Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

250 KOVÁTS VALÉRIA Szigetvár. 1. „Kastél" — A néphagyomány szerint Zrínyi palotájának maradványa. — Szulejmán dzsámi. 2. Elásott kincsek helye. 3. Várkapu. — A néphagyomány szerint Zrínyi és katonái itt rohantak ki a várból. 4. Zrínyi tér. — Főtér. A néphagyomány szerint az utolsó küzdelem színhelye. 5. Flórián (nyúlvány) volt maga a község.

8 Akkor Molvány t még Nyilványnak hívták.

9 Később mindegyik önálló lett, szétváltak s ettől kezdve Nyilványt Molványnak kezdték nevezni. Mikor a törökök itt voltak, az itteniek otthagyták házaikat, a mély mocsaras vidéken az emberek megbújtak kis viskóikban. A mocsári tölgy erdő védelmül szolgált."

10 8 Pata falu, Szigetvártól 6 km távolságra északnyugati irányban. Molvány természetesen sohasem lehetett tartozéka Patának, még abban az esetben sem,, ha mind a két elpusztult falu helyét egymáshoz közelebb lévőnek feltételezzük. A népi etimológia teszi csupán Pata nyúlványává Molványt. A két falunak egyetlen kapcsolata 1360^1370 között volt, amikor is Molvány a patai birtokhoz tartozott. Csánki Dezső: Somogy vármegye. Bp. 110. 9 Molvány 1360-ban, és 142il-ben Milwan, 1448ban Miluan, 1453-ban Milovan alakban fordul elő. Csánki: i. m. 110. Természetesen a „Nyilvány" elnevezés csak a nép emlékezetében létezik. 10 1958 évi gyűjtés. Molvány. Adatközlő: Fekete István parasztköltő, 60 éves. Kápolna. — A hagyomány szerint Zrínyi Miklós halálának színhelye. 6. Egykori dzsámi épületek. 7. ..Török pince". 8. „Basa kút". 9. Török vízvezetékcső (?) a Járásbíróság pincéjében. 10. Alagútbejáratok, a néphagyomány szerint. Maga Szigetvár török erőddé és török várossá lett. A nagyszámú katonaság, a közigazgatás emberei, kézművesek, kereskedők, és ezek családjai mind törökök voltak. Mint idegen, adófizetésre köt élezett ékről az 1571-ből való defter csupán 9 cigánycsaládról tesz említést, mint akik a város területén laknak.

11 Később a XVII. sz, közepén maga a török telepített idegeneket a városba. Az adózás alól is mentesített rácok, s egyéb balkáni népek zárt tömböt alkottak. Elkülönülésüket nemcsak a török uralom végéig, hanem jóformán a mai napig megőrizték.

12 11 Németh Béla: i. m. 295. 12 Evflia Cselebi török utazó Szigetváron járván, 1664-ben írja: „A lakosságnak arcszíne fehér, a lakosok bosnyákok, de magyarul és horvátul jól tudnak. Fogságból szabadult s lábán bilincset viselt vitéze sok van, s éjjel-nappal portyázásra járnak." (Karácson Imre: Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1664-ben.) (Török—Magyar-kori Történeti Emlékek. — Török Történetírók. III.) I. kötet 494.