Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Benda Kálmán: Egy új forrástudomány: a pszichografológia / 61–76. o.

62 Benda Kálmán Az írásvizsgálat lehetőségeivel a történelmi kutatás már korábban is élt, így annak eldöntésében, hogy valamely irat autográf-e vagy másolat, vagy ha anonym kéziratok esetében írás-összehasonlítással próbálta meg a szerző kilétét megállapítani. Segítségül hívták az írásszakértőt, ha a keltezetlen iratok időrendjét kellett összeállítani, vagy ha egymás mellett olvasható följegyzésekből az egyidejűséget vagy a különidejűséget kellett tisztázni. A pszichografológia eredményei és lehetőségei viszont néhányunkban azt a gondolatot ébresztették, hogy meg kellene kísérelni már régen elhalt emberek, történelmi személyek egyéniségéhez, egyéniségük problémáihoz az új tudomány segítségével közelebb férkőzni.

3 Rákosné Ács Klárához, a Magyar Pszichológiai Társaság tagjához, a pszichografológiának nemcsak nálunk, hanem határainkon túl is elismert kitűnő művelőjéhez fordultunk, aki szívesen vállalkozott a kísérletre.

4 A kiválasztott személyektől saját kézzel írt leveleket, följegyzéseket kerestünk elő, lehetőleg sorozatosan, életük különböző szakaszaiból, s ezeket elemeztettük, anélkül, hogy megmondtuk volna, kinek az írásáról van szó. A vizsgálatok eredményei nem egy esetben minden várakozásunkat felülmúlták. Volt, amikor megerősítették, vagy kiegészítették azt, amit máshonnan eddig is tudtunk, de nem egy példa volt arra is, hogy a vizsgálat a személyiség megítéléséhez lényeges új adatokat hozott. Lássunk most már néhány példát. . Egyik legvitatottabb egyénisége történelmünknek az 1794-es magyar jakobinus mozgalom vezére, Martinovics Ignác. Már a kortársak is erősen különböző véleménynyel voltak róla, a történetírásban pedig szinte napjainkig zajlik személye körül a vita. A papi táborba tartozó kortárs, Dugonics András kifejezett ellenszenvvel írt róla

s Önhitt, de tudatlan alaknak jellemezte. Szirmay Antal véleménye is hasonló, aki az udvar szájíze szerint írt munkájában „ravasz csaló"-nak nevezte, az „aljas" és „jellemtelen" jelzőkkel illette. A jakobinus mozgalom tagjai közül Batsányi János tehetséges, szellemes, szuggesztív embernek mondotta, aki azonban nem egyenes jellem, „cselszövő természet", behálózza az embereket, s azután visszaél bizalmukkal, mert csak saját érdekét nézi. Kazinczy „erkölcstelen, bosszút lihegő, esztelen pap"nak jellemezte, de hozzátette, „ha Martinovics rossz volt is, a feje bizonyosan jó volt, s nemcsak tálentoma volt, hanem tudománya is."

5 gical interpretations. Springfield, J963.; Hilton, O.: Handwriting and the Mentally 111. Journal of Forensic Sciences 1962.; Michon, J. H.: System der Graphologie. München-Basel, 1965.; Klages, L.: Handschrift und Charakter. Bonn, 1965. — Ld. még V. P. Zincsenko—A. N. Leontyev stb. Parapszichológia: fikció vagy realitás? c. a Voproszi Filoszofiiban megjelent tanulmányának ismertetését a Valóság, 1973. decemberi számában. 3 Makkai Lászlót és Zimányi Verát említhetem, akikkel néhány vizsgálatot közösen is végeztünk a továbbiakban említésre kerülő pszichografológus, Rákosné Ács Klára bevonásával. Ezzel kapcsolatban Id. Zimányi Verával közösen írt beszámolómat: A tanúskodó írás. Magyar Hírlap 1970. november 14. — Első eredményeinkről már ezt megelőzően beszámoltam az irodalomtörténészek Debrecenben, 1970 októberében rendezett felvilágosodás-kori konferenciáján. Ez adta az ötletet Szilágyi Ferencnek, hogy Ugyancsak Rákosné Ács Klárával megnézesse Csokonai Vitéz Mihály kéziratát. (Ld. Szilágyi Ferenc: Vallanak a betűk. Az íráselemzés lehetőségei az irodalomtudományban. Élet és Irodalom. 1971. július 31. és Fedor Ágnes: Csokonai versek Lilla kezeírásával. Nők Lapja. 1973. 46. sz.) Arról nincs tudomásom, hogy a külföldi történetírásban ehhez hasonló vizsgálatokat kezdeményeztek volna. 4 A történeti személyek írásának pszichografológiai vizsgálatára vonatkozóan ld. Rákosné Acs Klára nyilatkozatát a Magyar Hírlap fentebb idézett számában. 6 Ifj. Szinnyei J.: Dugonics András följegyzései. Bp., 1883. (Olcsó Könyvtár 162. sz.) 133. s köv.l., — Szirmay A.: Jacobinorum Hungaricorum História... conscripta anno 1809. Kiadva; A magyar jakobinusok iratai. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. III. Bp.., 1952. 361. s köv. 1. Kazinczy jellemzése uo.; Batsányié uo. II. Bp., 1952. 607. s köv. 1.