Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

249 SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK II. KOVÄTS VALÉRIA II.

1 A TÖRÖK IDŐK HAGYOMÁNYAI A legerősebb déldunántúli végvár, Szigetvár eleste vei, a Drávától a Balatoniig terjedő terület török kézbe került. Szigetvár centrális helyzeténél fogva török várrá alakult, s szerves részévé vált és maradt 123 évig a Török Birodalomnak. Kanizsa 1600-ban történt elfoglalása után Szigetvár végvári jellege megszűnt ugyan, de mint fontos katonai központ 1689-ig igen jelentős szerepet töltött be a meghódított területen. A keresztény seregek 1574-ben kísérletet tettek visszafoglalására, de még a város határáig sem juthattak, „Jeni Dsafer pasa ellenük menvén, sokat közülük leölt, sokat pedig elifogott", mondja, egy ismeretlen szerzőtől 'származó korabeli török tudósítás.

2 A költő iZrínyi Miklós 1664. évi téli hadjárata sem járt sikerrel. Meg sem kísérelhették, a vár ostromát, mert „erős katonaság feküdt benne." Csak Turbékon, a Szülejmán szultán sírká]jolnája körül épített erődöt rombolták le. Több kísérlet nem történt 1683-ig Szigetvár visszafoglalására,.

3 Ettől kezdve egymást érték a kisebb támadásolk, amelyek Buda viszszavétele után nagyobb erővel indultak ugyan meg, de eredményt csak a teljes esztendeig tartó o^tromzár hozott, A kiéheztetett törökök megadták magukat, s a megegyezés értelmében török területre vonultak vissza, így szabadult fel Szigetvár 1689 telén. A magyar lakosság sorsa Szigetvár lakossága részben még 1566-ban, a török had közeledtének hírére elmenekült, s valamerre Mosón megyében telepedett le.

4 1 A „Szigetvári történeti néphagyományok I. Az ostrom a nép emlékezetében" с közlemény a Janus Pannonius Múzeum 1961. évi Évkönyvében jelent meg. Ennek folytatása az itt közölt második rész, amely a török időkre vonatkozó hagyományanyagot ismerteti, valamint a harmadik rész, amely a közzétett anyag elemzését adja. 2 Bálint Gábor: A magyarországi török hódoltságról. Századok. 1870. 299. :i Hal Pál: Szigetvár 1688 és l'689^ben. Szigetvár 1939. 6. 4 Nemem Béla: Szigetvár története. 1903. 292. A lakosság más része elpusztult az egy hónapig tartó ostrom, alatt. Az életbenmaradottak közül a törökök többeket fogságba hurcoltak, másokat elűztek. Az ostrom elől a környékre menekült, s később visszaszállingózó lakosság is erre a sorsra jutott. Még azt sem engedték meg, ami egyébként szokásban volt a meghódított területeken, hogy a város fa* lain kívül ismét megtelepedjenek. Szigetvár fontos katonai szerepe nem tűrte meg a magyar lakosságot a város körül.

5 A környékbeli falvak is elnéptelenedtek, lakóik elhagyták otthonukat, biztonságosabb vidékre ment mindenki, akinek csak módjában állott. Aki nem vándorolhatott tovább, az a környék mocsaras, erdős lapályaiba elrejtőzve ütötte fel tanyáját, teremtett magának új otthont. Szigetvár környékén lévő falvak hagyományanyagában a dombról a völgybe, a mocsaras vidékre való leköltözés emléke máig is elevenen él,

r Molvány, Néimeske, Szulimán, Zsiböt, Becefa, Csertő községek idős lakosai mind ismerik az elpusztult „régi falu" helyét fenn a domb-on.

6 „Ügy mondják, a régi Molvány nem itt volt, ahol most van, hanem a dombháton.

7 Akikor a falu még összefüggött Patával, s ahogy mondják, innen egy hosszú nyilvány, 5 Németh Béla: i. m. 295. 6 Szigetvár környékén gyűjtés 1958-ban. Molvány, Nemeske, Szulimán, Zsibót, Becefa, Csertő községekben. A Szigetvár melletti többi helység helyi hagyomálnya szerint, a régi falu nem a mostani helyén volt, de a településhely változtatásának okát nem tudják. A név szerint felsorolt községekben is csak az idősebb, főleg 70 éven felüliek emlékeznek a leköltözésre és a fiatalság körében ezek a történetek már nem ismeretesek. Baranya megyében, Belvárdgyula, Szőkéd, Szentlőrinc, Baksa, Oroszló községek idősebb lakói a Szigetvár' környéki falvak idősebbjeihez hasonlóan adják az okát, hogy a mostani lakóhelyük miért vah más helyen, mint ahol a régi volt. Itt is a török elől való lehúzódást tartották meg emlékezetükben. 7 Molvány falu, Szigetvártól 5.5 km. távolságban délnyugatra. , ^ , . ' ,.