Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az "oszmán válság" idején: "kira-gyilkosság" a szultáni szerájban / 40–50. o.

SZ. SIMON EVA ZSIDÓ EPIZÓD AZ „OSZMÁN VÁLSÁG" IDEJÉN — „KIRA-GYILKOSSÁG" A SZULTÁNI SZERÁJBAN „Végül minden okoknak igazi oka a megvesztegethetőség, a kincsvágy és hogy az asszonynép után kapkodnak s azok szavai után indulnak." 1 Ezekkel a szavakkal összegezte kora problémáit Haszán Kjáfi al-Akhiszári, annak az 1596-ban Eger vára alatt készült oszmán királytükörnek a szerzője, amely ///. Mehmedet (1595-1603) — a „felséges, világhódító padisahot" — volt hivatva figyelmeztetni a birodalom kormányzatában mutatkozó hibákra. 2 A 16. sz. végén a Fényes Porta egyre mélyülő válságát azonban már nem csak a kortárs belső megfigyelő vehette észre, hanem a különböző csatornákon át Európába jutó hírek is egybehangzóan olyan politikai és gazdasági bajokról szóltak, amelyeken a megcsorbult szultáni tekintély már nem tudott úrrá lenni. A szomszédaival állandóan hadban álló Porta történelme során korábban is gyakran találkozunk dinasztikus belviszályokkal, janicsárlázadásokkal, elégedetlenséggel, de ezek a megmozdulások a századfordulón nőttek első ízben tömegméretűvé, szinte egymásba érővé, olyannyira, hogy a birodalom általános kríziséről kell beszélnünk. 3 A fent felvillantott belső válságnak néhány tipikus mozzanatát tárja elénk az alábbiakban közölt, egy keresztény kortárs szemszögéből 1600 tavaszán íródott magyar nyelvű forrás, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának Protocollum Bathoryanum kötetében maradt fenn. 4 Velenczebeol 13 May Anno 1600. 1 Az egri török emlékirat a kormányzás módjáról Eger vára elfoglalása alkalmával az 1596. évben irta Motla Haszán Elkjáft, Ford.: KARÁCSON IMRE. Bp., 1909. 10. Akhiszári a „tizenötéves háború" (1591­1606) kedvezőtlen tapasztalatait szemlélve kezdett a birodalom meggyengülésének okaival foglalkozni. Célja az volt, hogy müvével „a világ rendje szabályainak megújításánál útmutatóul szolgáljon". Müvének eredeti címe Usulii j-hikemfi nizami j-álem, azaz: A bölcsesség alapelvei a világ rendjére vonatkozóan. Az emlékiratra vonatkozóan még 1.: FODOR PÁL: Állam és társadalom, válság és reform a 15-17. századi oszmán fejedelmi tükrökben. BENDA KÁLMÁN-R. VÁRKONYI ÁGNES: Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország. Bp., 1988. 135. 2 Müvében, amelyben 1572-től eredeztette a világ zavarait, a bajok okát a gondatlan kormányzásban, a korábban rendszeresen működő tanácskozások elhanyagolásában — de ami még ezeknél is fontosabb — a hadsereg vezetésében és felszereltségében mutatkozó problémákban látta. Rámutatott, hogy az oszmán erőfölény elvesztésének, azaz a hadsereget ért kudarcoknak egyik alapvető oka a tűzfegyverek használatában mutatkozó lemaradás volt. FODOR P.: Állam és társadalom, i. m. 136. 3 1598-ban Karajazidzsi Abdülhalim (7-1602) vezetésével robbant ki az Anatóliát lángra lobbantó dzseláli felkelés. Eközben a birodalom északnyugati határán a tizenötéves háború csatározásai zajlottak. 4 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol. Hung. 37. Protocollum Bathoryanum. fol. 274. r-v. A kötet különféle eredeti formában illetve egykorú másolatban fennmaradt 1551-1607 között kelt missilisek kolligátuma. A forrás kiadásához nélkülözhetetlen összeolvasásban BAKÁCS BERNADETT nyújtott segítséget, akinek a munkáját ezúton is köszönöm. A levelet betűhív átiratban közlöm. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom