A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÉTER László: Herman Ottó és Szeged

Igaz, Hermant magyarságféltése olykor érzéketlenné tette a nemzetiségek jogaival szemben. A Dunántúlon a német, Erdélyben a román előretörés megijesztette, s ezért félt a választójognak a nemzetiségek számára való kiterjesztésétől. Bonyolult volna itt belemenni annak latolgatásába, hogy e sajátos sakk-matt helyzetből mi lett volna a kive­zető út, hiszen a későbbi események, Trianon következményei jórészt igazolták Herman aggodalmait. Más kérdés, hogy e következményeket miképpen lehetett volna meg­előzni. Hasonlóan sajátos álláspontot fejtett ki a század végén már kiélesedő zsidókérdés­ben is. Természettudósként és liberálisként a leghatározottabban elítélte az antiszemi­tizmust, sőt, 1883. november 22-én azt követelte, hogy a parlament hozzon törvényt az antiszemitizmus ellen. Nem véletlen, hogy az antiszemita párt másik hírhedt alakja, Istóczy Győző, a szegedi tanyavilágban éppen antiszemita jelszavakkal agitált Herman Ottó ellen - sikertelenül. 44 De Herman Ottó e kérdésben is magára maradt, és kitette magát mind a két oldal támadásának. A neves német természettudósnak, Rudolf Virchovnak nevezetes hason­lata szerint Herman is kovásznak tekintette a zsidóságot, amely megfelelő mennyiség­ben nélkülözhetetlen, de túlsúlyra téve szert, veszélyt hoz a magyarságra. Herman itt egészen pontosan az akkor fokozódó galíciai bevándorlókra gondolt, akiknek hirtelen megszaporodása és a nemzethez való alkalmazkodásra, asszimilációra való képtelen­sége a régi, nyelvében és műveltségében már magyarrá lett zsidóságot is kitette az anti­szemitizmus gátlástalan általánosításának. Ezért szorgalmazta a zsidóság asszimiláció­ját. Kossuthnak 1883-ban tömören így adta elő álláspontját: „Első pont: tisztázza és ko­difikálja a zsidóság hittételeit úgy, mint a protestánsok tették. Második: tegye közzé élő nyelveken, hogy mindenki megismerhesse. Harmadik: hitoktató csak az lehessen, aki paphoz illő modern műveltséggel bír. Negyedik: kötelező polgári házasság. Ötödik: az orosz és lengyel zsidók betelepítése 30 évig beszüntetendő." Meg is okolta e pontokat: „Az első és második ponttal azt akarom elérni, hogy zsidó vallásba Eszlárokat [vérvá­dat - P. L.] - ha nincsenek -, ne lehessen belékölteni. A harmadikkal az ortodox fana­tizmusnak akarom útját vágni. A negyedikhez nem kell kommentár. Az ötödikkel res­piriumot [lélegzetvételt] keresek a nemzet számára, hogy a kovászt feldolgozhassa." Az országgyűlésben maga panaszolta föl: „A zsidó sajtó azt mondja rólam, hogy én rosszabb vagyok, mint Istóczy Győző képviselő úr; Istóczy Győző képviselő úr pedig azt állítja, hogy én rosszabb vagyok a zsidónál." Tisza Kálmán miniszterelnök „izgatónak", Ónody Géza „zsidóreformátornak", Pulszky Ágcst „álarc alatti antiszemitának" minő­sítette Hermant ezért az elfogulatlan, a viszonyok alapos ismeretéből táplálkozó, bár a liberális eszméket némiképp valóban csorbító véleményéért. Ez utóbbi miatt Kossuth sem helyeselte a bevándorlást korlátozni akaró tervét. 45 A szőlőtetű, a filoxéra 1873 augusztusában tűnt föl először Magyarországon, Pan­csován. 46 A veszedelem lázba hozta az egész országot. Az ellene folyó küzdelem veze­tője Herman Ottó lett, mind a Parlamentben, mind kívüle. Szorgalmazta a homoki szőlő termelését, mert ez ellenállónak bizonyult a filoxérával szemben. (Tömörkény Borszedés című elbeszélésében örökítette meg a tanyai ember magyarázatát, miért nem ártott a homoki tőkének ez az amerikai rovar: „kisüti a szömit a homok, mögvakul, és néni lát visszamönni a tőkére - mondták akkor nevetve a Vad Jánosok, és örvendeztek 44. Tóth E. 1984. 248. 45. Erdődy G. 1984. 99-100. - Tóth E. 1984. 250. 46. Lambrecht K. 1920. 42., 100. - Tóth E. 1984. 206-209. - Erdődy G, 1984. 41-42. 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom