A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

kérésére írt újra az egri káptalan hiteles helye. Perényi András 1374 után meghalt, így a birtokot testvére Péter örökölhette.

52 1381-ben a jaszói Keresztelő Szent János monostor konventje és Paulus elöljáró tudósít minket, hogy Nagy Lajos király rendelete folytán: „... nobis magister Petrus de Peren quod ipse ... dam possessionis sue Zomhod vocate omni Jure sibi pertinentis legitimé vellet introire ..." Ennek érdekében a konvent embere: „... Thomas de Hemy homo noster ad faciem predicte possessionis Zomhod vocate vicinis et commetaneis suis uniuersis legitimé inibi conuocatis et presentibus accedendo, introducat prefatum magistrum Petrum in domínium ,.."

53 Az oklevelet Szent Márton ünnepe utáni 3. napon (november 13.) Visegrádon keltezték. Az esetleges ellentmondásoknak megfelelő határidőt hagytak, de mivel ilyen nem érkezett, így még ezen évben Szent Tamás apostol ünnepének harmadik napján: „... ipsi magistro Petro cum omnibus suis utilitatibus et pertinenciis uniuersis perpetuo Jure ..."

54 beiktatták. Mivel tulajdonosváltás történt, ezért érthető, hogy az új birtokos rendezni akarta a falu birtokjogi okleveleit, így került sor a már korábban látott 135 l-es dokumentum 1383-as átírására. Perényi Péter idejében kezdett a család felemelkedni. Péter előbb bekerült a királyi kíséretbe, majd regéci várnagy lett. Zsigmond ezt követően diósgyőri várnaggyá tette, ami öt vármegye ispánságát is jelentette. Perényiek a hatalmi válság éveiben Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülésével politikai válság bontakozott ki, amely megosztotta az országot. A bárók többsége igyekezett az 1382 utáni években kivívott pozícióit, s ezzel együtt a királyi hatalom ellenőrzését is megőrizni. Velük szemben Zsigmond saját helyzetét kívánta megerősíteni. A bárók számíthattak a nemesség többségének támogatására is, hiszen Zsigmond kezdettől fogva népszerűtlen volt, amit betetézett még az 1396-os nikápolyi vereség híre is. Zsigmond céljai elérésére ezért új arisztokráciát igyekezett kialakítani saját híveiből, illetve idegen származásúakból, akiket nagy birtokokkal látott el és magas pozíciókba juttatott. Ezek egy része köznemes volt, kiket az udvar alsóbb rangú tagjai közül emelt fel, köztük a Perényieket (1. Perényi Pétert). Az új arisztokrácia lényege az volt, hogy bár tagjai a bárókhoz hasonlóan nagy vagyonnal rendelkeztek, de mindezt és pozíciójukat csakis Zsigmondnak köszönhették. 1401. április 28-án az országnagyok Bebek Detre nádorral az élükön letartóztatták Budán a királyt, akitől követelték, hogy az új idegen származású híveit távolítsa el a hatalomból. Erre a király nem volt hajlandó, mire fogollyá nyilvánították, az országot pedig a Szent Korona nevében a bárók és főpapok kormányozták. Mivel az új uralkodó személyében nem tudott megegyezni a tanács, ezért Zsigmonddal alkudozni kezdtek: visszakapja a trónt, ha bűnbocsánatot ad a lázadóknak és az idegeneket elküldi udvarából. Habár Zsigmond elfogadta a javaslatot, híveit nem bocsátotta el, sőt eljegyezte a stájer Ciliéi Hermann lányát, Borbálát. Zsigmond még tovább is ment, leváltotta Bebek 52 Engel P., Középkori magyar genealógia, 2001. Perényi, 2. tábla, terebesi ág. 53 Zichy okmánytár IV, 1878. 218-219. 182. oklevél, (a mi mesterünk Perényi Péter az ő Szuhogynak mondott birtokába minden joggal és törvényesen akar belépni, [ezertja mi emberünk Hemi Tamás a mondott Szuhogy falu szomszédait és határosait törvényesen összehívta és a jelenlevőkhöz járulva beiktatta az előbb mondott Péter mestert a birtokba). 54 Zichy okmánytár IV, 1878. 219. 182. oklevél, (magát Péter mestert minden dolgával, hozzátartozójával, örök jogon [beiktatták].) 182