Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - MÉRLEG - Dokumentumok a keszthelyi agrárfelsőoktatás történetéből. Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 1906-1945. Összeállította: POR CSILLA-ZSIDI VILMOS Keszthely 2008. (KURUCZ GYÖRGY)

MAGYAR KIRÁLYI GAZDASÁGI AKADÉMIA 1906-1945 Dokumentumok a keszthelyi agrárfelsőoktatás történetéből. Magyar Királyi Gazdasági Akadémia 1906-1945. Összeállította: PÖR CSILLA-ZSIDI VILMOS. Keszthely 2008. 165. A kötet összeállítói a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Levéltárának állományából kereken száz olyan iratot közölnek, melyek a század első felében működött gazdasági akadémia oktatási rendszerébe, a tangazdaság működésébe, a földművelési kormányzat aktuális szakigazgatási, tudományszervező törekvéseibe éppen úgy betekintést engednek, mint a kor világháborúi nyomán szinte lehetetlen feladatok megoldásával szembesülő tanári kar munkájába, vagy akár a súlyos megélhetési gondokkal küzdő hallgatók életébe. Feltétlenül igazolva látszik az a kiindulópont, különösen egy nagy hagyományú oktatási intézmény esetében, hogy a fennmaradt iratanyag tartalmában és sokszínűségében messze túlmutat egy adott időszak pusztán oktatástörténeti szempontok alapján történő dokumentálásán. A kötetben szereplő első forrás magától értetődően Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek a magyar királyi gazdasági tanintézetek akadémiákká történő átalakításáról határozó, 1906. augusztus 30-án kelt körrendelete. Ezt követően a keszthelyi gazdasági akadémia ugyanezen évi felvételi, szervezeti, fegyelmi szabályzatai következnek. Az említett iratokból hü képet kaphatunk az intézmény célkitűzéseiről, az oktatási keretekről, a tantárgycsoportokról, a tantervről, s természetesen a vizsgarendről. A szövegeket olvasva rögtön feltűnik, talán minden korszak bürokratái megfogadhatnák, hogy a szabályzatok egyszerű, közérthető megfogalmazásban készültek. A belső szabályzatok tartalmi elemeit vizsgálva egyébként egy másik figyelemre méltó sajátosság is feltűnik, miszerint a beiratkozott hallgatóknak kaució gyanánt az esetlegesen okozott károk ellentételezésére egységes összeget kellett fizetniük, illetve a kísérletek költségigénye miatt, továbbá az akadémiai könyvtár kurrens szakirodalmi gyűjteményeinek gyarapítása céljából szintén meghatározott összeget tartoztak letenni az akadémia pénztárába. Ezt követően az akadémia tangazdaságára vonatkozó pomológiai, növényvédelmi rendeletek, valamint tangazdasági jelentések olvashatók. Az említett iratok mellett már hallgatói kérvényeket, pályázati felhívásokat is találunk. Természetesen lehetséges munkaadóként a kor neves földbirtokos családjai jöhettek szóba, így például a Hunyady vagy Esterházy grófi családok. Ugyanitt említhetjük a Czakó Béla igazgató szakmai tanácsokat tartalmazó levelezéséből vett összeállítást is. Tárgyszerű növénytermesztéssel, talajműveléssel kapcsolatos kérdésekre rövid, szakszerű válaszokat találunk, ugyanakkor abszurdnak tűnő felvetésekre is igyekezett az igazgató tudományos érvek alapján megfelelni. Az I. világháború alatt keletkezett iratok közt feltűnik, hogy orosz hadifoglyokat is alkalmaztak kisegítő munkaerőként a tangazdaságban. Figyelemre méltó még, hogy a román hadifoglyok közül kiválogatott csángó magyarok keszthelyi tangazdasági tevékenységét a foglyok nemzeti azonosságtudatának erősítésére is igyekeztek felhasználni. A világháborút követő rendkívül nehéz financiális helyzetre, a „forradalmak és a kommün" hatásaként és sajátos utóéleteként, komoly emberi próbatételeket illusztráló adatokra is találunk példákat a korabeli kérvények sorában. Az 1920-as évek második feléből származó iratok a keszthelyi szakoktatás történeti kutatások eddigi eredményeit megerősítve azt mutatják, hogy az intézmény tudományos és infrastrukturális fejlesztése komoly eredményeket hozott. Figyelemre méltó a főépü92