A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
GÁDOR Judit – NOVÁKI Gyula: Az abaújvári földvár sánca
AZ ABAŰJVÁRI FÖLDVÁR SÁNCA GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA Az abaújvári földvár feltárását 1974-ben kezdtük meg. Elsőként a sánc szerkezetének és építési idejének vizsgálatát tűztük ki célul. Az első évben a sánc tetejéről számított 4 m mélységig jutottunk. A sánc feltárását 1975-ben Gádor Judit befejezte. Az érintetlen talaj a sánc tetejétől mért 8,20 m mélységben mutatkozott. Az 1974—75. évi sáncátvágás a sáncnak csak a vár belső területe felé eső részét tisztázta. Az ásatás helyéül a földvár nyugati oldalán egy viszonylag ép profilú szakaszt választottunk (1. kép). A vár külső oldala alatt a község házai húzódnak. A sáncnak ezt az oldalát kertekkel, gyümölcsfákkal és kisebbnagyobb bevágásokkal, lefaragásokkal erősen megrongálták, illetve hozzáférhetetlenné tették. Ezért a feltárást ezen a szakaszon eleve csak a sánc belső oldalára korlátozhattuk. A feltárt szelvénytől északra, kb. 20—25 m-re eső egyetlen épen maradt rövid sáncszakaszt egy későbbi, teljes átvágás biztosítása érdekében nem bolygattuk meg. Ez a munka azonban jelentős anyagi és időbeli ráfordítást igényel, erre a közeljövőben nincs lehetőség. Az 1976. évtől a vár belső területén folynak a. feltárások. Egy románkori templom alapfalai és körülötte nagy kiterjedésű Árpád-kori temető került elő. Megkezdődött a belső terület szondázó feltárása is. 1 A vár belső területén még sok kérdés vár tisztázásra, a sánc kutatása azonban egyelőre befejezettnek tekinthető. Az eddigi eredmények világosan elénk tárták a sánc lényegét és korát. Az alábbiakban a sáncátvágás két évi munkájának megfigyeléseit összegezve mutatjuk be a sánc szerkezetét és építési időrendjét. Már az 1974. évi eredmények is jól értékelhetőek voltak, így megfigyeléseinket egy előzetes közleményben foglaltuk össze. 2 Ekkor ismertettük a várra vonatkozó történeti adatokat, a vár jelenlegi állapotát és az ásatási módszert. Ez alkalommal rétegvonalas térképet is mellékeltünk, továbbá részletesen foglalkoztunk a sánc felső részében előkerült vas eszköz-leletekkel (2 sarló, 1 ásópapucs és 1 szőlőmetszőkés). Ezek megismétlésétől eltekintünk. 3 1. Csókás J.—Gádor J.—Gyulai Á., 1979.; Gádor J., 1980. 2. Gádor J.—Nováki Gy., 1976. a; b. 3. Első közleményünkben a XV. és XVI. századi adatokat tévesen értelmeztük Abaújvárra. Gádor J.—Nováki Gy., 1976. a—b. 7—8. jegyzet.; Az abaújvári vár a XIV. században már nem volt vár, a XV. században pedig Ida várának tartozéka lett. FügediE., 1977. 16.; Az 1556-os esemény a Sáros megyei Újvárral hozható kapcsolatba. EngelP., 1977.166. Újvár (Sáros m.) és „Magyarország várai 1382 körül" c. térképmelléklet.