A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

közül ez esett legközelebb Budához, ahol ideje jelentős részét töltötte. Továbbá az új csorbakői családi központ mellett szól a vártól nem messze alapított újházi pálos kolostor is, amit egy későbbi fejezetben (Újház pálos kolostora) tárgyalok. 1408. április 28-án az oklevelek arról tájékoztatnak, hogy „A leleszi konvent előtt Perényi Imre kancellár Vadászi Imre birtokai után, amelyeket a királytól adományul nyert, 60 új Ft-ot fizet leánynegyed, hozomány és nászajándék fejében."

71 Tehát a Perényi lány esküvőjén az uradalomból 60 Ft-nyi érték járt neki, amit apja pénzben fizetett meg. Csorbakőről név szerint egy darabig nem emlékeznek meg az oklevelek, de életéről közvetett adataink vannak az 1410-es esztendőkből. 1410. május 4. napján Zsigmond kéri a jaszói konventet, hogy tartson vizsgálatot Puthnok-i János fiai Miklós, László és Miklós fia Radnolthius panaszára. A felperesek szerint Perényi Imre parancsára, várnagya Budy-i Miklós a Puthnok-iak négy Horvathy-i (ma Bánhorváti) jobbágyát Ormos birtokon fogságba vetette, s mindaddig nem engedte el őket, míg azok 44 florenos nőve monete-t és négy kardot nem adtak letartóztatójuknak.

72 Budy-i Miklós Csorbakő várnagya volt, bár a várat név szerint nem említi meg a dokumentum. Érdekes, hogy az ügy évekig tartott. 1412. november 2-án hallhatjuk, hogy Garai Miklós nádor Sajószentpéteren bírsággal elmarasztalta Perényi Imrét, aki nem jelent meg a Borsod vármegyei közgyűlésen, ahol a Puthnoki család panaszt emelt ellene a két évvel azelőtti, fennemlített jobbágylefogatás miatt.

73 Néhány nappal később, november 8-án Garai Miklós megismételte korábbi levelét két példányban is. Az elsőben Puthnoki Radnolth emelt Perényi és várnagya ellen panaszt, míg a másikban nagybátyja, Puthnoki László perelt. Ez utóbbiból tudjuk a jobbágyelfogás pontos dátumát is, 1410. Szent György napja (április 24.). Érdekes, hogy az egyazon napon kiadott iratokon más-más kárösszeg szerepel: Radnolth 44 Ft-ról, míg László csak 40 Ft-ról, de ezen kívül még négy kardról tesz említést.

74 Sajnos az ügy végkimenetelét nem ismerjük, nem maradt fenn több adat róla. Azonban úgy látszik, hogy a Puthnok-i család továbbra sem hagyta nyugton a csorbakői várnagyokat, ugyanis 1415. április 18-án Malcha-i Pál borsodi alispán előtt ismét egy Puthnok-i, Puthnok-i Miklós tiltakozott, amiért Zuba Demeter nevű Horuathy (Horváti) birtokán élő jobbágyát sérelem érte. Zuba Demeter éppen egyik ökrét hajtotta a rudabányai vásárra, amikor Ormoson egy Bicekos nevű edelényi hospes lefoglalta az állatát. Zobonya (Szobonya) István Chorbakew-i (csorbakői) várnagy pedig mivel az eset a vár uradalmában, Ormoson történt meghallgatta az esküdteket, akik közül az edelényiek vallomásának adott igazat és így az ökröt Bicekosnak ítélte.

75 Érdekes, hogy már megint a Puthnokiak horváti jobbágyait érte sérelem és ismét Ormos birtokán. 1410-ben még Perényi Imre adta ki a négy jobbágy lefogásának parancsát Budy-i Miklósnak, így feltételezhetően ekkor Csorbakőn tartózkodott. Két év múlva azonban már nem jelent meg a megyegyűlésen három idézés ellenében sem. Valószínűleg ebben az időszakban politikai ügyei miatt már távol kellett maradnia birtokaitól. 1415-ben várnagya ítélkezett az uradalom peres ügyeiben, tehát Perényi Imre ismét nincs ekkor Csorbakő várában, aminek magyarázata, hogy ekkor már javában tartott a konstanzi 70 Féld I.-Cabello, J., 1980. 35. 71 Zsigmondkori oklevéltár II, 1956. 131. 6069. oklevél. 72 Zsigmondkori oklevéltár II, 1956. 352. 7556. oklevél. 73 Zsigmondkori oklevéltár III, 1993. 663. 2871. oklevél, vö. MOL DL 89705. 74 Zsigmondkori oklevéltár III, 1993. 670. 2904 és 2905. oklevelek, vö. MOL DL 89707 és 89708. 75 Zsigmondkori oklevéltár V, 1997. 179. 518. oklevél, vö. MOL DL 89752. 186