumot, amelyben Seredy Gáspár és Bebek Ferenc kiváló szolgálatainak jutalmául, most engedélyt adott, hogy megtámadhassák Szapolyai egri várát, amely bevételével saját emberüket nevezhetik ki püspöknek. Az engedély oka, hogy korábban a Bebek család és Seredy 30 000 Ft-ot adtak kölcsönbe hadi célokra Ferdinándnak. Az egyházmegye javadalmai természetesen Seredyt és Bebeket illették volna. Ferdinánd még márciusban megerősítette Seredy Gáspár javaslatát, aki Bebek Ferenc vejét, Perényi Ferencet jelölte püspöknek. A kinevezés azonban soha nem lépett életbe, ugyanis Bebekék nem tudták Egert bevenni. Szapolyai halála után pedig Frangepán Ferenc püspök is felesküdött Ferdinánd hűségére, így megőrizte püspökségét. A király ezt követően a várba egy kis létszámú idegen zsoldos sereget helyezett, s így Egert és püspöki javadalmait Bebekék végleg elvesztették. A pénzzavarban lévő uralkodó tehát egyelőre nem tudta meghálálni Seredy és Bebekék nagy összegű kölcsönét. Ugyanakkor Bebek Ferenc tagja volt Perényi Péter pataki ligájának is. Eközben azonban egyre időszerűbbé vált Ferdinánd számára a nagy összegű Seredy és Bebek kölcsön visszafizetése, hiszen nem akarhatta, hogy elveszítse a Felvidék két legnagyobb birtokosának jóindulatát. Továbbá nem akarhatta, hogy az Észak-Magyarországon egyre jobban kibontakozó és túlzottan önállóan cselekvő Perényi Péter még jobban megerősödjön. Miután 30 000 Ft-ot Ferdinánd ekkor képtelen lett volna kiutalni hűséges főurainak, ezért birtokadományokkal igyekezett törleszteni. Bebek Ferenc minden bizonnyal ezért kapta 1540 és 1541. fordulóján Csorbakő birtokát, ami eddig Perényi Péteré volt. Ferdinánd a Bebek Ferencnek adott csorbakői uradalommal a törlesztésen túl valószínűleg sakkban akarta tartani a túlságosan is önállóan cselekvő Perényi Pétert. Ezzel elkötelezett hívévé tette Bebek Ferencet Ferdinánd a Perényi-birtokok szomszédságában. Bebek Ferenc az új birtokot azonban már röviddel a megszerzése után testvérének, Imrének adta át. 1541. február 4-én már arról értesülünk, hogy: „Ferdinánd király tisztelendő Pelsőczi Bebek Imrét kegyelmébe fogadja, a székesfehérvári Szent Miklós prépostságot addig kezénél hagyja, míg másként nem kárpótolja. Praeterea totale castrum Chorbakw minden tartozékaival Borsod vármegyében jure hereditario praefato Emerico suisque liberis utriusque sexus gratiose donandum duximus et spectabilem ac magnificum Petrum de Peren módis omnibus super jure suo, quod in prefato castro dinoscitur, contentum reddere..."

108 Mivel azonban Perényi és a király között 1541. elején még nem olyan mérges a viszony, így az eladományozott földért cserébe Perényit az uralkodó egy másikkal kielégítette. Ezt követően 1541. április 28-án Bebek Imre már Csorbakő pálos kolostora javára végrendelkezett.

109 A végrendeletből még megtudhatjuk, hogy ha a király elmulasztaná kielégíteni Perényi Pétert a csorbakői uradalomért cserébe és ebből kellemetlenségei lennének Bebek Imre örököseinek, akkor a végrendelet szerint Imre kéri a testvérét, 108 BAZmL, XV/17, 3. doboz, Csorbakő, 1404-1864. (Ferdinánd azonkívül Csorbakő egész várát örök jogon az előbb mondott Imrének, valamint mindkét nemen való örököseinek ajándékozta. Nagyságos Perényi Pétert, a vár eddigi tulajdonosát igyekszik más módon kielégíteni.), vö. NRA 600/50. 109 NRA 521/25. 197