Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

264 RÖVID KÖZLEMÉNYEK büntetés az elkövetett cselekmény súlyával arányban semmiképp se áll. Mindannyian büntetlen előéletűek vagyunk, politikai vagy más bűncselekményért büntetve nem voltunk s így méltánytalan egyszerre a legmagasabb büntetési tétel alkalmazása. A büntetlen előélet s az a körülmény, hogy semmi törvényellenes cselekményt el nem követtünk, az МВТ К 21. §-ának alkalmazását feltétlen, illetve legrosszabb esetben a büntetésünk lényeges leszállítását indokolta teszi. — Tisztelettel: Schreimft József, Kolunbusz Károly, Jámbor Károly, Pap József pécsi lakosok. A fogalmazvány hátoldalán: A M. Kir. államrendőrség tek. Kapitányának. Pécsett Kérelme Schrenpf József, Kolumbusz Károly, Jámbor Károly s Pap József pécsi lakosoknak, melyben az ellenük folyamatba tett kihágást ügyben hozott ítélet ellen bejelentett fellebbezésüket indokolják. Ceruzával írva: beadva 926 9/30 DrVfi A fogalmazvány hátoldalának bal felén van az ügyvéd vázlata, amit nyilván a letartóztatottakkal, vagy a már szabadlábra helyezettekkel történt beszélgetés során jegyzett fel: Felsorolja az érdekelteket, azok foglalkozását, majd az eset történetét; Vogl Hugó pécsi lakos szólt mindannyiunkhoz, hogy menjünk el Cseper féle vendéglőbe. El indultunk ott volt egy-két ember. Amikor megtudtuk, hogy miről lesz szó, csak úgy akarPécsi gyógyszerészetről 300 év óta beszélhetünk, a Városi Apodegge megjelenésétől kezdve. Ez a gyógyszerészet nem volt sajátos arcú, nem különbözött a korabeli magyarországi gyógyszertárak működésétől, életétől. Még ebbe a rövid összeállításba is belefér az a kiemelkedőnek mondható teljesítmény, amit ez a gyógyszerészet produkált és megérdemli, hogy az utókorra örökítsük. Egyik jellemzője a várossal, illetve a magisztrátussal való szinte családias kapcsolata. A város vezetősége féltve óvta kedvelt gyógyszerészeinek gazdasági érdekeit, hiszen azok saját érdekei is voltak. Még 1925-ben is beszédes nyomát találjuk ennek, mikor a pécsi közegészségügyi bizottság véleményezi az egyetem házi gyógyszertárának felállítását és „kívánatosnak tartaná, ha azt a pécsi gyógyszerészek állítanák fel. Pécsett 10 patika van és az tunk beszélni, ha arról a rendőrség tud. Beszélgetés volt. Súlyos büntetés. Soha büntetve nem voltak. Pécsett szept. 18-án voltak a Csépeméi, 20-án volt a tárgyalás 6-an voltak együtt egy vendéglőben .. . JEGYZETEK 1 Magyarország története 1918—1919, 1919—1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 535—540. p. 2 Válogatott dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetéhez II. 1918—1929. 308—309. p. 3 Lásd: Válogatott dokumentumok II. 1918—1929, 341. p. 4 Valkó Gáspár, mint Hajdú Gvula ügyvédi irodájának jogutódja foglalkozott egy időben a „munkásvédelemmel". 5 Janus Pannonius Múzeum, Üj- és Legújabbkori Osztálya 1.77.87—1—4. G U. o. Valkó az idegen, győri illetőségű Kutas ügyét, úgy látszik, nem vállalta. A továbbiakban, még 1926-ban elfoglaltságára hivatkozva lemond a hasonló ügyek védelméről. JPM. Új- és Legújabbkori Osztály; 1.77.87—1—4. Az érdekelt személyekre vonatkozó íontosabb adatok: Jámbor Károly, vasesztergályos, a Hamerli gyár munkása, kommunista szervező, 1919-ben a tanácsköztársasági tevékenységéért Bécsbe emigrált, később Pécsett az MSZMP-ben tevékenykedett. 1944-ben, Pécs felszabadulása után a Szakszervezeti Városi Bizottságban dolgozott. Kolumbus Károly vasesztergályos, a Hamerli gyár munkása, szakszervezeti vezető. 1925-ben a Vas- és Fémmunkások Pécsi Szakcsoportjának pénztárnoka, 1925-ben a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete Pécsi Csoportja nov. 15-i megalakulásakor ő a jegyzőkönyvvezető. Papp József cipész, a cipészszakszervezet elnöke volt. Schrenk József kőműves volt, mozgalmi munkáját nem ismerjük. A Gseper-iféle vendéglő. Bezerédy Győző újabb gyógyszertár veszélyeztetné existenciájukat." Időrendben első pécsi gyógyszerészeti emlékünk Petrus Physicus et Apothecarius, aki 1332 és 1335 között a Bertalan ispotályban tevékenykedett. 1495-ben egy névtelen orvos-gyógyszerész gyógyít Pécsett II. Ulászló uralkodása idején. A XVI. század közepe táján létesülhetett az „Alte Apodegge", a városi patika intézménye, mely azonban csak időszakosan működött a város fennhatósága alatt. 1697 a Fő-téri Szerecsen gyógyszertár alapítási éve. 1713-ban Anrath Frigyes kirurgus-gyógyszerész (ún. pestis borbély) működése érdemel említést, aki a pécsi lazarétumban a pestisjárvány idején élete kockáztatásával ápolta a pestises betegeket ADATOK A PÉCSI GYÓGYSZERÉSZET ÁLLAMOSÍTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBÓL