Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.)

Hie mitt sicke wier euch ain vidimws aines wrieffs, di ir vernemen werdtt vnd so irs vernwmen habtt, so pitén wier euch mitt sunders vleys, ir woldtt euer sigell dar auff drücken euch vnd euer erben an schaden, vnd so irs gethan habtt, so gelaben wier euch dawider nicht zu reden, nach zu thuen in kainerlay weys. Vnd des zu vrkhund geben wier euch hie mitt disen pett wrieff vnterm vnserm für auff gedrükhten pettschaff. Dátum zuem Tersetz, am mo(n)tag far Gatz auffartag in xv

c vnd andern jar. CCXLVI. 1502. decz. 18. Buda. II. Ulászló a veszprémi püspök királyné koronázó jogát Frangepán Gergely utódai számára megerősíti. Eredetije hártyán, rózsa, zöld és lilaszín sodrott selyem zsinóron lógó pecséttöredékkel az orsz. lltárban, MODL. 21143. (Eccles. 10. 34.) Újkori egyszerű másolata u. ott, MODL. 24387. (Acta publ. 27. 31.) Commissio propria domini regis.

1 Nos Wladislaus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc., memorie commendamus tenore presentium significantes universis quibus expedit, quod cum nos divina disponente clementia illustrissimam dominam Annám de Candalle, ex vetusta stirpe regia Fuxorum oriendam nobis in coniugem ritu sancte romane ecclesie copulari ac tandem adduci fecissemus, curassemusque eam in civitate nostra Albe Regali, quo ex nostra invitatione multorum principum oratores ac universi domini prelati, barones nobilesque proceres, et universorum comitatuum regni nostri electi convenerant, pro veteri consuetudine huius regni coronari, licet fidelis noster reverendus dominus Gregorius comes de Frangapanibus, ac electus et confirmatus ecclesie wesprimiensis huiuscemodi munus coronationis ex veteri indulto divorum regum Hungarie, predecessorum scilicet nostrorum, quo 1 A szövegtől eltérő kanczelláriai feljegyzés. 1502. máj. 2.