Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-07 / 103. szám

Békéscsaba, 1922. május 7 . Vasárnap III. évfolyam 103. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. 3 vidéls polltikoja Május van, verőfényes, napsü­téses meleg május. Olyan idő, mely húzza ki az embert a szobá­ból s viszi a szabadba, a lombot fakasztó, virágot termő szabad ter­mészetbe. Május kacagó napsuga­rában oda vágyik a lélek, ahol nincs por, büz, városi levegő, ahol az Isten fenséges alkotása: az ébre­dező, teljes erejében s izmos fiatal­ságában kibontakozó világ ejti áhí­tatba a bámuló, mélyeket lélegző embert. De plakátok vannak az utcán, j Öles, nagy plakátok. Programm- j beszédről, országmentésről, követ- j választásról, nagy, szép szavakról szólnak. Megállítanak a nagy fekete betűk és hívnak, rákényszeritenek, hogy visszaforduljunk a mező felé < haladó útról arra a másikra, mely | a piactérre, a nagygyűlések szinte- j rére vezet bennünket. Mert hát ki- \ váncsiak vagyunk mindnyájan, hogy i mit is beszélnek; hogy is gondol- ; ják azok a jó emberek az ország j megmentését, a mi boldogulásunk i munkálását ? Hangzik a szó. Végig zug a tö- ; megek felett. És csaknem mindenütt, I az országnak szinte mindegyik kerüle- ! tében a magas politikáról, az ország j központi vezetéséről szónokolnak. • A gyűléseknek ott van igazán sok i hallgatója, ahol pesti urak ontják a j szót a jó vidéknek. A népgyűlés j szónoklatai majdnem mindenütt egy- 1 formák. Budapesten, a fővárosban is ugy beszélnek, mint a vidéken. Pedig csak a hallgatóságot s an­nak környezetét kell megnéznünk, hogy belássuk: ennek a népnek más kell, ennek a népnek más a vágya, mint amannak, amelyik a nagy pa­loták közt lakik. A vidéknek speciális, egészen kü­lön politikára van szüksége. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy a vidék más pártcsoportba szervezked­jék hansm azt, hogy itt ne a magas politikára helyezzük a fősúlyt, ha­nem arra a munkára, mely éltetője a vidék társadalmának. A magas po­litikát csinálják a vezérek s ne akar­jon minden vidéki jelölt irányitója lenni annak a politikának,amelynek legbenső ügyeibe ugy se igen szól­hat bele. Legyen a vidék képviselője inkább azoknak a kívánságoknak és köve­teléseknek szószólója, amelyek itt a vidéken égetőek. Ne arról vitatkoz­zanak a különböző jelöltek, hogy melyik választójog a legüdvösebb, milyen politikai irányzata legtetsze­tősebb, hanem hallgassák meg a falu és a vidéki város szive lükte­tését. Értsék meg végre, hogy mi egy egészen más világban élünk, mint a budapestiek, következéské­pen a mi politikánknak is másnak kell lennie. Mi azt szeretnénk, ha ott a politikai gyűléseken is megéreznök a fakadó rügynek, a virágzó rétnek, a mező frissszénájának vidéki sza­gát, ha az ott elömlő hangulat is jó vidéki lenne, nem pedig nekünk idegen fővárosi. Mi azt szeretnénk, ha a vidék jö­vendő képviselői azt az elvet tűznék célul maguk elé, hogy kiemelik végre a főváros beteges gyámsága alól az egészséges vidéket s csak az irány­elvekben követik a pestiek, a veze­tők politikáját, de a részletekben az alkotó munkábsn soha nem tévesz­tik szem elől a vidék különös hely­zetét s érdekeit. Ha ilyen irányú beszédek hangoz­nának a piactereken, ha ilyen Irá­nyú meggyőződés és akarás zúgna a szónoklatok örvényében, ha a mi speciális kívánságaink kielégítéséről hallanánk ott s ha hihetnénk is azok megvalósításában, akkor nem volna olyan nagy a csalódásunk, amikor ha a májusi délutánokat nem a ter­mészet ölén, hanem a programmbe­szédek nagygyűlésein töltjük. Beszüntetik az agitációt egy héttel a választások előtt Budapest, május 6. A tegnap meg­tartott minisztertanács nem teljesí­tette a fővárosnak azt a kérelmét, hogy a junius 3-ra kitűzött válasz­tásokat junius 1-én tartsa meg, tehát a választások a már kitűzött idő­pontban, május 28-án, illetőleg ju­nius 3-án lesznek. A választási agi­táció is szóba került a miniszter­tanácson és értesülésünk szerint fölmerült az a terv, hogy a válasz­tásokat megelőző utolsó héten a kormány az agitációt szüntesse meg. Kovács Mihály progrommbeszéde Óriási érdeklődéssel néznek a választópolgárok ezrei a Kovács Mihály egységespárti képviselőjelölt programmbe­széde élé. Mint azt a hatalmas falragaszok hirdetik, Kovács Mihály ma délután 3 órakor tartja beszédét a Hunyadi­téren. Programmjának lénye­gét azoknak a közgazdasági ' és mezőgazdasági ujitásoknak a követelése alkotja, amelyek főleg Békéscsaba polgárságá­nak, de az egész országnak is áldást hoznának. Kovács nem annyira politikai, mint in­kább gazdasági programmot ad, mert hiszen az ország újjáépítését a gazdasági fel­lendüléstől remélhetjük. Kovács Mihály támogatására fel­szólalnak még a nagygyűlésen Borsody Géza az 0. K. H. igaz­gatója, Bell Lajos dr., Bohus M. György, Vidovszky Kálmán és még többen. Országos Tejszövetkezeti Központ alapmunkálatai Budapest, május 6. Schandl Ká­roly földmivelésügyi államtitkár ki­jelentette, hogy a kormány sürgősen folytatja az Országos Tejszövetkezeti Központ felállításának alapmunkála­tait és olyan intézményt fog kon­struálni, ami által a tejtermelő gazda­közönség összes érdekeinek meg­óvását és vele a magyar tej belföldi renoméját is el lehessen érni. Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (16) A terv felülbirálatára Ybl Miklós hires pesti épi­tész-méraök kéretett fel, az eredeti tervet némely módosításokkal kivitelre alkalmasnak találta, de megjegyezte, hogy: „az osztályokat célszerűbben lehetne beosztani, ha a szomszéd Sailer-ház meg­szerzésével tágittatnék a. A képviselőtestület ezt a nagy áldozatot nem akarta meghozni, kiutalt Ybl M.-nak szép és nagy munkájáért 100 frtot s 1872 január 24-én elren­delte az árlejtés meghirdetését a; Bihar, Alföld, Szegedi Hiradó és a Peslher Lloydban. A beérkezett ajánlatok 1872 március 5-én bon­tattak fel. A legolcsóbb ajánlattevők az egészre: Varga Ferenc és Guttmann debreceni társvállalko­zók voltak; az építő bizottság ezeket ajánlotta, de a képviselőtestület inkább megosztani kívánta a munkálatokat, hogy inkább csabai iparosok jus­sanak hozzá, igy kiadatott: I. A kőműves munka Bernát Ferencnek II. Az ácsmunka Walder S. és fia aradi fürészmalmosoknak 15968 frt 07 kr. 2200 „ - „ III. Faanyagok Walder S. és fia aradi fürészmalmosoknak . 6000 frt — kr. IV. A palakő fedelet a község vállalta beszerezni . . . 2833 „ 33 „ V. Az asztalosmunkát kiadta Michnay Sándor, Varga K. Pál Szutorisz János asztalo­soknak 5220 „ — B VI. Mázolómunkát Havran Pál asztalosnak 944 „ — „ VII. Lakatosmunkát Such Samu lakatosnak 1619 „ 50 „ VIII. Bádogosmunkát Valkó Sá­muelnek 1333 IX. Üvegesmunkát Komáromy Béla kapta 491 X. A falanyagok maga a város által kiállított mérnöki elő­irányzat szerint . . . 15 15 . . . 37361 „ 04 „ vagyis az építkezés összes költsége: 74770 frt 08 kr., tehát 724 frt 28 kr.-ral több, mint ahogy a költ­ségvetés szerint előirányozva volt és 2029 frt 16 kr.-ral olcsóbban, mint ahogy az általános legol­csóbb vállalkozó ajánlata volt. Istenem! Istenem ! hogy vagyunk most ? Akkor fixszámokkal dolgoztak, krajcárról krajcárra ki le­hetett számítani, hogy mi mennyibe kerül ? Az anyagnak szabott ára volt, a munkás dija, bére sem emelkedett óráról-órára. Ma ? nem tudja a vállalkozó, hogy holnap meny­nyit emelkednek az árak, a munkabérek? s igy mindig még az általános nagy drágaságon felül kell magasan kalkulálnia. Október 8-án már jelenti az elöljáróság, hogy az épités befejezése felé közeledik s a collaudá­lásra kiküldettek: Brock Frigyes vasúti mérnök, Onároviczki Sá­muel ács, Takács Soma asztalos, Simon György lakatos, Jenei Mihály bádogos, Such Sándor üve­ges, Áchim János biró, Szemián Sámuel jegyző, Polner Lajos és Zsilinszky Mihály községi képvi­selők, kik közül a szakértőknek, u. m.: Brock Fri­gyes és Krenosz Rudolf vasúti mérnököknek 4—4, Ondroviczki Sámuel, Takács Soma és Such Sán­dornak 1—1 darab arany tiszteletdíjul és azon­felül köszönet szavaztatott. Hogy 10 vagy 20 koronás arany volt-e? arról a krónika nem beszél, de akár 10, akár 20 koro­nás volt, az bankóban is csak annyi volt, nem •ugy, mint most, mikor egy 20 koronás arany 3000 koronánál többet ér. De akkor nem is az volt a fő, hanem a . . . köszönet, az elismerés. Ez volt a polgári jutalom ! (Folytatása következik.) Lapunk ma! száma 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom