Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

FARKAS JÓZSEF A GÖDÖLLŐI KORONAURADALOM FELÜGYELETE ÉS IGAZGATÁSA A DUALIZMUS IDEJÉN* 1. Az uradalom kialakítása A Grassalkovich család hajdan hatalmas Gödöllő központú uradalma 1867-re a múlté lett. A család férfiágon 1841-ben kihalt; ///. Grassalkovich Antal halála után a hatalmas uradalom hatalmas adósságokat halmozott fel. A gondokkal sem az özvegy, Esterházy Leopoldina, sem a leányági örökös, gróf Héderváry Viczay Károly nem tudott megbirkózni. A birtok zárgondnokság alá került, végül pedig eladták a korszak egyik leggazdagabb emberének, báró Sina Györgynek, tőle pedig hamarosan fia, Sina Simon örökölte. 0 rendezte a birtok helyzetét, majd 1864-ben eladta a Sociatc belguique du Credit foncier et industrielle de Bruxelles nevű belga banknak. A bankház, amely időközben fuzionált a londoni székhelyű General Company for the promotion ofLandkredit céggel, megkezdte az egyes birtoktestek eladását. 1867-ben, a kiegyezés idején ez kapóra jött a magyar kormánynak, amely rövidesen megvásárolta a birtokot azzal a céllal, hogy a koronázás alkalmából egy olyan kastéllyal és a hozzá tartozó vadászterülettel ajándékozza meg az uralkodót, ahol magyarországi tartózkodásait kellemesen töltheti el kíséretével együtt. A választás nem véletlenül esett Gödöllőre, hiszen a százszobás hatalmas barokk kastély és a hozzá tartozó vadászterület minden igényt kielégített. Gödöllő mellett szólt a fővároshoz való közelsége is. A kiválasztást és vételt jelentősen segítette az a tény is, hogy Erzsébet királyné tetszését az egy évvel korábban tett látogatásakor igencsak elnyerte Gödöllő. Az adásvételi szerződést a magyar állam részéről Lónyay Menyhért pénzügyminiszter írta alá, tanúként szerepelt az okmányon gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter neve. A szerződés megkötése 1867. március 22-én történt és gyorsított eljárással március 25-én már telekkönyvezték is a magyar Szent Korona nevére. Miután befejeződött az átadás és átvétel, április 16-án aláírták az erről fölvett jegyzőkönyvet. A banki céget Ivánka Imre és Regenhart Ferenc tanácsosok képviselték, az állam nevében pedig Hoch Henrik kincstári ügyész, Köffinger Frigyes, a budai pénzügyi felügyelőség biztosa, valamint a pénzügyminisztérium képviseletében Peterdy Gábor gazdasági tanácsos és Sedlaczek János számvevőségi tiszt jelent meg. Jelen voltak az uradalom tisztjei is, és a koordinációt Bartal János az uradalom volt, ám tisztségében az állam által is meghagyott ügyvédje végezte. Az 1 840 000 forintért megvásárolt birtok ékessége a kastély volt, ennek pedig legfőbb tartozéka a Gödöllőt körülvevő dombvidék. Az erdőkkel borított dombok között jelentős majorsági szántóföldek helyezkedtek el Gödöllő, Kerepes, Isaszeg és Dány községek határában. Ide tartoztak az egerszegi, babati, besnyői, szentgyörgyi, szentkirályi, nyíregyházi, kisbagi puszták is. Az adásvétel során a felek megállapodtak abban is, hogy a kastély és minden tartozéka mellett a megvett területeken lévő teljes állatállomány és gazdasági berendezések, eszközök, terménykészletek is az új tulajdonos birtoA Szerző korábbi, a témához kötődő írását 1.: FARKAS JÓZSEF: A Gödöllői Városi Múzeum birtokában lévő levéltári iratok és azok rendezése. Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. sz. 18-26. 20