A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

tartozékairól egymás között kölcsönös örök érvényű egyezséget és rendelést kötöttek." János és István itt elcserélték Terebes, Füzér és Csorbakő várát és összes tartozékát János és Miklós minden birtokára, nevezetesen Nagyida és Nyaláb várára és minden tartozékára. Az oklevél pontos célja nem teljesen világos, hiszen János és István birtokai, a három Perényi-központ jóval értékesebb lehetett János és Miklós jószágainál. Feltételezhetjük azonban, hogy a „legőszintébb szeretet buzgó köteléke" helyett János és István célja inkább az oklevélben is kihangsúlyozott János és Miklós birtokainak megszerzése lehetett. Vélhetően arra számítottak, hogy ezek örökös nélkül halnak meg és birtokaik így az ő águkra szállnak. Azonban számunkra másért is fontos ezen dokumentum. Itt láthatjuk először egy oklevélben a csorbakői várat birtokaival együtt: „castrum Chorbakew, necnon possessiones Zonhod, Ormos, Nyarad, Tywisses, Keleczen, Thelekes, altéra Thelekes, Kysfalud, Adolman, Polgár, Cesekhaza et una deserta in Borsod".

78 Tehát, mint láthatjuk már megnőtt a váruradalom falvainak száma Perényi Imre uraságához képest. Új birtokként szerepel a két Thelekes (a mai Alsó- és Felsőtelekes), Kysfalud (a mai Tiszapalkonya környékén lehetett), Adolman (a mai Tiszaszederkény környékén lehetett), Polgár (a mai Polgár) és Cesekhaza (a mai Nagycsécs). A két Telekest 1426. március 10-én Zsigmond adta kölcsön Jánosnak és Istvánnak, amiért azok 600 Ft-ot kölcsönöztek Bécsben a királynak.

79 A két falu a csorbakői vár valóságos tartozéka lett Zsigmond 1426. augusztus 24-i oklevelével.

80 Kisfalud és Adolman megszerzése is valószínűleg ehhez a bécsi kölcsönhöz köthető, 1425 körül lett a két tiszai falu Perényibirtok. Értéküket nemcsak az növelte, hogy mindkettő egy halastó mellett feküdt, hanem, hogy tiszai rév volt a határukban, bár egyelőre ezek vámját még nem nyerték el ekkor. Visszatérve a kölcsönös örökösödési szerződéshez, Zsigmond 1430. december 6án utasította a jászói konventet, hogy iktassa be Perényi Jánost és Miklóst Csorbakő várába és tartozékaiba.

81 A következő évben, február 8-án a jászói konvent megüzente, hogy kiszállt egy királyi ember, Chebi Mátyás, Fábián és Sebestyén napján (január 20.) és az azt követő alkalmas napokon „Chorbakw várára és tartozékaira", ahol: „Az összehívott szomszédok és határosok jelenlétében Magyarország szokásjoga szerint a törvényes és szokott napokat ott eltöltvén Pereni néhai Péter fiait Jánost és Miklóst ezek birtokaiba ellentmondás nélkül beiktatták."

82 Hasonlóan megtörtént az iktatás Füzér és Terebes várába és azok tartozékaiba is. Perényi Imre két fia, János és István 1431-től a király asztalnokmesterei lettek, amit István haláláig, 1437-ig viseltek is.

83 Közben mindketten tagjai lettek Zsigmond legszűkebb, legbizalmasabb körének, a Sárkány-rendnek, sőt mindketten valószínűleg részt vehettek nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban is, aminek eredményeképpen elnyerték az aragóniai Kannarend, vagy más néven mértékletességi rend tagságát. Mindezek tükrében továbbra sem érthető pontosan, miért engedték ki kezükből oly könnyedén a székhelyeiket. Azonban feltételezhető, hogy Perényi János és Miklós beiktatása ellenére meggondolhatták magukat és visszamondták a már megkötött szerződést, 77 Fejér G., 1843a. X. VII. 230., vö. MOL DL 70857/1. 78 Uo. (Csorbakő várát és a Borsod megyei Szuhogy, Ormos, Nyarad, Tövisses, Kelecsény, Telekes, másik Telekes, Kisfalud, Adolman, Polgár, Cesekhaza birtokokat és egy pusztát.) 79 MOL DL 11766. 80 MOL DL 11842. 81 Fejér G., 1843a. X. VII. 238., vö. MOL DL 70864/1. 82 MOL DL 70864/2. "EngelR, 1996.1.47. 188