Lapszemle, 1928. január
1928-01-02 [1334]
talált viszonzásra ellenben már kora tavasszal létrejött az olaszmagyar barátsági szerződés, amely egyszerre megváltó utat ta helyzetünké Legközvetlenebb következménye pedig az lett, hegy a kisentente nem tekintette többé Lijgyarországot neki kiszolgáltatott védtelen prédának és Európa többi állama is kénytelen volt bennünk a győztes nagyhatalmak egyikének szövetségesét látni. E szövetség értékét fokozta 0la3Zország és Anglia őszinte baráti viszonya ós megerősítette az Angliában irántunk már azelőtt is megnyilatkozott érdeklődést, talán ez is hozzá járul t, hogy Angliából indult ki Eurőpa békéje érdekében a Magyor országon esett igasas ág talanság ok jóvátételének kérdése és a RothermwB Lord sajtójának megdönthetetlen adataiból ismeri meg a külföld közvój menye a magyar kérdést amellyel az európai problémák megoldásánál fel: tétlenül számolnunk kell. Még élesebben megvilágitja helyzetünket a magyar-román agrárper s a nagyváradi és kolozsvári román diákkongrer. szus barbár vérengzéséé fajult botránya,* magyar-román birtokper fel* vette a döntőbíráskodás kérdését, amelyre a nemzetközi viszonyokat sz„ bályozó tényezők Európa jövendő békéjét ós biztonságát akarják felékitéhi.' A fentemiitett két eset, ugyEurópa* mint Araerika figyelmét ráterel te* hogy miképpen bánik Románia a. felsőbbeóge alá jut - tt nemzeti kisebbségekkel, egyébként is a kisentente államainak tekintélye és hite le az elmúlt év folyamai hanyatlóra fordult, Jugoszláviát délkeleti ós délnyugati szomszédjaival minduntalan kiújuló bonyodalmak nyugtalanítják, a cseh köztársaságban állandó a gazdasági válság s a lakosság nafrrészének elégedetlensége következtében a kommunista imitáció jó talajra talált, Romániában a trónviszály és az erőszakkal párosultkorrupciós kormányrendszer teszik tarthatatlanná a helyzetet. Pvsics és Bratianu halálával egyébként is kidőlt a Magyarországéi lenes kisentente két legfőbb mozgatója. Ennek a helyzetnek a felismerése inditbat-