Levéltári Híradó, 9. (1959)

Levéltári Híradó, 9. (1959) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kanyar József: Levéltárrendezési pályázat a reformkori Somogy vármegyében / 141–147. o.

LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR Kanyar József: LÉVÉ LTÁRRENDEZESI PÁLYÁZAT A REFORMKORI SOMOGY VÁRMEGYÉBE/ I 1845-47 folyamán Somogy megye levéltárának állapota már nem engedte cteg a rendezési munkák további halogatását A levéltár e korabeli állapotáról és felhasználhatóságáról igen jellemző leírást ad a megye első tudományos igényű ismertetője Csorba József Somogy vármegye ismertetése (Pest 1857) cimQ munkájában, A tudós megyei főorvos könyve előszavában elmondotta, hogy Somogy történetének megírásakor «legyőzhetetlen nehézségekre* talált, mivel * először Somogy levéltára különbféle viszontagságok miatt milyen nevezetesen a töröknek századon tul tartott s minden conventeket s más hiteles helyeket megemésztett uralma - a régibb időkről hiányzik és csak igen silányan létezik az a törvénykönyv 1715. évi 86, cikk által visszanyert önállásától fogva is, mindaddig mig amaz nagy gr. Széchenyi Ferencet adá az isteni gondviselés Somogynak főispánul*, aki nemcsak az alkotmányos közigazgatást szedte rendbe, hanem tisztviselői által a megye *leirására» vonatkozó adatokat is gyűjtetett Azt is panasz tárgyává tette Csorba, hogy a magáncsaládok kezén lévő iratokat nem szívesen bocsátották a kutatók rendelkezésére, mivel az egyes családok eredetűkről, s birtokaikról nem közöltek adatokat Miután az 1846. évi augusztusi és novemberi nagygyűlések (2462, illetve 3566. sz. alatt), valamint az 1847. évi februári és májusi nagygyűlések (238. sz. a.) többszörös nyomatékkal elhatározták a levéltár •rendbeszedését és uj lajstromozását* - amely * múlhatatlanul szükséges* - s miután az 1847. évi májusi nagygyűlésen a megyei nemesség és birtokosság inagylelküen elvállalta* a levéltár crendbeszedési* költségeinek előteremtését - a megyei és pesti hírlapok utján (Pesti Hírlapban, Budapesti Híradóban először 1846. okt 30-t utóbb 1847. Július 30-i határidővel) nyilvános < csődöt* hirdettek azon pályázó túri egyének* részéré, akik a megyei választmányhoz Írásban beadják «folyamodásaikat*, amelyben a levéltár állapotának megtekintése után konkrét rendezési elképzeléseik ős anyagi igényeik feltüntetése mellett vállalkoznak a levéltár rendezési munkálataira («A megye levéltára rendezésére magukban hivatást érzők, azon foglalkozásbani kellő képzettségűket Jártasságukat tanúsító Írásbeli nyilatkozataikat, bennök foglalkozásuk igényelt tiszteleti diját is megérintvén folyó év s hó utolsó napján tartandó s összeülendő választmányhoz beadják*.) A megye tehát a rendezetlenül fel halmozódott óriási iratanyag rendezésének munkáját nem tekintette levéltárnoka feladatának: nyilván a munka méreteire tekintettel kívánta külön rendezők bevonását. Kilenc pályázó iratai érkeztek a választmányhoz. 1, Elsőnek Záborszky Alajos táblabíró jelentkezett, (először 1846. okt. 30-án, másodszor 1847. július 31-én). Feltételeit az alábbiakban körvonalazta: a) a mindenkori levéltárnok és rendező határozatban körvonalazott viszonyban álljon egymással Munkájuk egymást ne gátolja hanem segítse. b) j A vállalkozó rendező saját költségén annyi segédet alkalmazhasson, amennyire szüksége van. c) A segédek bejeientendők a megyének eskü letételé cőUábót d) A megye a rendezőnek és legfeljebb négy segédjének alkalmas dolgozószobát (műhelyt Jelöljön ki, ahol a segédek reggeltől késő estig dolgozhatnak, A megye gondoskodjék az Írószerek, papírok, fűtés ós világítás biztosításáról. e) A rendezés befejezése után elkészítendő kétpoldányu elenchust a megye már a saját költségén készíttesse et f) Meg kell állapodni abban, hogy a rendezés mely időszakig történjék. (A íolyószámozás rendezése nem a rendező, hanem a levéltárnok kötelessége !) Részlet egy, a megye levéltárának történetét feldolgozó nagyobb tanulmányból.