Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza
PÉCS KÖZÉPKORI KÖRHÁZA PETROVICH EDE Soha kétségbe nem vont pécsi hagyomány azt tartja, hogy a magyar középkorban Pécsett egy kórház volt, a Szent Erzsébetről elnevezett ispotály. 'A részletesebb kutatás során előbukkant adatok azt a benyomást keltik, hogy volt a városban egy másik kórház is, a Szent Bertalanról nevezett ispotály. Viszont két kórház létezése azonos időben alig hihető. A kérdés tisztázása behatóbb vizsgálódást igényelt, melynek eredrnéményét kívánják megvilágítani e sorok. Az 1182—1532. évekből 16 adat számol be a kórház létéről. A 16 adatból 7 nem említi a kórház nevét, csupán annak fönnállásáról tanúskodik. Az időben hozzánk közelebb eső évekből származó 5 forrás Erzsébet-ispotályról beszél. Ezzel szemben 4, a XIV. századból származó adat Bertalan-ispotályról értesít. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a Bertalan-ispotályról tanúskodó források nem elírások, tévedések, mert nem a városban ugyanakkor virágzó Szent Bertalan templomról (a mai belvárosi templom őse) közölnek részleteket. Egyetlen adat van csak (lásd a 7. sz. jegyzetet), mely a két intézményt összekeverni látszik, és amely szerint 1358. márc. 10-én Antalfia János volt mind a két intézménynek igazgatója. Bár az eredeti szövegben e kitétel ,,a pécsi Szent Bertalan'' közvetlenül a templom említése után áll, de logikusan értendő az előtte említett ispotályra is. De a többi 3 adat határozottan és kizárólag a Bertalan-istápolyról beszél, jeléül annak, hogy két, egymástól különböző intézményről, azonos nevű templomiról és kórházról van szó. Csupán véletlen, hogy 1358-ban a két intézménynek egy vezetője volt. Az Erzsébet-ispotályról szóló beszámolók között is akadt kettő (lásd a 11. és 12. sz. jegyzetet), melyek nem tesznek éles különbséget templom és ispotály között. Azonban ennek az összevonásnak megvolt az alapja, mert itt a templom és ispotály szorosan öszszetartozott, a templom közvetlenül az ispotály mellé épült, és ezért egy vezető alatt állott mindkettő. A Bertalan-templom és ispotály között ez a szoros egymásmellettiség nem állapítható meg, sőt szinte bizonyos, hogy egymástól nagyobb távolságban álltak. Áttekinthetőség kedvéért célszerű, ha a vonatkozó forrásokat rendezzük, kiemelve 1. az évet, melyből a kórházat említő adat származik, 2. az ispotály vezetőjének nevét, és 3. állásának megjelölését. 1181 ! Gilbert magister hospitalis 1217 2 Mihály magister hospitalis 1320 3 Péter rector domus hospitalis 1333 4 Péter apothecarius 1334 5 Tamás magister hospitalis 1348 6 Tamás magister hospitalis S Bartholomei 1358 7 János magister hospitalis et rector ecclesiae S Bartholomei 1365 8 Gál rector hospitalis S Bartholomei 1365 9 Konrád rector hospitalis S Bartholomei 1393 10 Gál Miklós rector hospitalis pauperum S Elisabeth 1398 11 Gergely magister hospitalis ecclesiae S Elisabeth 1399 12 Gergely magister hospitalis ecclesiae S Elisabeth 1459 13 Barnabás Szent Erzsébet kórház igazgatója 1459 Márton Szent Erzsébet kórház igazgatója 1494 14 magister hospitalis Г495 magister hospitalis 1532 15 Mihály magister hospitalis 1 Koller: História. VII. köt. 2713. lap: III. Béla király 'megerősíti azt az adásvételi szerződést, melyben Árpád, Olasz, Szőkéd és Pogány falvak közelében egy Zeles (Szőlős?) nevű birtok gazdát cserél. Huius rei testes sunt Gilbertus magister hospitalis Quinqueecclesiensis et canonici Quinqueecclesienses.
