Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
CUMANIA 23, Kecskemét, 2007 5 WICKER ERIKA AZONOSSÁGOK ÉS HASONLÓSÁGOK AZ ISZLÁM KÖZNÉPI ÉS A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH TEMETKEZÉSI SZOKÁSOKBAN „Amikor a lélek elszáll, a test magára marad. " (Török halottsirató vers részlete)' Arra, hogy a 16. század közepén Magyarországra települt rác-vlah népesség temetkezési szokásaiban az iszlám köznépi temetkezések néhány eleme jól felismerhető, egy néhány évvel ezelőtt megjelent tanulmányban már utaltam. 2 Az azóta eltelt időszakban a Bácsalmás-óalmási temető feltárásának folytatása és a folyamatos forrásgyűjtés további azonosságokat és hasonlóságokat tárt fel az eltérő származású és kulturális hátterű népek temetkezési hagyományaiban. Mivel iszlám temetőrégészet nincs, az iszlám vallási területeken elterjedt temetkezési szokásokra vonatkozó forrásaim 16-20. századi útleírások, szemtanúk beszámolói és recens néprajzi gyűjtések voltak, 3 melyek jórészt csak Törökországra és Ázsia néhány vidékére vonatkoznak. Számuk nem túl jelentős, annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy az egyes területeken elterjedt szokásokban az iszlám temetkezések általános szabályainak betartása mellett fontos szerepet játszottak az iszlám vallású, de eltérő történelmi és kulturális múltú kisebb-nagyobb közösségeknek a saját hagyományai is. 4 Nincs írásos adatunk arra, hogy a 16. század közepén Észak-Bácskába települt rác-vlah lakosság ténylegesen felvette volna az iszlám vallást. Az iszlamizációra ugyanis a névadás lehetne a kétséget kizáró bizonyíték, ám az egyedül megmaradt, az adózók neveit is tartalmazó 1570. és 1578. évi defterek nem jeleznek moszlim hitre tért lakosokat az érintett észak-bácskai településeken. 5 A Balkán-félszigetről ide költöző rác-vlah lakosság elődei azonban akkor már több generáció óta török uralom alatt éltek, ahol átvehették a hódítók egyes szokáselemeit. Temetkezési szokásaik ugyanis túlságosan sok hasonlóságot mutatnak az iszlám vallási területek hagyományaival ahhoz, hogy azok hatását tagadhatnánk. 1 Ali Kavafoglu gyűjtése. Fordította Bartha Júlia. BARTHA Júlia 2006. 99. 2 WICKER Erika 2002a. 3 Ez összecseng az iszlám temetkezésekkel foglalkozó etnográfus anyaggyűjtési módszereivel: „A köznépi temetkezés szokásaira, sírjelölésének módjára történeti forrásokból, útleírásokból, összehasonlító néprajzi adatokból és a recens hagyományokból következtethetünk. " BARTHA Júlia 2006. 102. 4 Hasonló megállapításokra jutott ajelenkori néprajzi kutatás is. Összefoglalóan: BARTHA Júlia 2006. 71-137. 3 Hegyi Klára a zsoldlisták névanyagában olyan névcsoportot talált, ahol a keresztnév mögött „bin Abdullah" áll, azaz „ a renegátok áttérésük után muszlim nevet kaptak, amelyhez képtelenségnek számított az apa keresztény nevét hozzákapcsolni. [...] az összes renegát összes apja Abdullah lett. " HEGYI Klára 1995. 12.; A rác-vlah nevekhez: WICKER Erika 2004. 9-10. és 1-5. táblázat