Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - B. Horváth Csilla: A pécsi fényképészek 1922–1948 között

168 В. HORVÁTH CSILLA magát Csehi, ettől remélve a megrendelések meg­növekedését. Erről az újság hasábjain értesíti a közönségét. A korszakra nagyon jellemző hirdetést majdnem teljes egészében közöljük: „Átérezve a mai idők szavát és honorálva a pécsi közönség eddigi támogatását, elhatároztam, hogy április ha­vában propaganda felvételeket eszközlök. A Csehi­totó fényképszalonban április havában csekély 2 P-ért egy valóban művészi kivitelű 18x24 cm-es nagyságú fényképet rendelhet bárki . . . Célom a majdnem a nyersanyag árát behozó felvételekkel elsősorban az, hogy annak a közönségnek, amely megérzi a mai nehéz anyagi viszonyokat is lehető­vé tegyem, hogy pár fillérért művészi fényképhez jusson, másodsorban, hogy eddigi becsületes mun­kám eredményét veszélyeztető, a fővárosból könnyű pénzszerzés céljából ideözönlött házaló ügynök működését lehetetlenné tegyem, akik egy idő óta fényképek ígéretével — előleg vétele mellett - ak­virálják a hiszékeny közönséget, egy szintén ide­genből idevetődött fényképész szolgálatában. 2 pen­gőért, tehát utolérhetetlen olcsó áron csinálok ga­rancia mellett egy művészi 18x24-es fényképet bele­értve családi, gyermek, úgy szintén esküvő fény­képeket is. Hiszem, hogy a pécsi közönség ezen olcsó áram dacára sem veszti el bizalmát ismert minden körül­mények között jó munkát szállító cégemmel szem­ben." 9 Tapasztó Andor volt a fent említett fény­képész. Néhány nap múlva, vagy mert nem volt kellő sikere, vagy mert tényleg nem tetszett a többi fényképésznek a meghirdetett akció, a következőket írja: „Óvás! Amit a házaló fényképész ügynökök, varmint a helybeli fényképészek egy része propa­ganda akciómról terjesztenek az valótlanság. A propaganda fényképek darabja 2 pengő fel­vétellel együtt tehát semmi más kötelezettséggel nem jár, nem kell többet rendelni belőle, sem nem levelezőlapot, sem előtte sem utána . . . Egyébként a Kazinczy utcában, az Apolló mozival szemben, kifüggesztett propaganda kirakatunkban ezen ké­peket átadás előtt közszemlére állítom ki ... akik több nagy képet óhajtanak rendelni, vagy levelező­lapot is, tájékoztatásul közlöm: a további nagy képek ugyancsak 2 pengő darabonként, a lev.lapok 80 fillér darabonként." 10 Még az év nyarán, augusztus 10-től szeptember 10-ig, külföldi tanulmányútra ment, így hirdeti ezt az újságban „vevőkörömet az üzleti évben sok új­donsággal fogom rekonpenzálni." 11 1936-ban új helyre költöztette műtermét, a Színház-tér 2 alá 12 és itt is működött most már egészen a cég meg­9 D. 1933. április 1. 3. p. 10 D. 1933. április 9. 4. p. 11 D. 1933. augusztus 1. 2. p. 12 D. 1936. április 2. 2. p. szűnéséig. 1936 nyarán is tanulmányúton volt, ezút­tal azt is tudjuk, hogy Németországban. 13 1937-től kezdve Csehi egyre inkább festészettel foglalkozik, mint fotózással. A műtermet a való­ságban azt már régóta vezető feleségére hagyta, bár az ő nevén működött a cég. 1937 nyarán fes­tészeti tanulmányútra Párizsba utazott, majd a ma­gyar portréfestők budapesti kiállításán vett részt. 14 Csehi a 30-as évek végén és a II. világháború idején továbbra is mint festő hallat magáról többet, mint fotós. 1941 és 1942 karácsonyán közel 100-100 képből álló kiállításon mutatkozott be a pécsi közönségnek. A kiállítást saját fényképész műtermében mutatta be. 15 Közel a felét meg is vásárolták a képeinek. 11 ' A kiállított képek nagy része portré volt, melyeken „tiszta naturalizmus, hűség mutatkozik" a kisebbik rész pedig tájkép, melyeket „különös báj lengi át és feltalálható bennük a fény a napsugár a derűre han­goló tiszta művészet." 17 Több budapesti tárlaton is résztvett, s a Balatoni strandélet című olaj vázlata a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került írja a Dunántúl. 18 A műtermét mindvégig fenntartotta, még felesége 1943-ban bekövetkezett halála után is. 19 „Csehi fotó fényképészműterme, Pécs Színház tér, nem szűnt meg továbbra is a közönség rendelkezésére áll."» Csehi Nándor nyughatatlan természetű, sok min­dennel foglalkozó és próbálkozó ember volt. Már az 1920-as évek közepén autófuvaros is volt. 21 Majd 1940-ben ismét bérkocsi fuvarozásra kér enge­délyt. 22 Ezenkívül a politikai életben is élénken részt vett. Nem mindig a haladó eszméket támogat­ta, hanem ahol több előnyre tehetett szert, arra fordult. 1919-ben szociáldemokrata. A szerb meg­szállás után állítólag fényképei alapján fogták el Pécs Józsefet és Magyar Józsefet a város haladó vezetőit. 1938 áprilisában 2 társával megkezdte a Nemzeti Szocialista Magyar Párt - a Hungarista Mozgalom szervezését. Pártirodát rendeztek be, ta­gokat toboroztak, Szálasi Ferenc nagyított fényké­pét helyezték el az irodában. Szálasit éltető röp­iratokat, zsebtükröket terjesztettek. Fotó eljárással ezeket Csehi maga készítette. 23 Két hónapra ítélik őket. Később nem csatlakozik a párthoz, de zöld inget visel, s nyilasnak vallja magát. Ezért 1946-ban 13 P. N. 1936. szeptember 1. 2. p. 14 D. 1937. július 17. 5. p. 15 D. 1942. december 12. 4. p. 10 D. 1942. december 15. 7. p. 17 D. 1942. december 8. 6. p. 18 D. 1943. december 23. 7. p. 19 D. 1943. március 2. 6. p. 20 D. 1943. március 31. 2. p. 21 1928-as címtár 22 Bm. L. Pécs városi közgyűlési jegyzőkönyv iratai 1940/76698 ?:i D. 1938. szeptember 23. 4. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom