Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

210 Forrásközlések nyire katolikusok. Homonnai grófúr,

60 aki családi jogon a többiek előtt a püspökség területének messze legnagyobb részét birtokolja; rögtön utána következik a nádor grófúr,

61 valamint Forgách Zsigmond úr,

62 Nyáry István grófúr,

63 Melith Péter

64 Barkóczy László

65 és a gyermek Rákóczi László

66 stb. Mindazonáltal nem hiányoznak az eretnek mágnások sem, Perényi György

67 Lónyay Zsigmond

68 Prépostváry Zsigmond

69 és mások. Az ő vezérük Erdély fejedelme,

70 aki Magyarországon magánjogon birtokol bőségesnél bőségesebb javakat. A köznép olyannyira eretnek, hogy egy katolikusra könnyen kétszáz heretikussal lehet számolni. Az egyébiránt jó és buzgó katolikus főurak ugyan minden törekvésükkel azt kívánják, hogy udvaraikban, sőt a hatalmuk alatt álló vidékeken és birtokaikon is előmozdítsák a vallás ügyét, nem ritkán egyenesen ki is tiltják — máskülönben eretnek —falvaikból és birtokaikról a prédikátorokat. A vármegyék persze küzdenek ez ellen, s az eretnekek sokszor nincsenek híján a fegyverrel és lázadással való fenyegetőzésnek sem. Ebben az egyházmegyében azonban akkora a katolikus papok hiánya, hogy a mágnások még legnépesebb, nagyszámú nemességgel telezsúfolt udvaraikban sem tudnak alkalmas és magyar papokat tartani, aki életük példájával, tudásukkal és prédikációikkal a katolikusokat megőrizhetnék és a szentségeket számukra kiszolgáltathatnák, az eretnekeket pedig — maguknak a főuraknak közreműködésével — megtéríthetnék és a hitre vezethetnék. Még kevésbé találnak plébánosokat és egyháziakat azon települések számára, amelyekből már kitiltották vagy kitiltani készülnének az eretnek prédikátorokat. Olyannyira nem, hogy miután óriási erőfeszítéssel, a helybeli heretikusok hihetetlen ellenállása és gyűlölködése dacára mezővárosaikból és falvaikból elmozdították a prédikátorokat, sehonnan sem tudnak katolikus papokat szerezni, hogy azokat helyükre állítsák. És emiatt akár akaratuk ellenére is kénytelenek kezdeményezésüket kínkeservesen feladni, a már egyszer megszabadított plébániákat az eretnekeknek visszaszolgáltatni, sőt a prédikátorokat gyalázat és zavarodottság közepette visszavezetni. És általában véve is, nemcsak e mágnásoknál, hanem ezen egyházmegye összes katolikusainál, egyháziak és világiak körében egyaránt akkora a paphiány, hogy emiatt minden esztendőben sok ezer lélek kényszerül az örök kárhozatra jutni. A katolikus települések: mezővárosok és falvak 60 gróf Homonnai Drugeth János ( 1645) 1626-tól Ung, 1631-től Zemplén vármegyék főispánja, 1636-tól országbíró 61 galántai gróf Esterházy Miklós ( 1645) 1622-től országbíró, 1625-tól nádor 62 gyimesi gróf Forgách Zsigmond ( 1645) 1634-től Borsod vármegye főispánja, valamint szatmári kapitány 63 bedeghi gróf Nyáry István ( 1643) 1621-től Szabolcs, 1635-től Bereg vármegyék főispánja, és felső-magyarországi főkapitány 64 briberi báró Melith Péter 1655-1667 között Szabolcs vármegye főispánja 65 szálai Barkóczy László ( 1659)1653-1659 között Bereg vármegye főispánja 66 felsővadászi gróf Rákóczi László ( 1664) 1636-tól Sáros vármegye főispánja 67 perényi báró Perényi György 1643-tól Abaúj vármegye főispánja 68 nagylónyai báró Lónyay Zsigmond ( 1653), 1627-től Kraszna, 1644-től Bereg vármegye főispánja 69 lokácsi Prépostváry Zsigmond ( 1645) 1619-1629 között Közép-Szolnok vármegye főispánja 70 I. Rákóczi György ( 1648) 1630-tól Erdély fejedelme