Levéltári Közlemények, 80. (2009)

Levéltári Közlemények, 80. (2009) - Forrásközlések - REISZ T. CSABA: Lipszky János jelentése a magyar nemesi felkelésnél történtekről, 1809

Források tait: „Már kiadta az urunk minden Adjutánssának kötelességét. Sok és nagy, kivált az enyím, úgymint: a' Politia a' Fő hadiszállásban, — az Idegeneknek, és Kémeknek megvizsgálása; a' Mészárosoknak, kenyérsütőknek, Markotányosok­nak igaz, vagy hamis mértéke; — a' Grandprófosz, és minden Execútiók az én Inspectióm alatt vannak. A' napkönyvnek vezetése, — az Insurrectió Históriájá­nak Leírása; — minden magyar Proclamátiók, Hadi parancsolatok, és Levelezé­sek; — az egész Insurrectionális Gyalogságnak expeditiója." 9 Gálos Rezső sze­rint az említett „napkönyv" elveszett, de bizakodott abban, hogy József nádor iratainak Domanovszky Sándor általi feldolgozása során majd felszínre hozza azt is a történeti kutatás. 1 0 Április 2-án I. Ferenc legfelsőbb kéziratot (Handbillet) intézett József főher­ceghez, amelyben az uralkodó a nemesi felkelés őszinte történetének leírását kívánta tőle. A nádor ezt a munkát — tiltakozása ellenére — átadta Kisfalu­dynak, akinek magyar és német nyelven kellett munkáját elkészítenie. 1 1 A költő 1810-1811 folyamán három szakaszra bontva megírta a felkelés történetét, 12 amelynek első részét október 13-án nyújtotta be a nádorhoz, aki október 22-én már az uralkodóhoz fel is terjesztette azt. A második szakasz történetét 1811. március 24-én, a harmadikat július 16-án küldte meg a nádornak, aki azokat június l-jén, majd július 26-án továbbította I. Ferenchez. 1 3 Kisfaludy forrásul használta az egyes ezredek és osztályok iratait, gr. Joseph Beckers főhadsegéd visszaemlékezéseit, illetve néhány általa is nevesített mun­kát. Beckers arra utasította őt 1810. június 17-én, hogy azokat a részeket, ame­lyek valakit kompromitálnának, el kell hagyni vagy legalább a neveket nem kell megemlíteni. A munkának az igazságot kell tartalmaznia, és „az események okozati összefüggését keserűség nélkül kell föltárnia, és minden személyeske­dést annál inkább kerüljön." 1 4 tésben részesültek; most a nádor magas példája hatott. Kisfaludy kitüntetésében — s méltán — mindenki az irodalom megtiszteltetését látta." 9 ANGYAL, 1893. 177. Kisfaludy Sándor levele feleségéhez, Szegedy Rózához, Buda, 1809. május 31. Kisfaludy feladatait említik: CSÁSZÁR, 1910. 115., ennek nyomán R. KISS, 1909-1911. I. 63., majd később, a költő levelét is idézve GÁLOS, 1931. 55. Vö. ehhez a 40. lábjegyzetben mondottakat! 1 0 GÁLOS, 1931. 55., 59. A később megjelent kötetek egyike sem tartalmaz a naplóra vonatkozó uta­lást, vö. DOMANOVSZKY, 1935; DOMANOVSZKY, 1991. 1 1 ANGYAL, 1893. 270.; GÁLOS, 1931. 59., aki lábjegyzetben megjegyezte az uralkodói legfelsőbb kéz­irathoz, hogy „ez is előkerülhet József nádor irataival", ti. az akkor még csak szerkesztés alatt álló 3. kötetben (nem került elő, még a 4. kötetben sem). 1 2 [Freymüthige] Geschichte der Insurrection des Adels von Ungarn im Jahre 1809 und 1810. Kisfaludy kéziratában még szerepelt a Freymüthige (igaz, őszinte) szó, ezt a nádori szerkesztés kihúzta, így az uralkodónak beküldött tisztázatban („József nádor jelentésében") már nem. 1 3 Kisfaludynak az első rész benyújtásakor írt kísérőlevelét eddig nem találtam meg. Gálos október 13-át és szeptember 27-ét is megadja a a kézirat átadási napjaként, vö. GÁLOS, 1931. 60., 601. 1 4 GÁLOS, 1931. 60., 600. Kisfaludy forrásairól keveset tud a szakirodalom; ő maga az első rész 13. oldalán említi néhány, általa felhasznált iromány címét. Nem tévedés azonban annak vélelme, ho­gy nem használta fel az ún. hadműveleti naplókat (Operationsjournal), közöttük Lipszky jelenté­sét sem. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom