Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet 1255-1272. (Budapest, 1943.)

articulis devota promptitudine et prompta semper devotione se et sua exhibere curasset, quod longum esset enarrare per singula suo modo, quedam tamen expresse acta in médium deducamus. Quod cum per parentes nostros graves persecutiones et diversarum turbationum motus pateremur extra meritum, in bello Eryney bam et postmodum in Ilsazig in bello nostro generáli more leoms rugientis coram oculis nostre maiestatis ante omnes alios in medios hostes se ínmittendo hostium cuneos manu forti penetravit, ubi mortalia vulnera in se excipiendo nobis captiuuos (!) multos adduxit atque presentavit, et cum Comani umversi se a nobis pemtus alienassent et in periculum nostrum ac nostrorum die noctuque ínvigilassent, idem Endre, cum ad conzas (?) et ad explorandum misissemus, in supervenientis (I)

1 aciem Comanorum incidit ex abrupto, contra quos cum resistere virihter voluisset cum suis socns per nos missis, vulnus letale perpetravit (!)

a nobis et aliis cernentibus in personis atque membris et alias virtutes pro statu regni et corone perpetravit atque fecit laude dignas. Nos enim in memóriám revocantes merita servitiorum prehabiti (!) et expressi(!)

3 et ut aliqualem consolationem de effussione (!) sui sanguims ex regali munificentia sentiat se gaudere, licet pro modico reputemus, quod ad presens agimus respectu eorum, que facere mtendimus, quandam terram Coplen vocatam, super qua vdwornici nostri et castrenses Neugradienses et Huntenses in antea residebant, in comitatu Neugradiensi existentem ab eisdem castris et castro purfe et simpliciter exemtam vacuam et habitatoribus carentem eidem Endre et suis heredibus heredumve successoribus contulimus, dedimus et donavimus sub hiisdem metis et terminis, quibus inantea limitata fuerat et possessa iure perpetuo possidendam, in cuius terre corporalem possessionem per Kut hominem nostrum coram omnibus íobagiombus castri Neugradiensis, convocatis commetaneis et vicinis, videlicet Endre curvo et homine magistri Egidii et Gregorio comite filio Kelyani ac Nousa filio Vekene et alns omnibus nullo penitus contradicente atque perhibente sub testimonio capituli Waciensis, prout in litteris eiusdem capituli vidimus contineri, fecimus introduci. Ut ígitur huius nostre donationis seu collationis series robur perpetue optineat firmitatis, [nec] processu temporum per quempiam retractetur, presentes concessimus htteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Petri dilecti et fidelis nostri, aule nostre vicecancellarii, anno Domini M°CC° sexagesimo nono. Az oklevél mind külsejével, mind szövegével gyanút kelthet valódisága ellen. Külsó'Ieg a feltűnően és szokatlanul fehér hártya, melynek középső' része valami forró anyaggal való érintkezés (de nem égetés) folytán eró'sen meg van rongálva, ami a szándékosság gondolatát kelti fel, valamint az írásnak az oklevél kelténél régiesebb jellege, a szövegben pedig a számos — bár a tartalom és a kancelláriai gyakorlat szempontjából nem lénveges — hiba és az «ad conzas» szokatlan kifejezés eró'sen szembetűnik. Gondolkodóba ejthet a középszolnoki Menyei-családnak (— Menyő helység Középszolnokban, ma 1 Helyesen : supervenientem 2 perpessus est 3 prehabitorum et expressorum