Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-01-01 / 1. szám

január 2 KISKUNHALAS KELTI ERTESJTOJl 3 ifjú* nők к a 8П. an. i este őnö­5zére jet­iin ste ladó 'ódik m iát 5án* i.=ján rben •égén am к jen. lérsé* lünk. :eket •%iál íitók. Amerikai vendégek Halason Leégett egy ház a Csaba Buciban Dr. Tóth Kálmán Calgary-i, kanadai ref. missziói lelkész és felesége meglá­togatják városunkat e hó 7-én, vasár­nap. Dr. Tóth a halasi gimnázium növen­déke volt s itt tett érettségit 1931-ben. A budapesti Theológiai Akadémia el- végeztével mint ösztöndíjas tanuló Ame­rikába, az Egyesült Államokba ment tanulmányútra, ahol előbb a princetoni főiskolán a »Theologia Magistern« fo­kozatot, majd a new-yorki Columbia Egyetemmel kapcsolatos Union Semi- naryben a theológia doktori fokozatát szerezte meg. Tanulmányi ideje alatt lelkészi szol­gálatot végzett már a U. S.-ban lakó magyar reformátusok közt is, 1938-ban pedig a nyugat-kanadai Alberta tarto­mányba hívták meg missziói lelkésznek, ahol egy 600 x 1500 km.-nyi területen végezte élőszóval és a rádión keresztül idegenbe szakadt magyar testvéreink lelkigondozását. Öhazai útján vele van kanadai skót származású, de magyar szívű és ma­gyarul is beszélő felesége. Dr. Tóth Kálmánné skót és angol szülőktől született Kelet-Indiában. — Ma­gyar nevelőszülei révén azonban meg- j ismerte és megszerette a magyarokat s j aktív részt vett nemcsak1 a kanadai ma- j gyár reformátusok egyházi életében, I hanem hűséggel és büszkén reprezen- j tálta és propagálta a magyar ügyet az angolnyelvü társadalom előtt is. Vasárnap két alkalommal is lesz al­kalma Halas közönségének hallani ame­rikai látogatóinkat. Dr. Tóth Kálmán a vasárnap reggeli istentiszteleten prédi­kál a ref. templomban; délután 5 óra­kor pedig a gimnázium dísztermében a Ref. Nőszövetség rendezésében tartan­dó teaest keretében fog szólani a nyu­gat-kanadai magyarok életéről, dr. Tóth Kálmánné pedig angol és magyar ének­számokkal szerepel. A teaestre belépődíj nincs. Tea-jegy ára 1 pengő, családjegy három sze­mélyre 2 pengő. Mindenkit, akit ame­rikai magyar testvéreink sorsa érdekel, szeretettel hív a Ref. Nőszövetség a tea-estre. Leégett egy halasi gyógyszerész drogériája Szolnokon Szolnokról írják: Az elmúlt éjjel, fél 3 órakor az ügyeletes rendőr arra lett figyelmes, hogy Szekér Endre halasi gyógyszerész Kossuth- tér 9. sz. alatti drogériájából füst árad ki az utcára. Azonnal értesí­tette a tulajdonost. Mikor az üzlet­be léptek, veszedelmes tüzet talál­tak. A tűz a raktárban keletkezett, onnan terjedt át az üzlethelyiségbe. A gyorsan értesített tűzoltóság lo­kalizálta a veszedelmes tüzet. Az eddigi megállapítás szerint a rak­tár kályhacsövében levő papírcsomó okozta a tüzet. Az üzletben nagy mennyiségű il­latszer égett el. A berendezés is megrongálódott. A kár — melynek nagyságát egyelőre felbecsülni nem lehetett — biztosítás révén meg­térül. Dr. Nagypál Ferencet bíztak meg a főügyészi teendők ellátásával A polgármester választással meg­üresedett a városnál a főügyészi ál­lás. Már intézkedés történt, hogy ideiglenesen ki lássa el a főügyészi j teendőket. I A megbízást dr Nagypál Ferenc ügyvéd, vármegyei tb. ügyész kapta meg. A főügyészi állás betöltésére még nem történt intézkedés. Mindamel­Jangárbai jin Reményi Schneller Lajos pénzügy- [ miniszter nyilatkozott az adóreform tekintetében. A miniszter azt mondta, hogy ja­nuárban kívánja beterjeszteni azo- j kát a módosításokat, amiket a ház, j föld, jövedelem és kereseti adó te- • lett már sokat beszélnek arról, hogy kik pályázzák meg ezt az állást. Sok függ attól, hogy az új fő­ügyész végezhet-e magánmunkála­tokat. Ebben az esetben, a hírek szerint, hat halasi ügyvéd adja be pályázatát, míg ha eltiltják a fő­ügyészt a magánmunkálatok végzé­sétől, három ügyvéd pályázatáról le­het szó. az adóreform rén tenni akar. E tekintetben egy­szerűsíteni fogja az adókivetést, enyhíteni a kisházak adóját, meg­valósítja az adómentes létminimu­mot a kereseti adónál s kedvezmé­nyeket biztosít a vidéki kisiparosság részére is. 1100 rádióelőfizető van Halason A rádióelőfizetők száma Halason tesülünk, Halason a rádiónak 1100 örvendetesen növekedik. Mint ér- I előfizetője van. Félt, hogy elveszik a házát — felakasztotta magát Megrendítő öngyilkosság történt Kiskőrösön. Polereczki Istvánná An­tal Erzsébet, egy jómódú és tekin­télyes gazda özvegye lakásán, az istálló gerendájára felakasztotta ma­gát s mire hozzátartozói rátaláltak, már kiszenvedett. A tragédia mögött vagyoni per­patvar árnyai húzódnak meg. Pole­reczkiné menye igényt támasztott arra a házra, mely az öngyilkos asszony által ajándékozott telken s javarészt az ő pénzén is épült fel. Özv. Polereczki Istvánnét menyének ez a követelődzése annyira elkese­rítette, hogy a per végét be sem várva, eldobta magától az életet. Szombat délután, öt óra körül jelentették a rendőrségnek, hogy a Csaba uccában tűz van. Zseni Lajos nádfedeles háza gyulladt ki. A gyor­san kivonult tűzoltóság a házat már nem menthette meg, az teljesen le­égett. A padláson 40 mm. kukorica, más gabonanemű és hús pusztult el. A tűzhöz kivonult a katona­ság is. Küszöbön az árpolitika reformja Az árkormánybiztos az érdekelt testületek sürgetésére elhatározta, hogy szakít az árak megállapításá­nál az eddigi árrögzítéses-rendszer- rel és helyette bevezeti a gazdasági élet adottságaihoz alkal­mazkodó rugalmas rendszert. Már a külföldről behozott fenyőműfák árszabályozásánál e szempont sze­rint járt el az árkormánybiztos. A kereskedelem véleménye szerint így lehetővé válik a komoly kalkuláció. Január 8 án kezdődnek a levenfefoglalkozfaíások A Kiskunhalasi Levente Egyesület felhívja a leventeköteles ifjak figyelmét az alábbiakra: Az 1940. évben a leventefoglalkozá­sok január 8-tól kezdődnek. Leventekö­teles minden 12. életévét betöltött ifjú, még akkor is, ha iskolába jár. A leven­tekötelezettség 23 éves korig, sőt még azon is túl addig tart, amíg a levente­kötelest katonai szolgálatra be nem hívják, vagy a végleges alkalmatlansá­gát meg nem állapítják. I— A városi katonai parancsnokság nyo­matékosan figyelmezteti a leventeköte­les ifjakat, hogy az 1939. II. te. értel­mében az a levente, aki a kötelező le­ventefoglalkozáson meg nem jelenik, — vagy ott kötelességét nem teljesíti pon­tosan, 2 hónapig terjedő elzárással bün­tethető. Ugyancsak 2 hónapig terjed­hető elzárással büntethető az a szülő, vagy munkaadó, aki fiát, vagy alkal­mazottját a foglalkozáson való megje­lenésben megakadályozza. A lurmanszki pokol eiy halasi Negyedik hete már, amióta meg­kezdődött a hős finn nép élethalál harca az orosz mamut ellen, és amióta északi testvéreink oroszlán­ként harcolnak a százszoros túlerő ellen, alig van egy rádió hírszolgá­lat, hogy ne szerepelne benne Mur- manszk, alig jelenik meg újság, hogy ne olvasnánk Murmanszk nevét. A leningrádi körzet hadászatilag egyik legfontosabb helye Mur­manszk. Most,amikor százezres se­regek harcolnak a finnek ellen, ami­kor egyszerre három felől indult el — és el is akadt — az orosz gőz­henger, Murmanszknak óriási a je­lentősége — orosz részről. Mur­manszk az európai Oroszország leg­északibb részén a Kola-félszigeten fekszik Petsamó magasságában, a Jeges-tenger partján, és végállomá­sa az egyetlen orosz vasútnak, amely Leningrádtól (Szentpétervár) a finn határ mentén felvezet észak­ra. Ezen a vasútvonalon szálítja a Szovjet a milliós seregét a finn határ mentén északra, hogy Pet- samonál betörjön és két oldalról fogja közre a hős finneket. A cári Oroszország Szentpéter­vártól a Fehértengerig kiépítette a vasutat, a Kola-félszigeten azonban csak a világháború alatt, ezelőtt 24 évvel, 1915-ben kezdte meg a vas­útépítést magyar-, osztrák-, német- és török hadifogjokkal. Százezer­számra vitték a foglyokat a külön­böző táborokból fel északra, de kö­zülük nagyon sokan maradtak ott — holtan. Negyvenezer magyar hadifogoly jeltelen sírja szegélyezi a murmansz- ki vasutat, negyvenezer hős ma­gyar csontjai porladnak a mocsa­ras, kietlen pusztákon. 1915 előtt még senki sem ismer­te Murmanszk nevét, de elég volt fél esztendő, hogy hírhedté váljon a név, hogy megborzadjon minden magyar, amikor hallja Murmanszk nevét. Nagyon kevesen jöttek visz­szornyüsegöröl teél Mosoly sza a murmanszki vasútépítésből. Egy 38-as halasi baka, a híres Molenáry ezred derék katonája ha­difogsága alatt résztvett a murman­szki vasút építésénél. Elsők között vonult be 1914-ben. A Kárpátokban harcolt, majd Búg folyónál fogságba esett. Ez 1916 má­jus 8-án történt. A balszárnyon lé­vő csehek éjszaka átvezették az oroszokat és mire a Mollináry-ba- kák magukhoz tértek, már be is kerítették őket. Több halasi katonával Szentpéter­várról indultak el Taskendba, majd innen Skobelevibe vitték őket. 1917 decembert írtak, amikor a hadifoglyokat a Kola-félszigetre vit­ték — vasútat építeni. A Fehér­tengernél négy napig mentek szán­kón, 2 napig gyalog, amikor meg­érkeztek Kola közelébe. — Szörnyű helyzet volt — meséli a halasi hadifogoly. Egy mellékvá­gány volt ott, azon 12 vagonban négyszázan laktunk. Eleinte szorul­tunk, de azután jött a cinga beteg­ség és fogyatkoztunk, mindennap kevesebben voltunk. 'A cingabetegség nem más, mint skorbut, megfeketedik az ínye az embernek, fogai kihullanak, izmai összezsugorodnak, körmei lehulla­nak, rövid idő alatt végez áldoza­tával.' — Mérhetetlen nagy. mocsárban és erdőben dolgoztunk reggeltől- estig. Az erdőt irtottuk és a mo­csáron keresztül cövekeltük a vasút alapját. Olyan vidék, hogyha valaki el akart kórászni, vigyázni kellett, nehogy a mocsárba süllyedjen. Két hónapnál tovább senki se bírta ki a szörnyűséget. — Uj bírót választottak Kiskun- majsán. Majsa község képviselőtes­tülete december 30-án nagy harc és kortézia után községi bírónak Gyöngyösi István eddigi II. bírót, II. bíróvá Csontos Illést választotta meg. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom