Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Somogyi, Árpád: Pécsi szláv ötvösök a XVII–XIX. században, és céhlevelük

264 SOMOGYI ÁRPÁD oonsicriptioinkban és protoGollumainkban különböző elnevezések alatt szerepelnek, így kujuncsija, kununcsija, vagy hangtani töréssel írott alakiban, minit giunczia; majd slatar és csak néhol fordul elő aurifaber alakiban, egyegy szláv mester [megjelölése. A legelső adatokat a szláv ötvösiökről az 1695. évi comsoriptio tartalmazza, amely végeredményben összegezi az újonnan felszabadított város társadalmának képét. Az 1965. évi összeírás szerint a pécsi belvárosban emeletes háza volt Marianus aurifábernek.

3 A jómódúak közé tartozott: 5 kapás szolé je, a siklósi kapunál pedig kertje és 4 hold földje volt. Három évvel később, 1698-ban még szerepel e mester, most már mint Marianus Kajumgja.

4 A forrásokból kiderül, hogy a városban született, vagyis helyi illetőségű szláv arany-ezüstműves. 1714-нЬеп még Pécsett volt, ekkor ugyanis 6 Ft-ra bírságolta meg a városi tanács. Működését így két évtizedre tehetjük.

5 A XVII. század végén szerepel Mátyás mester, akiről Pécs város első törökök utáni lakos^ösiszieíirásfoan van feilítráis. Az összeírás kétszer emlékezik meg róla, egyszer Kujundzsia (iKJulunzia) Mátyás,

6 másodszor mint Kulungia Mátyás,

7 éspedig a városban lévő két emeletes házával kapcsolatiban. Az 1695. évi összeírásból értesülünk a pécsi Thomas aurilfaíberről is.

8 1698-ban még szerepel az összeiíirásbam a következő megjegyzéssel : Ötves Thomas, »Croate etiam jufo jugo turcico hie residebat«.

9 Olyan nevek is előkerülnek, amelyekről nemzetiségüket ma már megállapítani nem lehet, ilyen például az ugyancsak 1695-ben szereplő Eötvös Lukács.

10 A szláv származású ezüsitkoVáosok között 1698. Mato Kojunglja azt Vallotta,

11 hogy a vá3 Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis. 1695. Pécs Álílaimi Levéltár — a továbbiakban P. A. L. 4 Imqiuiäitio simul et Conscriptio Givium Civitatis Quinque — Ecclesieinisis ex gratiosa Excelsae Oaes. Reg. ad partis neoaquiisiitas Regn. Inf. Hunig, et Sclav Delegaitae Garnis demanidatione facta est. A: 1698 fasc. 3. 5 Protocdliluim civitatis Quinque Ecclesiensis 1707—1716. 1714 2. Aug. Marsius ein Goldscbmidt wird, gestraft fi. 6. 6 Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis 1695. P. Á. L. ö. 2. № 321. 7 U. o. mint 6, № 80. 8 Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis 1695. P. Ä. L. ö. 2. № 23. 9 Inquisito Simul et Conscriptio Givium Civitatis Quinque Ecclesieinsds etc. A: 1698. fasc. 3. P. Á. L. № 609. 10 Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis 1695. P. Á. L. Ö. 2. 11 Inquisiitio Simul et Consciipitio Oivium Civitatis Quinque Eicclesinsis etc. A: 1698. fasc. 3. P. A. L. 482. ro'sban lakott a török idők alatt. Kétségtelen azonos, a már korábban 1695-iben előforduló Zlatar Máté személyével.

12 Simon Kojungja a Száván túlról jött, de még fiatalkorában telepedett le a városban.

13 A török megszállás után a városi tanács a polgárok sorába iktatott személyek nyilvántartására felállította a »Polgárok könyvét«, amelybe az elsők között jegyeztek be ötvösöket is. A pécsi polgárok könyvébein a 21. oldalon szerepel Holzmann Krisztián Miklós aurifaber. Nem derül ki pontosan, hogy mikor, valószinűleg még a XVII. század végén kaphatott Pécsett polgárságot.

м Braumsehweigből jött, s a bevándorolt német ötvösök sorát nyitotta meg, akikről megemlékezik a szláv nyelvű céhlevél is. Az 1712. évi conscriptio szerint Li ebi Farkas János aurifaber, Pécsett a belváros lakosa volt.

15 Egy évvel később, 1713-ban, polgárjogot kapott. Az okmány szerint bécsi származású volt,

16 A XVIII. század elejéin újabb mesternevek kerülnek elő mind a magyar és német, mind pedig a pécsi szláv ötvösök körében. 1712-ben Giunczia Simon aurifaber nevét említik Pécs városában, aki azonos a nagyszerű európai hírű szláv ötvössel, Radnics Simonnal.

17 Az összeírás megemlíti, hogy Buezia kereskedő egyik üzletét bérélte, s ott rendezte be műhelyét. Miután apáról fiúra öröklődött a mesterség, nem lehetetlen, hogy az 1698-ban szereplő Simon Kojumgia az apja lehetett. Radnics Simon ötvöst egyébként 1713-ban jegyezték be a pécsi polgárok sorálba.

18 Radnics Simon sokoldalú mester volt, aki különben nemcsak mint ötvös és ékszerész, hanem mint órásmester is tevékenykedett. Ezt igazolja az is, hogy 1712-ben a pécsi városháza toronyórája megjavításán dolgozott.

10 1713-ban amikor megvette a Vegélics-féle leégett ház telkét, a protocollulmlba úgy írták be, mint 12 Consorio Civitatis Quinque Ecclesienisis 1695. P. A. L. Ö. 2. 251. 13 Inquisito simul et Coinserliptio Civium Civitatis Quinque Ecclesíiemisis et. A: 1693. fasc. 3. P. Á. L. 458. 14 Polgárok Könyve. 1697—1746. P. A. L. 15 Pécs, Állami Levéltár, 1712. évi összeírás cédulái 6/97 sz. jelzés. 16 Polgárok Könyve. 1697—1746. P. A. L. 713 X. 24. bejegyzés. 17 Pécs, Állami Levéltár, 1712 évi összeírás cédulái. 15/237. 18 Polgárok Könyve. 1697—1746. P. A. L. 1713. IX. 27. A következő bejegyzést találjuk: ad tanctum Eorgiuim in Bacserlandia notus. 19 ProtoeolLluím Civitatis Quinque Ecclesiieinsis. 1712. XII. 9. P. A. L.