Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

A [pécs-]váradi konvent előtt egyik részről a kim Kolgana-Korgana rokonaival és szomszédaival, Vyd fiával: János c.-szel, Job fiával: Gergellyel, Othmarus fiával: Demeter c.-szel és annak fratcr-ével, Bodor plébánossal, valamint Mykus fiával: Moys-sal együtt, a másik részről pedig rokona, Exede (gen.) fia: János megjelenvén, Korgana a Barana m.-ben fekvő, vétellel megszerzett Philip nevű birtokát mindazon okiratokkal és bizonyítékokkal (cum omnibus instrumentis et racionibus evidentis) egyetemben, amelyek alapján addig azt birtokolta, rokonai és szomszédai beleegyezésével örök jogon eladja Exede fiának: Jánosnak 10 M. báni dénárért, M.-nként 6 penzával számolva. D. f. VI. prox. p. domin. Invocavit, a. d. 1328. E.: Dl. 76 389. (Zichy cs. zsélyi lt. A. 73.) Hátlapján újkori kéz írásával tárg>megjelölés; természetes színű, kerek hátlapi pecsét töredéke, szalagja. K.: Z. I. 309-310. (330. szám); Gyárfás III. 469. (14. szám; Z. nyomán, febr. 25-i dátummal). 97. 1328. febr. 27. A pozsonyi kápt. jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy eleget téve febr. 13-i parancsának (1. 63. szám) tanúul adta [Karcha-i] Eme királyi ember mellé Pétert, a Leeg-i egyház rector-át, akik febr. 25-én (f. V. prox. an. domin. Remin.) kimentek Paka birtok hj.-ához. A hj. során nem volt el lentmondás, a szükséges új határjelek kitűzésekor viszont Abraam fiainak: Sebus~Sebes-nek és Péternek a vámagya, Sul-i János, valamint egyik serviens-ük, Domokos, uraik nevében ellentmondottak, kijelentvén, hogy akkor, amikor Paka birtokot febr. 9-én (in oct. Purif. B. virg. glor.) iktatni kellett Lothardus fia János fiai, ill. Pál fia: István számára azok [jogtalanul visszatartott] Karcha nevű birtoka ellenében, János fiai és Pál fia: István nevében Lukács fia: Mese és Vzur-i Máté barátilag ápr. 5-re (ad f. III. p. fe. Pasce d.) halasztották el az iktatást a király levelében foglalt kötelezettségek fenntartása mellett. A királyi ember ezek után Sebus-t és Pétert a királyi jelenlét elé idézte, márc. 10-ét (quind. f. V. prox. an. domin. Remin.) szabván a feleknek határnapul. D. sabb. prox. an. domin. Remin., a. eiusdem ut supra [1328.]. E.: Dl. 48 518. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 5. 1. 11.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; természetes színű, kerek zárópecsét nyoma, bevágásai. K.: HO. III. 92-93. (77. szám). R.: Ortvay, Pozsony 308. Megj.: Áz ügy előzményét 1. Anjou-okit. XI. 37., 548, 554, 585. számok. A [ ] között szereplő kiegészítések részint ezekből, részint az itt átírt királyi parancslevélből számiaznak.