Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-08-02 / 62. szám

1940 augusztus 2 péntek XL. évfolyam, 62. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség. Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében к román kormány a jövő héten egyezségi ajánlatot ad át Magyarországnak A világ közvéleménye nem csök­kenő, sőt fokozódó érdeklődéssel fordul a délkeleteurópai kérdés végleges rendezését célzó tárgyalá­sok felé. Szófiában már kijelölték a románokkal tárgyaló bizottság tagja­it, ettől függetlenül azonban várják Magyarország várja a román kezdeményező lépési Az olasz sajtó a küszöbön álló magyar-román tárgyalásokkal kap­csolatban a következőkben foglálja össze az ezidőszeriníi helyzetet. Budapesten hangsúlyozzák, hogy Magyarország a tengelyhatalmakkal való egyetértésben, Romániától várja a függő kérdések megoldásához ve­zető kezdeményező lépést. Azt a hirt, hogy a román és magyar meg­bízottak Aradon ülnek le a tárgyaló asztalhoz, nem erősitik meg. Kieme­lik azonban Budapesten, hogyha közvetlen tárgyalások nem vezetné­nek eredményre, az érdekelt felek Olaszország és Németország döntőbíráskodá­sát kérik, mint ahogy ez a szlovák kérdésben is történt. Ami az uj magyar-román határt illeti, Budapesten az az állás­pont, hogy olyan észszerű határvonalat kell fel­állítani, A bolgárok Bukarestben tárgyalnak a románokkal Belgrádi lapok szerint Szófiában már összeállítják azt a bizottságot, amely a románokkal tárgyalni fog. A tárgyalások színhelye valószínű­leg Bukarest lesz. A bolgár lapok azt Írják, hogy a Nyomott hangulat Bukarestben A román miniszterelnökség kia­dott közleménye szerint Gigurtu mi­niszterelnök és Manoilescu külügy­miniszter részletes jelentésében is­mertette a királyi tanácsosokkal Salzburgban és Rómában folytatott tárgyalásokat. A miniszterelnök és külügyminiszter a koronatanácsnak Szóba sem jöhet a székelyek kicserélése a román javaslatokat. Magyarország f is arra számit, hogy a román kor- ! mány pontokba foglalja a magyar j igényekre vonatkozó álláspontját és [ már a legközelebbi napokban meg- \ kezdődhetnek a tárgyalások. hogy lehetővé váljék Európának ezen a részén az állandó politikai és gazdasági rend fenntartása. A tengelyhatalmak már bejelentették, hogy Mussolini és Hitler akaratá­nak megfelelően közre akarnak mű­ködni a fennálló kérdések igazsá­gos és békés megoldása érdekében. A magyar sajtó kifejezést ad Ma­gyarország megegyezési készségé­nek és hangoztatja, hogy kívánatos volna a salzburgi és római ajánla­tok lehető leggyorsabb teljesítése. Az egyik jelentős római lap azt írja, hogy a román kormányférfiak birtokában lévő adatok alapján könnyen megállapítható a taktikázás és halogatás végze­tes volta. Az ilyen halogatás nem válnék hasznára Romániának, amely csak j most távolodott el a húsz éven át vé» i delmezett politikai rendszertől. salzburgi tárgyalások eredményei j megfeleltek a bolgár közvélemény í várakozásainak. Ami az eredmények ; valóraváltásának eszközeit illeti, j ezek már csak technikai és diplomá- i ciai részletek. is beszámolt külföldi útjáról. Meg­állapították, hogy bár az országot kellemetlenül érintő kérdésekről volt szó, német és olasz részről a leg­udvariasabb fogadtatásban volt ré­szük. A koronatanács résztvevői a beszámoló után feltűnően nyomott hangulatban távoztak. Egy nagy svájci lap foglalkozik äz Erdéllyel kapcsolatban felmerült akosságcsere kérdésével. Szóba sem jöhet a nagy néptömegek olyan nődön való kicserélése, amint ezt Románia egyes barátai a demokrata államokban elképzelik. Nem lehet 3 gy ország őslakosságát hazájától dszakitani. Az Erdély délkeleti ré­szén lakó székelyek nem lennének többé székelyek, ha a magyar sík­ságon kellene élniök. Más a helyzet a románoknál, akik lassankint szi- j várogtak be Erdélybe. Nem újabb népvándorlást kell tehát rendezni, hanem helyre kell állítani a megza­vart jogi állapotot. A cikk igy feje­ződik be : Salzburg Délkeleteurópá- nak a második fejezetét jelenti, de nem a harmadikat és nem az utol­sót. A harmadik fejezetben Jugosz­lávia is szerepelni fog. 1 уЩj AdooszIds 10-éí közgyűlés! tart a vírus kégvlseiűtsslfileto A városházáról munkatársunk azt az értesülést szerezte, hogy a város képviselőtestületét augusztus 10-ére rendkívüli köz­gyűlésre hívják egybe. A városházán most állítják össze a közgyűlés tárgysorozatát. A tárgy­sorozatban szerepel ismét a Sóstó­fürdő ügye. A sóstói kabinok épí­tésére beérkezett ajánlatokat mu­tatják be a képviselőtestületnek és most már a képviselőtestület hatá­roz ebben az ügyben is. A jövő héten adják ki a petróleumjegyeket A petróleumjegyeket a város meg­kapta. A jövő héten, csütörtöktől kezdve osztják ki a központi iskolá­ban lévő közélelmezési hivatalban. A petróleumjegyek 3 hónapra szólnak. A balasi hűtőház kiviteli forgalma 1930-ben 117 vagon voit A Magyar Róna most megjelent számában érdekes statisztikát talá- lunk. Eszerint a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara területén működő hűtőházak közül Kecske» mét után Halasnak volt a legna» gyobb kiviteli forgalma az elmúlt esztendőben. Országos viszonylat» ban szemlélve a többi városok hű» tőhází kiviteli forgalmát, még akkor is Halas az elsők között van a ví» dékí városok között. Természetesen a hűtőházi forgalomból messze ki» magaslík Budapest 'kivitele. A fővá» ros összes hűtőházaíból ugyanis 1580 vagon áru került exportra az elmúlt évben. A Duna—Tisza kö» zén létesített hűtőházak kiviteli ada» taí a kővetkezők: Kecskemét (két hűtőház) Kiskunhalas...................... Szeged ........................... Cegléd 177 117 47 30 Budafok ................................ 24 Budaörs ................................ 20 Hódmezővásárhely ... 18 Szentes................................. 15 Pestszenterzsébet .... Ю összesen: 451 vagon A dunántúli hűtőházakból 43 va« gont, a tiszántúliakból pedig 132 vagont exportáltak 1939»ben. A halasi export legnagyobb ré» sze baromfi, baromfitermékek és gyümölcs volt. П иэшгааамймш ЯН нимиявжя A féltékeny pályamun­kás öngyilkossága Tegnap éjjel a halasi mentők , rendkívüli súlyos állapotban vitték > be a halasi kórházba Fekete Péter * 32 éves pályamunkást, aki lakásán \ öngyilkosságot követett el. Nagy- ' mennyiségű lugkövet ivott meg. Fekete állapota életveszélyes, még ma kihallgatni nem tudta a rendőr­ség. -i Fekete Péter azért akart életétől megválni, mert feleségére féltékeny volt. Előző napon is emiatt összevesztek és elkeseredésében akart a halálba menekülni. Jubilál a levelezőlap Pontosan hetven esztendővel eze­lőtt, 1870. julius 25-én indult el út­jára a postai forgalomban az első levelezőlap. Németországban Step­han postatanácsosé volt az ötlet. Először 45.000 darab került forga­lomba, de olyan nagy volt a sikere, hogy az 1870-71 -es német-francia há­borúban 10 millió példány fogyott belőle. Rá nemsokára a többi euró­pai államban is bevezették, majd az 1878-ik évben megkötött világ- í postai ^ szerződéssel valamennnyi kulturállam elismerte. A levelezőla­pokat képekkel csak később látták el. Elterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1937-ben a 47.7 milliárd darabot számláló postai forgalomban 6.3 milliárd levelezőla­pot kézbesítettek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom