Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Hermann Róbert–Molnár András: Batthyány Lajos gróf kiadatlan levelei és egyesületi felhívásai, nyilatkozatai, 1824–1847 / 143–172. o.

Források 18. közötti időszakból; csupán néhány ismert, ám nehezen olvasható és fordítható saját kezű német nyelvű levél közlésétől tekintettünk el.

20 Az itt közlésre kerülő levelek, felhívások, illetve közlemények legtöbbje a Vas Megyei Levéltárban, Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai között (nyolc darab), és a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: MOL), az Országos Iparegyesület levéltárában (hét darab) maradt fenn. Ugyancsak a MOL-ból, Teleki László családi iratai közül került elő egy hosszabb levél és hét dátum nélküli, egészen rövid üzenet. A csehországi Brno városi levéltárában Deák Ágnes fedezett fel két teljesen ismeretlen Batthyány-levelet, míg a gróf két felhívását az Iparegyesület lapja, a Hetilap tette közzé, illetve örökítette meg annak idején. Batthyány egy-egy további levele a MOL vegyes levélgyűjteményéből, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Széchenyigyűjteményéből, valamint a bécsi osztrák nemzeti könyvtár (Osterreichische Nationalbibliothek) kéziratgyűjteményéből származik, végül egy felhívást a Pesti Hírlap tett közzé. A Batthyány-dokumentumok egy része (nyolc darab) pontos címzett nélküli, általános felhívás vagy a törvényhatóságokhoz (vármegyékhez, szabad királyi városokhoz) szóló körlevél. Batthyány — ezeken kívül — öt levelet Vas vármegye közgyűléséhez, egy hosszabbat és hét rövidebbet legközelebbi barátjához, Teleki László grófhoz, hármat anyjához, kettőt-kettőt az osztrák ellenzéki publicistához, Andrian-Werburg báróhoz és André Emil erdészeti szakíróhoz, egyetegyet pedig Széchenyi István grófhoz, sógorához, Károlyi György grófhoz, József főherceg nádorhoz, valamint Buda és Pest szabad királyi városokhoz intézett. A dokumentumok többségét (19 darabot) egyedül Batthyány jegyezte, míg hetet különböző egyesületek vezetőivel közösen írt alá, illetve hozott nyilvánosságra. Tartalmukat tekintve jelentős részük (11 darab) az egyesületi mozgalom szervezésével kapcsolatos: Batthyány hét hivatalos levelet vagy felhívást az Iparegyesület elnökeként, hármat a Jégverés ellen Kölcsönösen Biztosító Magyar Egyesület elnökeként, egyet pedig a Pesti Cukorgyár-egyesület elnökeként írt alá. A gróf legkorábbi, 1824 és 1829 közötti — anyjához és Vas vármegyéhez írott — hét levele az anyjával folytatott örökösödési vita során keletkezett. Batthyány későbbi levelei is inkább magántermészetűek, többnyire a család, rokonság és baráti kör hétköznapi gondjaira vonatkoznak; kifejezetten politikai tartalommal csak az Andrian-Werburg báróhoz címzett két levél, valamint a Teleki Lászlóhoz intézett rövid üzenetek némelyike bír. Batthyány Lajos gróf leveleit, egyesületi felhívásait és nyilatkozatait modernizált helyesírással adjuk közre. A központozásban, a szavak egybe- és különírásában, a nagy- és kisbetűk, a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók használatában, valamint a tulajdonnevek írásában a mai helyesírást követjük. Az aposztrófokat elhagytuk, a „ez" helyett „c"-t írtunk, az egyértelmű rövidítéseket 20 Továbbra sem tudtuk közölni Batthyány André Emilhez 1830. július 29-én írt (MTA KT. Kt. Ms 4745/15.) és Széchenyi István grófhoz intézett, bizonytalan keltezésű (OSZK KT. Lt.) levelét. E levél dátuma nem 1845. február 1., hanem 51/2 N[ach] M[ittag], azaz délután fél hat. 146