A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG ISPÁNI VÁRAI WOLF MÁRIA Mint ismeretes, a magyarországi ispánsági várak módszeres kutatása „A honfoglalás és kora Árpád-kori nemzetségfői és ispánsági központok régészeti kutatása" című program keretén belül az 1960-as évek végén, '70-es évek elején indult meg. A program alapját Györffy György nagy hatású elmélete alkotta, amely szerint a Szent István-kori megyék központjai földvárak lehettek.

1 Ezek közül több már a 10. században, egy-egy előkelő nemzetségfő szálláshelyeként épült föl. E várak egy részét István király kisajátította, berendezve bennük állama első központjait, az egyházi és világi életet egyaránt irányító megyeszékhelyeket. A földvárak másik része viszont az államalapítás korában, a 11. század elején, kifejezetten megyeközpontnak készült. Különös jelentőséget tulajdonított az országból kivezető fontos hadi utak mellé épített határváraknak és a hozzájuk kapcsolódó határmegyéknek. Nézete szerint ezek a várak a tatárjárás után elveszítették jelentőségüket, korszerűtlenségüket éppen a mongol invázió bizonyította be. Helyüket kővárak vették át.

2 A három évtizede folyó kutatómunka néhány vonatkozásban igazolta, másokban azonban megcáfolta Györffy feltételezéseit. Az elmélet egyik sarkalatos pontját képező, sokáig axiómaként kezelt

3 magyarországi 10. századi várépítészetről hosszan tartó vita bontakozott ki. Napjainkban a régészek között mindinkább elfogadottá vált a legutóbb Bóna István által energikusan hangoztatott vélemény. Eszerint a magyarországi 10. századi várépítészetre semmiféle biztos történeti és régészeti adatunk nincs. Annál több adat szól azonban az államszervezéssel egy időben kialakuló várainkról, a magyar várépítészet 11. századi megszületéséről.

4 A magyar várak 10. századi eredetével kapcsolatos kételyek nem utolsósorban az északkelet-magyarországi ispánsági székhelyek kutatása során elért eredmények miatt merültek fel. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Északkelet-Magyarország államalapítás kori székhelyeinek kutatása az országos átlagot messzemenően meghaladó mértékben megtörtént. A történeti Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Zemplén megyék központjában egyaránt végeztek hosszabb-rövidebb ideig tartó régészeti feltárást, amelyeknek főbb eredményeit közzé is tették. Bár az igen jelentős részletkérdéseket taglaló teljes feldolgozások még váratnak magukra.

5 1 Előadás formában elhangzott 2001. április 21 -én a Keszthelyen megrendezett Castrum Bene konferencián. 1 Györffy Gy., 1977.200. 3 Györffy Gy., 1977. 30-38..92-121., 191-264,329-331., vö. Kristó Gy., 1988. 21^4., 73-99., 147152., 201-207. 4 NémethP., 1985. 111., Nováki Gy., 1988. 145-150., Bóna I., 1995. 46-47., Bóna L, 1998.63-64. 5 Abaújvár: Gádor J.-Nováki Gy., 1976./1. 37-47.; Gádor J.-Nováki Gy., 1976./2 425-434.; Gádor J.Nováki Gy. 1980. 43-76.; Gádor J., 1980. 443^50.; Borsod: Wolf M, 1992. 393-431.; 1996/1. 242-255.; 1996./2. 209-240.; Nováki Gy., 1993. 125-145.; Gömör: Kovács B. /., 1999. 489-499.; Heves: GömöriJ., Rég. Füz. Ser. I. No. 23. 1970. 83-84.; GömöriJ., 2001. 31., Bóna 1998. 52.; Zemplén: B., Benadik 1966. 1-16.; D. Caplovic 1985. 75-77. 179