Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

CUMANIA 13., KECSKEMET, 1992. 87 BICZÓ PIROSKA Román kori táltöredékek Bátmonostorról Bátmonostor Pusztafalu nevű határrészében a településnek is nevet adó egykori monostor helyén Henszlmann Imre végezte az első kutatást 1871-ben. A munkája nyomán felszínre került épületmaradványok és a középkori település története szempontjából fontos az a FEJÉR György Codex Diplomaticusában közölt oklevél, amelyet GYÖRFFY György hozott kapcsolatba Bátmonostorral. Ez az 1198ban kelt oklevél a Bot ispán által alapított monostorról, mint épülőfélben lévőről szól. A monostorra vonatkozó következő tudósítás már 1345-ből származik, amikor a birtokos Becsei Töttös a pogányok (tatárok) által elpusztított és emberemlékezet óta üresen álló egyházat 12 ágostonos remete számára újjáépítteti. A XIV. században földesúri központtá tett település udvarházával és kolostorával együtt a török korban pusztult el, romjait a XVIII. században robbantották fel kamarai rendeletre.

1 A lelőhelyen 1977—1986 között folytatott ásatásunk zömmel az egyházi épületek kutatására szorítkozott. Főbb eredményei a kolostortemplom feltárása és a tőle D-re eső kb. 1200 m

2-es területen a plébániatemplom és egy ossarium rendeltetésű kápolna alaprajzának és építési periódusainak tisztázása.

2 Az épületmaradványok kutatása együttjárt a templom körüli temető jelentős részének (2642 sír) a feltárásával. Az ásatási terület szélén lelt nagyméretű Árpád-kori árok ívéből következtethetően az egyházi épületeket kerítette. Az árok meglehetősen szegényes 1. A lelőhelyre és történetére vonatkozó fontosabb adatokat ld. GYÖRFFY György 1987. I. 709 —710.; továbbá Emrich HENSZLMANN 1873. 126—166.; BOROVSZKY Samu é.n. 57. 2. Az ásatás rövid ismertetése: BICZÓ Piroska 1985.