Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-07-21 / 87. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOKc 1931. julius 21. Közmunkák sürgős kiírását sürgette Guta, Tardoskedd és Udvard mnnka és aratás nélkül maradt földmunkásai részére Alapy Gyula dr., az országos választmány szombati ülésén. Komárom, — julius 20 Szlovenszkó országos választmányának szombaton tartott ülésén napirend előtt felszólalt Alapy Gyula dr. tartományi képviselő és indítványt tett a múlt héten Csiliznydrad községben pusztított tűzvész károsultjainak segélyezésére. A segélyezést az országos hivatal folyamatba teszi. Majd felszólalt a Gúta, Tardoskedd és Udvard községek, Szlovenszkó legnépesebb községeiben munka nélkül álló és az aratási munkából is kimaradt szegény földmunkássága érdekében. Ebben a három községben több ezer munkanélküli van, aki a legszomorubb jövő előtt áll. A katasztrófális termésnek áldozatai ezek, akik nem juthattak aratási munkához sem és nem kereshették meg télire kenyerüket. Ha ezeken nem segítenek, úgy az éhínség már a nyár folyamán reájuk köszönt. A nyugalom, közbéke és közbiztonság érdekében kivánja, hogy közmunkákat Írjanak ki ezeknek a községeknek munkanélküliéi részére, hogy megélhetésük munkájukkal biztosítva legyen. Országh József országos elnök nyilatkozattételre hivta fel a technikai és útépítési osztály főnökét: Krivanéc dr. kormánytanácsost, aki előadja, hogy Tardoskedd—Tornóc között építendő országos ut tervei készen vannak és ennek kivitele 6 millió koronába kerül. Az ügy már több mint egy esztendeje van a közmunkaügyi minisztériumban. Az országos választmány elhatározza, hogy a minisztériumot megsürgeti a munkák kiírása érdekében. Guta község földmunkásai részére Alapy dr. sürgette a tervezett uj magisztrális ut építését vagy legalább is a Gúta—Kamocsa—Szimő vicinális útnak alapos megjavítását, mely sok mánkáskezet foglalkoztathat. (Célszerű lenne, ha ezzel a járási választmány is foglalkoznék. Szerk.) Udvard községben a tervezett csatorna kiépítése, amely a Zsitva áradását lenne hivatva levezetni, azok szerint a tervek szerint, amelyeket a község bemutatott az országos hivatal talajjavitási ügyosztályának, nem foganatosítható. Azonban a meliorációs munkák mielőbbi megtervezésével augusztus hó folyamán foglalkozik az illetékes ügyosztály és annak eredményéhez képest az országos választmány segélyezheti a belvizlevezető munkálatok kivitelét, amely Udvard község szempontjából, ahol ez év tavaszán a Zsitva hatezer katasztrális hold földet öntött el, igazi életszükségletet képez. Új pályázat — nagy megtakarítás Komárom, július 20 Még a múlt esztendő augusztus havában bontották föl a közkórház tüdőbajosok részére építendő pavilonjának építésére beadott ajánlatokat és ugyanakkor a tanács döntött abban a kérdésben is, hogy az építés kivitelével több helybeli vállalkozót és iparost bízott meg. A tanács határozatát, még mielőtt a képviselőtestület elé terjesztették volna elfogadás végett, egyrészt megfelebbezték, másrészt pedig az orvosi szakvélemény késedelmes elintézése miatt nem lehetett a felsőbb fórum elé vinni, úgy, hogy már egy év múlt el azóta, amióta a város erre a milliós építkezésre a versenytárgyalást kitűzte és a munka kiadására nézve javaslatát elkészítette. Múlt az idő és a város vezetőségének ismételt sürgetésére sikerült az egészségügyi minisztériumnak jóváhagyását megnyerni a város tervéhez s ma már ott tartunk, hogy végre a csütörtökön tartandó városi képviselőtestületi közgyűlés elé kerül az ügy, hogy a munka kiadására nézve véglegesen döntsenek. De az utolsó percben, még mielőtt a munkát kiadná a közgyűlés, a város polgárságának körében az a megszivlelésreméltó gondolat merült föl, hogy a város pénzügyi érdekei szempontjából sokkal előnyösebb lenne, ha az egész építkezésre uj pályázatot hirdetne a város, mert akkor, ha egy hónappal el is ódázódnék az építkezés, — sokkal olcsóbban tudná megépíttetni a város a kórházi pavillont, mivel egy uj pályázaton lényegesen olcsóbb ajánlatokhoz jutna a város. Azt mindenki tudja, hogy a mostani viszonyok között már olcsóbb az építkezés, mint tavaly volt, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy az építőanyagoknak árában nagy csökkenés állott be s úgy a tégla, a mész, a homok ára, mint az épületfa ára jóval kevesebb, mint az 1930. évben volt Az építőanyagok — tekintettel a kereskedelmi szerződésnélküli állapotra — nem kerülnek exportra és igyáruk redukálódik, ami különösen a faanyagnál észlelhető. De az anyagárak redukciója mellett a munkabérek is csökkentek, úgy a szakmunkásnak, mint a segédmunkásnak órabérét redukálták, ami egy olyan nagyszabású építkezésnél, mint a kórházi tüdőbeteg pavilloné, igen tekintélyes megtakarítást jelent. Az anyagárak redukciója és az órabérek csökkenése következtében — épitőszakiparosok állítása szerint, ha a város most hirdetne pályázatot, az 1,083.505 koronás építkezés költségei a mostani árak szerint jóval alul maradnának a millió korona alatt, már pedig az nem lehet közömbös a városra nézve, ha valamely építkezésénél megtakaríthat 80—100.000 koronát, sőt egyesek szerint még ennél is többet! Ha ez a megtakarítás biztos, akkor meg kell gondolniok a képviselőtestület tagjainak, hogy miként döntsenek. Az az egyhónapi idő, ami uj pályázat kiírásával állna elő, nem jelenti az építkezésnek olyan elhalasztását, amelyet nem lehetne a munka folyama alatt behozni, de az árkülönbözetek folytán előálló jelentékeny költségcsökkenés a városra nézve nagy megtakarítást jelentene. A város súlyos anyagi viszonyai megkövetelik a képviselőtestület tagjaitól, hogy ahol csak lehet, megtakarításokra törekedjenek, ennél az építkezésnél tehát mérlegeljék a megváltozott helyzetet és olyan határozatot hozzanak, amely a város előnyére fog szolgálni. A komáromi r. kath. autonóm egyházközség közgyűlése lelkesen ünnepelte Alapy Gyula dr. világi elnököt, aki tíz év óta áll az egyházközség élén. A közgyűlés rendes tárgysorán kívül a ravatalozó és a Hősök emléke ügyeivel is foglalkozott. Komárom, 1931. július 20. Saját tudósítónktól. Vasárnap tartotta meg a r. kát. autonóm egyházközség évi rendes közgyűlését rendkívüli érdeklődés mellett, melyen Majer Imre dr. apátplébános elnökölt. Az elnöklő apátplébános előterjesztette, hogy Alapy Gyula dr. világi elnök, aki tiz éve áll az egyházközség élén, egészségi állapotára való tekintettel benyújtotta az állásáról való lemondását, azonban az egyházi képviselet kérelmére ettől elállott. A később a közgyűlésen megjelent világi elnököt lelkes szeretetnyilvánitásokkal fogadta a közgyűlés és annak nevében Majer dr. apátplébános üdvözölte meleg szavakban. Alapy Gyula dr. világi elnök válaszában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tiz év munkája és gondja elég terhet jelentett, amelyet mindenkor szívesen és örömmel végzett. Szívesen marad arra az átmeneti időre, mig az egyházközség kiválasztja utódát és azon túl is hűséges tagja kíván maradni az egyházközségnek. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a napirendet tárgyalta le a közgyűlés. Elfogadta az elnöki jelentést, a múlt évi zárószámadást és a folyó évi költségvetést, mely 88,000 Ke kereteiben mozog és megállapította a közgyűlés az adókivetés kulcsát, amely az 1930. év kereteiben marad. Majd a temetőben épített ravatalozóról számolt be az apátplébános, mely 155000 Kc-ba került. A hősök emléke monumentális és művészi része lesz a Szent András templomnak. November 1-én ünnepélyesen szenteli fel az egyház, mely felszólít mindenkit, hogy hősi halottjának nevét és elhalálozási évét jelentse be. A közgyűlés a legnagyobb örömmel és hálával vette tudomásul, hogy a komáromi r. kát. templom pénztár egyházmegyei jóváhagyással ötezer Ke adománnyal járul a hősök emlékművének kiviteléhez. A ravatalozó építéséből támadt vitás ügyet előzetes bírói szemle alá bocsátotta az egyházközség, mivel az időközben támadt hiányokat békés utón megoldani nem lehetett. A közgyűlés letárgyalva a napirendet, fél tizenkét órakor ért véget. Megsemmisítette a járási hivatal a komáromi járási ipartársulati választást Ifj. Koczor Gyula elnök és Dosztál Jakab alelnök megválasztását érvénytelennek nyilvánítja. — Ifj. Koczor Gyulát a határozat a törvény ellenére még iparjogától is megfosztja. — A járási hivatal mulasztásai, mint a megsemmisítés indoka. Komárom, — július 20. A járási hivatal június 24-én kelt és július 18-án kézbesített határozata szerint megsemmisítette a járási ipartársulat május 3-án lefolyt közgyűlésének határozatait és ifj. Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselőnek elnökké, Dosztál Jakabnak pedig alelnökké való megválasztását érvénytelennek nyilvánította. Már a választás előtt köztudomású volt, hogy a járási hivatal nem jó szemmel nézi az elnök és alelnök jelöltek megválasztását, amit úgy a választás alatti magatartása, valamint mostani határozata még jobban igazolt. A járási hivatal olyan embert akart az elnöki székben látni, aki kész eszköz lesz a kezében s akinek vezetése alatt az ipartársulat egyszerű tanoncnyilvántartó hivatal lesz, mert nem akarja, hogy az iparosság egy erélyes, alkotó munkára képes és megfelelő tudásu és tekintélyű ember vezetése alatt elfoglalja az őt értékénél és számánál fogva megillető helyet. Ifj. Koczor Gyulában természetesen nem láthatott ilyen színtelen embert s ezért már a választás előtt egyes lapok sugalmazott cikkekben hangoztatták, hogy megválasztása esetén, azt a járási hivatal úgyis megsemmisíti. Amit előre beharangoztak, az meg is történt, a járási hivatal határozata azonban még igy is a legnagyobb felzúdulást váltotta ki, mert indokolása minden törvényes alapon tulteszi magát, sőt a választás megsemmisítésének indokaként a járási hivatal sorozatos mulasztásait is beállítja. A határozat kimondja, hogy „hivatalos nyomozás alapján“ (?) megállapítást nyert, hogy az elnöknek választott nem üz ipart, tehát az ipartársulatnak tagja sem lehet, ezért megválasztása, ’mint nem tagnak, érvénytelen. Ugyancsak érvénytelenségi oknak mondja a járási hivatal és törvénytelennek minősiti a választás lefolyását azért, mert azt nem a járási hivatal vezette le. Ifj. Koczor Gyula ugyanis mindmáig tagja az ipartársulatnak s igy választható is, sőt annak választmányi tagja s tagságára a törvény kötelezi. Ha valaki iparjoggal bir, még ha nem akarna is, köteles az ipartársulatnak tagja lenni. Amikor tehát a járási hivatal kimondja, hogy Koczor Gyula nem lehet az ipartársulatnak tagja, akkor egyúttal iparjogától is megfosztja őt. Ehhez ped'g a járási hivatalnak semmi joga nincs, ez homlokegyenest ellenkezik a törvénnyel, mert egyrészt az ipartörvény pontokba foglalva meghatározza, hogy ki nem választható s ennek egy pontja sem alkalmazható ifj. Koczor Gyulára, másrészt pedig, ha Koczor tényleg nem folytatta volna iparát, törvényes alap akkor sincs arra, hogy iparjoga megvonassék tőle, mert nem szabható meg, hogy valaki milyen mértékben űzze iparát s minden iparjog tulajdonosnak hatósági intézkedésekben is elismert joga, hogy lemondjon erről, avagy sem és egy iparigazolvány nem helyezhető hatályon kívül, illetőleg nem törölhető az iparlajstromból, még iparának nemüzése esetében sem. A legjobb azonban a dologban az, hogy a „hivatalos megállapitás“-sal ellentétben, ifj. Koczor Gyula igenis folytatja iparát, sőt mi több, a járási hivatal egyik alkalmazottja nála vásárolja a parkett fényezésére szolgáló padlóviaszt, amivel valószínűleg a járási főnök padlóját is fényesítik, mert csakis az ő hivatalos helyiségei vannak parkettázva. Az indokolás első részét még felülmúlják a továbbiak, melyekben a járási hivatal azt is a megsemmisités indokának mnndja, hogy a választás nem az ő vezetésével folyt le. A határozatnak ez a része nem egyéb, mint játék a törvénnyel és a tekintélyes ipartársulat tagjainak semmibevétele és velük április járatása. A közgyűlés megtartása előtt ugyanis úgy a járási hivatalnak, mint elsőfokú iparhatóságnak, valamint az iparhatósági biztosnak be volt jelentve a közgyűlés összehívása s a közgyűlésen az iparhatósági biztos meg is jelent, ahol több mint félóráig magyarázta,
