Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - HÍREK - Blazovich László: Beszámoló a Cseh Levéltárosok Egyesülete vándorgyűléséről / 104–106. o.

Részben a szombathelyi főiskola tanárának témáját folytatta Tilcsik György. aki „A sántikálva jövő büntetés — Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években" című korreferátumában Horatius hasonlatát kölcsönvéve mutatta be az igazságszolgáltatás gyorsnak nem mondható tempóját. A Vas megyei levéltár igazgató a vármegye legtestesebb 1848 előtti perének rövid ismertetésére vállalkozott. Az 1841-ben kezdődött, s majd egy évtizedig húzódott, adóslevelek hamisításával foglalkozó per anyagának súlya 1846-ban meghaladta a 7 kilogrammot. A per jegyzőkönyve — a tömérdek mellékletet nem számítva — közel 300 kézzel írt oldalt tartalmaz és eléri a 0,15 ifm-t. Lasics Judit a szabadságharc bukását követő két évtized kriminális jellemzőit vette górcső alá. „Tipikus bűnperek Vas megyében az 1850-es és az 1860-as években" címmel tartott előadásában a korszak leggyakoribb bűneire — így az újszülöttgyilkosságokra, a rablásokra, a fegyveres útonállásokra, a gyújtogatásokra és az állatlopásokra hozott példákkal illusztrálta e kor bizonytalan közbiztonságát. A magyar kapitalizmus dualistakori fejlődése együttjárt az ország társadalmi átalakulásával. E folyamat sajnálatos kísérőjeként jelent meg a politikai antiszemitizmus, mely a tiszaeszlári perben, s azt követő, az egész országra kiterjedő zsidóellenes zavargásokban és attrocitásokban kulminált. Az országos események ilyetén sorába illesztette be Rácskay Jenő országgyűlési képviselő „Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári »nagy per« nyomán" címet viselő előadását. A második világháború befejezését követő esztendők nemcsak az újjáépítés eseményeitől, hanem az ellátási gondokat és a rossz közbiztonságot kihasználó szélhámosoktól is emlékezetessé váltak. Feiszt György „Híres, hírhedt vasi bűnperek a II. világháború után" című referátumában — rendkívül élvezetes előadói stílussal — számos új elemmel bővítette a kor bűnügytörténetét. Mayer László „P. I. — szabadult 1959-ben (Egy 1956-os per anatómiája)" címmel tartott előadást. Az előadó a Vas Megyei Bíróságtól 1991-ben a Vas Megyei Levéltárnak átadott, 1957—1960 között tárgyalt 112 büntetőperből P. I. és három társa perének leíró jellegű bemutatására vállalkozott. Az iratokat az eseményekre és a perbe fogott személyekre vonatkozó, a helyi sajtóba megjelent cikkekkel, illetve P. I. leányával folytatott interjú során gyűjtött információkkal egészítette ki. A pert és P. I. élettörténetét figyelemmel kísérve Mayer László vázolta az „56-os perek" jellegzetes vonásait az előállítási határozattól az I. és II. fokú ítéletnek 1990-ben történt semmissé nyilvánításáig. Bősze Sándor Beszámoló a Cseh Levéltárosok Egyesülete vánd orgy űlésér ől A cseh levéltáros egyesület 5. vándorgyűlését tartotta ez évben május 3. és 5. között a Prága melletti Smilovice-ben, amelyen az egyesület meghívására vettem részt. A konferencián az egyesületi tagok jelentős része, mintegy 120 fő volt jelen. A cseh levéltárosoknak közel fele egyesületi tag. Az 1993-as vándorgyűlés volt az első, amelyen már hivatalból nem vettek részt a szlovák levéltárosok, akik mint immáron külön állam, Szlovákia levéltári hálózatának dolgozói 104