Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

mait begyűjteni, eredetiben vagy másolatban. Főképp az utóbbiak terén eredményeik lenyűgözőek. Kutatásunk az eredeti anyagot célozta meg, amely országonkénti felosztásban található az első világháborút követően megállapított államhatárok alapján, így a történelmi Magyarországra vonatkozó anyag részben az utód államok leltárában keresendő. Néhány dokumentum az 1725—1820 közötti zsidó összeírásokra vonatkozik (H u. 7). Számos 1725 és 1826 között kelt jogszabály másolatát is birtokolják (H u, 47). Megtaláljuk az 1776-ban kelt bánsági „Judenordnung", valamint a bevándorlást tilalmazó 1806-os rendelet szövegét (R M 188, H u 44). A türelmi adó megváltásának ügyében 1846-ban tartott pesti tanácskozás jegyzőkönyvének egy példánya is ide került. (H u 6, 19). Egyes hitközségi levéltárak aktáiból is megszereztek dokumentumokat. Fogarasról származik a tanácsülések jegyzőkönyve (1861—1874), valamint a zsinagóga főkönyve (1862—1931), (R M 189, 191). A szilágysomlyói hitközség iratai 1855—1880 közötti időszakra vonatkoznak (Hu 148). Itt található az aradi szentegylet törzskönyve, a tanácsülések jegyzőkönyvei és a tagoknak a XVIII. században felfektetett névsora (R M 301). Ugyanabba a sorozatba tartoznak a nagykárolyi (1830—1849), tiszalöki (1813—1905), nagykőrösi, orsovai (1907— 1925) szentegyleti főkönyvek (R M 190, 222, 314, Hu 73, 74). Az egyik budapesti zsinagóga halottainak pinkásza (1930) szintén a levéltárba került (Hu 60). A nagyváradi Tóraegylet főkönyve az 1868—'1908 közötti tevékenységet tükrözi (Hu 62 R M 142). Adatokat találtunk a bözödújfalusi székely szombatosokra is (Hu 34). A nyitrai zsinagóga felújítására 1902-ben bocsájtottak ki felhívást (Hu 37). Tájékoztatást kapunk a soproni rabbiválasztás (1930—1931) körülményeiről (Hu 30). Szerepelnek az iratanyagban az askenázok és a szefárdok közötti nézeteltérések is (Hu 28). Több másolat származik Jász-Nagykun vármegye levéltárából a karcagi hitközséggel kapcsolatban (Hu 50). A zsidó reformmozgalom egyik vezéregyénisége Jehudah Leib Schwob pesti főrabbi (1794—1857) levelezése (1841—1853) is megőrzésre került (Hu 43). A reformmozgalom másik vezéregyénisége, Lőw Lipót szegedi főrabbi (1811—1875) szintén számos írással szerepel (Hu 26, 41, 68, 276), és képviselve van művének folytatója fia, Immánuel is (1854—1944) (Hu 40). A reformmozgalomban legmesszebb ment aradi reform hitközség programját emléklapja örökíti meg (1848) (R M 241). Az 1868—1869. évi izraelita kongresszus anyagából is találunk szemelvényeket (Hu 67). Az iskolai jellegű iratokból kiemeljük a bajai tantervet (1846), valamint a pesti középiskola tervezetét (Hu 32, 38). Az önszerveződés bőséges anyagából kiemelkedett az aradi „Humanitás" (1866—67, 1875), a pesti izraelita nőegylet (1870), a pöstyéni iskolaegylet (1906— 1925), a dunaszerdahelyi öregek otthona (1912), a jánosházai vallásos egyesület (1914) hagyatéka (R M 235, Hu 65, 66,'70, 72, F/AJV 84). A precionista és cionista mozgalom tanúságai között szerepel Moses Montefiore levele a marosvásárhelyi Hevra-Kadisához, amely dísztagjává választotta. (1908). Több dokumentum az Alliance Universelle Israelite magyarországi tevékenységéhez kapcsolódik. Feljegyzés szól az első palesztinai telephelyek közé tartozó Petah-Tikva alapításához való magyarországi hozzájárulásról. Hasonlóképp olvashatunk több magyarországi központban a palesztinai mezőgazdasági munkára folyó előkészítésről (R M 315, Hu 22, 131, 141, 145, 268, P/AIV 34, 108). Az antiszemitizmus kérdésköre is megjelenik az írások között. Adatokat találunk az 1791-es nagykárolyi vérvádról és a tiszaeszlári perről (1883) (Hu 2, G2