A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
FEHÉR József: A bodrogolaszi kincslelet
A BODROGOLASZI ARANYPÉNZLELET FEHÉR JÓZSEF Az 1990. év numizmatikai és történeti szenzációja volt a bodrogolaszi (BorsodAbaúj-Zemplén megye, Hegyalja kistájegység) kincslelet. A valószínűleg 200 darab aranypénzből álló lelet - melyet eddig még kiderítetlen okból rejtett el tulajdonosa - a tavaszi szántás során került elő a Bodrog folyó partjától kb. 150 méterre. A 200 darabból sajnos csak 72 darab került a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum gyűjteményébe: 54 db beszolgáltatással, 3 db vásárlással, 7 db a rendőrségi eljárás során, 8 db az utólagos régészeti ásatás eredményeként. A leletanyag tudományos feldolgozása eddig még nem történhetett meg, mert a találók - megszegve a muzeális értékek védelméről alkotott törvényeket - a nagyobb hányadot orgazdák, külföldi kapcsolatok útján értékesítették, illetve - nem ismervén fel történeti és eszmei értékét - szétszórták, elkótyavetyélték. A szinte kifogástalan állapotban megmaradt pénzek színtiszta aranyból készültek a XV-XVI. századi Magyarországon, illetve Ausztria, Salzburg, Karinthia, Boroszló, Danzig pénzverdéiben, valamint Csehországban. Az aranypénzek 1438 és 1556 között keletkeztek s a következő uralkodók pénzkibocsátását reprezentálják: Habsburg Albert, I. Ulászló, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, illetve Salzburg Michael, Salzburg Ernest, Salzburg Mattháus, Boroszló Balthasar, Münsterberg Joachim, Danzig Zsigmond feliratúak. „E korból ilyen nagyságrendű leletet nem ismerünk, a XVI. századi gazdaságtörténet (kereskedelem-, pénz-, ipartörténet) egyik legfontosabb forrása... A lelet még töredékében is jelentős, így a nemzetközi kutatás is számolni fog vele..." - írta Gedai István szakértői véleményében, 1990 szeptemberében. Ez a tanulmány elsőként tesz kísérletet az aranypénzlelet értékelésére, vizsgálván az elrejtés lehetséges okait, történelmi idejét és helyét, az előkerülés körülményeit, s szót ejt a múzeumi etikáról és a muzeális értékek védelméről alkotott törvényeink alapvető hiányosságairól is. Az aranypénzlelet históriája 1990 májusában a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum baráti körének egyik tagja hívta fel a figyelmünket arra a szóbeszédre, miszerint Bodrogolasziban aranypénzeket találtak volna. Numizmatikával is foglalkozó, hozzáértő ember lévén felajánlotta, hogy utánajár a hírnek, igaz-e. Biztatásomra nemsokára eredménnyel is járt: május 28-án 3 db aranypénzzel tért vissza a múzeumba, melyeket 20 ezer forintért vásárolt meg. Ennek fele sem tréfa, vettük komolyra a dolgot, hozzárendeltem fotós-technikus-műszaki képzettséggel is rendelkező kollégánkat, járjanak végére a dolognak. A pénzeket eladó bodrogolaszi fiatalember azonban húzódozott az információk átadásától, szinte bujkált, 117