A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

sorolják fel a beadott porcelán-, üveg-, fémtálakat, tányérokat, vázákat, egyéb tárgya­kat (közöttük: „7 drb fali kép"; „fából faragott faldísz?"; „2 drb szőnyeg"; „10 drb különböző nagys. porcelántányér"). Akkori rendőri közlés szerint: „volt közöttük sok egészen régi (fekete) festmény és régi tárgy is". A muzeológus szerint: akkor „hallomás­ból értesültem, hogy még sok házban vannak műtárgyak, a lakosság azonban úgy nyilatkozik, hogy náluk nincsen már semmi, ami volt, azokat már beszolgáltatták a rendőrségnek". Megay Géza jelentése még a következőkben említésre érdemes adatokat szolgál­tatja: „A kastély főbejárata fölött hatalmas méretű kettős grófi címerek vannak az ún. mázatlan keménycserépből, továbbá az a körülmény, hogy meg lehet a valószínűség arra, hogy a nagy tömegű épülettörmelék alatt még lehetnek esetleges műértékkel bíró darabok is. A levéltári anyag ott maradt része már mind újkorú. A kastélynak hosszú és sok pincehelyisége van, azt onnan lehet következtetni, hogy kint a parkban és bent az épületben több helyen rábukkantam beszakadt pincerészekre. A kastély parkjában régi temető nyomai vannak, még egy-két sírkő is van. Egyik darab régi, még az ún. koporsó alakú; felirata nehezen volt olvasható. Nagyobb feliratos kőlap is (kb. 100x 110 cm) van, évszáma ennek 1779. (Az idő rövidségére való tekintet­tel ezeket már nem tudtam leírni.) Az egész kastély és környéke a legszomorúbb pusztulás képét mutatja. A lakosság szerint itt több hétig tartó hadműveletek folytak. A községi elöljáróságtól nyert értesü­lés szerint a kastély és parkja már a Földbirtokrendező Tanács rendelkezése alatt áll. Az oldalszárnyak egy részét még most is bontogatják ismeretlen egyének. A község elöljáróságának terve az, hogy a kastély egy részének lebontott anyagából ifjúsági kultúrházat építtetnek még az év tavaszán." Megay Gézának még két további irata is szolgáltat értékes és részletező adatokat a kastély állapotáról, sorsának alakulásáról. Az első 1953. december 5-én a sajóvámosi községi tanácsházán készült jegyzőkönyv, amelyet Megay Géza muzeológus az Építé­szeti Tanács Titkárságának kiküldötteként dr. Rimányi Jenő akkori községi vb-titkárral együtt vett fel, a lefolytatott helyszíni szemle megállapításai után: „A kastély teljes romos állapotban van. Olyannyira, hogy stílusa már meg sem állapítható, csak két oldalszárnyának saroktornyai toronysisakja van ép állapotban. A középső épülettömb teljesen tető és mennyezet nélkül áll, a külső főfronti részén jobbról és balról 8-8 ablaknyílás állapítható meg, ezek között pedig a rizalitos rész teljesen romos. A főbe­járati rész boltívei és oszlopai összeomolva feküsznek már a földön. A nyugati irányú épületszárny mellett cca. 20 méterre épült gazdasági épületekből csak romok találha­tók. Az épület belső részében már nem található semmi műemlék jellegű részlet. Sem kályhák, sem kandallók, sem más falba épített objektívumok. Az épület parkjában kívül egy homokkőből faragott cca. 1 méter átmérőjű, kettős koronával ellátott címer dombormű található a partoldalba beépítve. A földön elhagyatva áll egyetlen sírkő, amely homokkőből készült és koporsó alakú, felirata már nem vehető ki. (XVIII. é.)" Megay Géza ezután a romosodás okaival és a felelősséggel kapcsolatos kérdéseket tett fel, amelyekre dr. Rimányi a következőket válaszolta: „Tudomásom szerint az 1944. évben a harcok során a kastély középső része, vagyis a bejárat megsérült és gyújtólövegtől kigyulladt. A harcok után ismeretlen tettesek megbontották a tetőt és elég rövid idő alatt az egész épület faanyagát elhordták, illetve az akkori vezetőség szétosztotta. Ezen tények akkor jutottak tudomásomra, amikor 1948. április 1-én Sajó­vámosra lettem helyezve, mint helyettes körjegyző. Idejövetelemkor a kastélyt már romos állapotban találtam, a fent leírtak szerint nézett ki. 1948. évben dr. Dános Imre járási főjegyző támogatásával az épület helyrehozatal értelmében szakértőkkel meg­vizsgáltattuk. A vizsgálat eredménye az volt, hogy az épületnek nem a régi állapotba, de használható állapotba való helyezése cca. 500 000 Ft-ba került volna. Miután sehon­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom