Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - VITA - Kubinyi András: A mezővárosi levéltárak rendezéséhez / 173–175. o.
leméhye szerint áz ányág gyűjtőköri elhatárolását visSzamenő&gesen is végre lehelj hajtan, s ha igén, akkor miként? Hasonlóképpen nem szól arról sem. hogy mi a teendő abban az esetben ha egy kiemelkedő személy hagyatéki jellegű anyaga különbözőiével- ill. könyvtárakban találhatód Mindézen hiányok, a kifejezetten a német anyagból vett példák, a német levél- és könyvtári szervezet felépítése, alapján váló tárgyalás és gyakorlati megoldások mellőzése ellenére cikkének komoly tanulságai is vannak, A tárgyilagosság és részrehajlástól való Mentességen kívQÍ felhívja á figyelmet egy, a gya korlali tárgyalásokat megelőzően végrehajtható intézkedésre. : a kétségtelen hovátartozású, probléma mentes anyag átadásának lehetőségére. (Ezzel, kapcsolatban : a budapesti Egyetemi könyvtár már tett kezdeményezést akkor, amikor kb ? 7 fin kétségtelen levéltári hovátartozású anyagot az Országos Levéltárnak adott át} A Ikönyvtárí anyag? és ílevéltári anyagi elvi síkon végrehajtott fogalmi tisz lázasára nálunk is szükség van, amennyiben e felvetett kérdéssel foglalkozni óhajtunk. Nem szói azonban - s ez a cikk egyik komoly hiányossága <•• á közvetlen tárgyalásokat megelőző nyilvántartás-jelie^gű kartotékfeltárásról, me,ly véleményünk szerint a kérdéssel való komoly foglalkozásnak alapvető feltétele* Éz a feltárás teszi ugyanis lehetővé az elvi sikon való további megbeszéléseké? a fogalmi tisztázást, de ugyanekkor komoly mértékben segíti elő az anyaggal kapcsolatos tudományos művelődési célok megvalósulását, az anyag kutathatóságát. KubínyjL András A ÚM&YkWW LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSÉHEZ A mezővárosi levéltárak kérdését veti fel Mráz elytárénő *Egy szabolcsmegyeí mezőváros iratanyagának rendezései c,» a Levéltári Híradó IV. évi. 3-4, sz. 88-91. oldalon megjelent alapos tanulmánya. Részben érinti a kérdést Kopasz elvtárs uuo. 77-87. oldalon megjelent cikke Is* (Sajá, Város levéltárának rendezése,) Magam, is foglalkoztam ezzel á problémával^ és így bár már ríem tar tozom a levéltári szervezet kebelébe, kötelességemnek érzem hozzászólni. Hozzászólásombán inkább néhány elvi, általánosabb szempontot szeretnék felvetni, részletkor déseket csak másodsorban érintek. Egy mezővárosi levéltár rendezésénél ki kell indulnunk abból a tényből hogy mezőváros (oppidum) csak a feudális korszak egyik községformája. Már a XIX^. sz. első fele is ismeri azon ban a rendezett tanácsú város fogalmat és a községi törvény óla jogilag végleg eliünik a mező városa Az 4874 : XVIIL te. már megkülönbözteti a kisközséget nagyközséget és rendezeti tanácsú várost. Ez időtől fogva az új tanácsrendszer megalakulásáig lényegében négy helységíorms, van: a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú (későbbi megyei városok, a kis és nagyközség. Régi mezővárosok így mind a négy kategóriába kerülhettek. Néhány példa Borsod-Abaúj-Zemplén m; t gyéből. Miskolc először rendezett tanácsú, majd a XX. század elején törvényhatósági Jogú város lett. Sátoraljaújhely nagyközség, matd 1899-től rendezett tanácsú (megyei) város, Pumok, Sajószeni péter, Mezőkövesd, a hegyaljai mezővárosok stb, nagyközséggé^ Forró, stb. kisközséggé alakult !gy tehát a mezővárosok 4871 utáni, sőt részben a század közepe táján keletkezeti iratai rendezésére nem lehet azonos rendszert kidolgozni, mert hiszen egy törvényhatósági jogú város iratait másként kell rendeznünk, mint egy kisközségét. Jogilag tekintve azonban az egyes helységek életében is több periódust lehet megkülönböz tetű. A feudális mezővárosi (és az azt esetleg megelőző íöldesúri vagy nemesi községei) meg keli különböztetnünk a földesúri joghatóság aiól az 1843-as törvények által felszabadított rendezett tanácsú várostól, ezt pedig az abszolutizmus aiatü, kinevezett .képviselőtestülettel rendelkező községtől. Hasonlóképpen különbözik ettől az 4871-ig terjedő idő városa és újabb változás fortém a községi törvény után. Egyes közságyk életében azóta is voltak jogi változások (L Miskoicnáí), Minden helység életében döntő változási hozott végül az 19ÖO-es tanácstörvény. Történetileg.nézve tulajdonképp?" három főfjpirat lehet találnunk: a feudális földesúri hatalom alatt élő várost a polgári kor városát Vágy községét, végül a szocialista Jellegű várost, illetőleg községet Ez egybevág a fenti megáliapííásssi is : ezek a változások jogi változási is Jelentettek, Miután láttuk, hogy egyrészt az egykori mezővárosok fejlődése később különböző módon ha178
