Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az "oszmán válság" idején: "kira-gyilkosság" a szultáni szerájban / 40–50. o.

A konstantinápolyi események híre a korabeli viszonyokhoz képest aránylag gyorsan, 43 nap alatt jutott el a Báthoryak udvarába." Az isztambuli közjáték azonban, úgy tűnik, nem járt a magyar és erdélyi történésekre nézve komoly következménnyel. Az alábbiakban tartalmi szempontból elemzés alá kerülő forrás jelentősége mégsem elhanyagolható. Kitűnően megragadható benne az, az Oszmán Birodalomban a 16. sz. végétől jelentkező kettős folyamat, amelynek eredményeként egyrészt megkezdődött a zsidóságnak a politikai és gazdasági hatalomból való kiszorítása, másrészt az udvari zsoldos csapatok önálló erővé válásukkal akkora szerephez jutottak a belpolitikai küzdelmekben, hogy már-már a szultáni hatalom fölé kerekedve veszélyeztették az állam müködését.~

J Az 1600. év tavaszán kelt magyar nyelvű forrásban leírt esemény tipikus és szemléletes képet fest a belpolitikai gondokkal küzdő Oszmán Birodalomban a 16. sz. végére kialakult belső helyzetről. Első látásra csupán egy lázadás lecsillapításáról volt szó, amelynek áldozatává vált egy zsidó nő, akit a hatalmát és életét féltő III. Mehmed szultán mintegy koncként vetett oda az elégedetlen katonatömegnek, ám az ehhez hasonló janicsár és szpáhi megmozdulások a birodalom központjában egyáltalán nem mentek ritkaságszámba. 1595-ben Ferhád nagyvezírt fenyegette meg a zsold nélkül maradt békétlen szpáhi tömeg.

24 1598-ban a janicsárok lázadtak fel gyenge minőségű pénzben kifizetett járandóságuk miatt. Három évvel később, 1601-ben ismét a szpáhik következtek.

25 Az 1600. évi események idején a fővárosban tartózkodó Szelániki Musztafa (?-1600) elmondása szerint ismét csak a pénzrontásban és a zsoldfizetés elmaradásában kereshető a forrásunkban említett megmozdulás oka.

26 Ezért, mielőtt az irat részleteinek tárgyalásába bocsátkoznánk, érdemes dióhéjban megvizsgálni a századfordulóra kialakult oszmán gazdasági helyzetet. Az elhúzódó oszmán pénzügyi válság nem előzmények nélküli hirtelen összeomlás, hanem a világtörténelmi események következménye volt. Okainak és következményeinek meghatározása a mai napig vita tárgyát képezi az irodalomban. Egyes kutatók az amerikai ezüst beáramlását, mások a pénzkereslet és a társadalmi struktúra megváltozását teszik felelőssé a kialakult viszonyokért.

27 Az viszont általánosan elfogadott tény, hogy a - BRAUDEL, FERNAND: A Földközi-tenger és a mediterrán világ 11 Fülöp korában. 2. köt.. Bp., 1996. 406407. Az itt közölt térképeken öt és fél hét, azaz 38-40 nap volt a Konstantinápoly-Velence közötti postatávolság. De ugyanekkor 1600-ban a Kanizsa elfoglalásáról (1600. okt. 22.) szóló hír a szultáni udvarban tartózkodó velencei követ jelentése alapján 22 nap alatt érkezett meg Konstantinápolyba. ÓVÁRY L.: i. m. 255-256. No. 1250. 2

~ A témáról FODOR PÁL: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír. Történelmi Szemle, 34. (1992) 1-2. sz. 20-21. 24 DANISMEND, ISMAIL HÁMI: Izahh Osmanlt Tarihi Kronolojisi 3., Istanbul, 1972. 145. 2-1 DANISMEND, I. H.: i. m. 186. A janicsár és szpáhi-lázadásokról Európába küldött tudósítások alapján beszámol Braudel is. BRAUDEL, F.: i. m. 3. köt. 1273. 26 SELÁNIKI MUSTAFA EFENDI: Tarih-i Selániki (1003-1008/1595-1600), hazirlayan Mehmet lp°irli. Istanbul, 1989.854. 27 A kérdéskör historiográfiájának rövid összegzését adja FODOR PÁL: Az oszmán pénzrendszer 16. századi válságáról. Megjegyzések az 1585/89. évi leértékelésről. Aetas, 15. (1999) 4. sz. 27-40., valamint az árforradalom okainak vizsgálata során kialakult különböző nézeteket elemzi PAMUK, SEVKET: Osmanh Imparatorlugu 'nda Paramn Tarihi, Istanbul, 1999. 123. A „gyarmati tézist" hirdető kutatók, pl. Ömer Lüfti Barkán (magyarul 1.: BARKÁN, ÖMER LÜFTI: A 16. századi árforradalom a Közel-Kelet gazdaságtörténetében. Világtörténet, 1987. 2. sz. 49-80), J. Hamilton vagy Fernand Braudel az Oszmán Birodalomban mutatkozó monetáris zavarokat az amerikai ezüst beáramlásával, ebből kifolyólag a nemzetközi árviszonyok átalakulásával hozták összefüggésbe. A kutatók másik csoportjához tartozó Cemal 43