Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-03-04 / 18. szám

március 4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJB 3 j-ongó S'zenetetei miatt? Bátrain mond!- ha-tja, hogy Teteki Miihá'y mind a kettőért megérdemelte. őszintén mond­hatja, hogy a város közönsége szivébe zárta szeretett képviselőjét és minden erre már legközelebb nem' tesz szükség. . A város közönsége megértette, szivébe fogadtai képvise'őjét, dia a miniszter ur is megértett bennünket, szintén szivébe fogadta a város lakosságát. N©m kivá- 1 nőm feiisoiroitó azokat a dolgokat, amit ' a miniszter ur négy éven keresztül ér­tünk tett. Áldja meg a jó Isten érte! Munkásságában mindig a fajvédő, ke­resztény irányzat és fajtájának rajongó кге.е.еи vezette. Nem változott, a régi maradt, őbenne az á dozatos, magyar főurat látjuk, aki hazájának olyian sokait tettt. • ■ Mészöly István dr. a vendégeket köszöntötte hangulatos beszédben. M i s к о 1! c z у Hugó orsz. képviselő ar­ról szólott, hogy a város közönsége á'í1- jpn oda egy lélekkel az uj magyar sza­badságharc mellé. i .Kiss Illés Antal aiz; iparosság üd­vözletét tolmácsolta T elre к i Mihály nem gáncsol el. A reformtörekvések: mélyen vannak begyökerezve az ország szivébe, emellett mint egy émber áíil az ország és nemcsak laz Alföld, hanem e érhetjük. M©ge,r ősi the tjük. a magyar népet és megérjük a magyar felitáma- d-ást, • i > t i A miniszter nagy lelkesedéssé' foga­dott beszédle rátán Jaross Andor mi­niszter szolt arról, hogy feüiejth©tetí©ini emlékei közé sorozza ai szép- ünnepélyt. Köszönetét mond a polgármesternek és munkatársainak a gyönyörű ünne­pély megrendezéséért. Medveczky Károly gazdasági fő­tanácsos vitéz Rátz Jenő V. honvédel­mi minisztert köszömtölíitie meleg Sza­vakkal és méltatta a felvidéki hadműve­letek körül végzett nagy munkásságát. Ve'e együtt köszönthetjük kiváló ma­gyar hadseregünket. Meg-megújuló éljenzés fogadtai Med­veczky Károly felszólalását és a je­lenlevők rendkívüli melegen ünnepelték Rátz y. honvédelmi minisztert és kér­ték, hogy szólaljon: fel. r l Rátz Jenő V. miniszter azzali kezdte beszédét, hogy mindenre ej volt készül­ve, csak aura nem, hogy ©zsfa a szép j ünnepélyen keserűség© is leisiz. Mindent szeretek, csak beszélni na.n. Követelték, í hogy beszéljek, hát akkor szenvedjetek ! is. Miről! beszéljek? Harmincöteezten- j dős katonai pályám után &zt hittem1, | hogy pihenhetek. Az a hadsereg, am©- j ilyet a földből teremtettünk, tovább j fejlődik, 'csak a turáni iátok nem hagy abba, az bontja meg ráz országot. Mi­kor idejött és látta ezít a szép ünne­pélyt, jóleső érzés fogta é'1. itt a turáni átkot nem tapasztalta,, hiamam> az Ösz- szetartást, a szebb, a. jobb Magyaror­szágba vetett hitat látta. Bus Imre Bárczay Ferenc orsz. kép­viselőt köszöntötte. Bárczay Ferenc a magyar föld nagy jelentőségéről szólott beszédében. A vacsorán Tyukody Jenőná kürtös- kaláccsal kedveskedett a piagas vendé­geknek, amit jóízűen fogyasztottak el. A nagyszerűen sikerült bankettről a ! vendégek igen kedves emlékekké! tá- i voztak ia fővárosba. 1 Főlerakat: KALMAN MIKSA-nál Jobb üzletekben kapható. Március elsején olcsóbb lett a telefon a Felvidék lakosságának is fetz hevíti a ténykedésével nagyon még yan eléged- relikét. S ha közös erővel haftadunlkt ve. Négy évver ezöőtt együtt járta vele ezen az utón, közös érövéül célunkat a tanyákat, de úgy érzi és tudja, hogy großes Ja ross Andor minisztereknek. Ezután, Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter mondott nagyhatású beszédet. Bekap cso-ódv a> В a r a n у i László esperes ur felköszöntőjébe, — kijelenthetem,, hogy mami változ­tam meg, szeretem Halast, mint négy évvel ezelőtt. Poétikámat selm változtat­tam meg. Én nem re vi diátok, aizt a ma­gyar faji politikát, amit magam elé tűz­tem, követem1. Nincs a föídniök aiz a ha­talmai, amely ettől az egyenés voniaittót eltántorítania. Négy évvel ezelőtt is ugyanezt a politikai nézetet valló ttom, most is ezt vallom. Most azonban hiva­tali pozíciómmá! fogva még célirányo­sabban: tudom képviselni, most már nemcsak szóval, hanem cselekedetted is. Ragaszkodóm a családi hagyományok­hoz. Ebben konzervatív vagyok. Az őseim nyomdokaim akarok haladni és ha ezt nem tenném és ha megváltoznék,. megér de .neiném a komoly kritikát. Azt vallom, hogy a magyar földi azoknak hozza gyümölcsét, akik azt megmunkál­ják. Olyan emberek köz éhein legyen ta magyar föld, akik iaht szeretik. Elsősor­ban tehát magyar kézben, A magyar földdel szemben ezt ke№ minden poé­tikai, irányzatnak szem előtt tartani. A magyarságot kell megerősitem':, ezt Vé­tózza a földbirtokpolltikánk és ezenfe­lül a magyar munkásság érdekében kelp mindent megtennünk, mért célunk az, hogy nemcsak a gazdaközönségen se­gítsünk, hanem a munkásságnak Is emr beri életet biztosítsunk. Egyetemes ma­gyar érdek ez, miért ©z adja meg az ál­talános jólétet ,és ezzel jár minden tár­sadalmi osztály eetmlvójárnak az eme­lése is. Ezeket a [Gélokait tűztem ki ma­gam elé. Ebben semmiféle támpdás- E?^yit7-W-\1DI W-WJl W-WliT^j­Halasi Takarékpénzt ár Alapítva 1872 évben Folyósit kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, érákra. Felmondás nél küli betéteket legelőnyösebb feltételek* kel gyümölcsöztél!----------P^V711V7.VZr/.VV.\Hiy:W.414.>E Szabó Dezső előadásait városszerte nagy érdeklődés togadja Legutóbbi számunkban röviden beszámoltunk arról az örvendetes eseményről, hogy Szabó Dezső a legnagyobb magyar író és a leg« markánsabb egyénisége a magyar irodalomnak Halasra érhezik és itt a gimnázium tornatermében a már közölt címeken este 6 órai kezdet* tel előadásokat tart. Szabó Dezső Halasra érkezését nagy várakozás előzi meg, úgy* szintén egyre élénkebbé válik a ki* váncsíság is az előadások iránt, mert a nagy magyar író a leg* szuggesztivebb erejű előadó is. Hall* gatósága azzal az érzéssel távozik mindenütt, hogy csak Szabó Dezső megvilágítása nyomán látta meg először a magyar életet, eddig csak fájó, tompa nyögés volt ajkán a panasz, reménytelenség volt a ma* gyár élet hanyatlása, de Szabó Dezső nagy reflektora nyomán min* den nyomorúságunk minden valódi okát látja a hallgatósága s megérti, megtalálja a szabadulás útját s mód* I ját is. j Szabó Dezsőt, a legegyénibb ma* gyár tehetséget, ezt a mélységből jövő vulkánt, aki az egész magyar étetet megrázta, nem akarjuk na* gyón ismertetni, hiszen az a meg* mozdulás, ami a hirt fogadta azt bizonyítja, hogy a város széles ré* tege mélyen tisztában van Szabó Dezső nagy jelentőségével. Azt is látjuk, hogy ezt a férfiút, akit nem ékesít, nem emel semmi külső dísz, csak a puszta egyénisége, mégis ott tudja mindenki a halhatatlanok sorában. Egyénisége több, mint amit akármilyen rang többé tehet* ne, éppen amint nem lehet iccével szaporítani a tenger vizét s lapáttal magasítani a Himaláját. Minden különösebb hivatalos pompa nélkül akarjuk fogadni a testvérként érkező Szabó Dezsőt, aki minden lehetett volna s maradt a lehető legtöbbnek — Szabó Dezsőnek 1 Föltünéstkeltő hír, hogy az elhunyt pápa anyai ágon magyar származású Érdekes hir két szárnyra Baján. ^ Nem kisebb do'ogró! van sző, miint arról, hogy az elhunyt pápának, XI. ! PiuSmiak Baján is él ©gy rokona. , Eszerint az elhunyt pápa anyai ágon j magyar családból származott. Úgy ' tudják, hogy XI. Pius édesanyja Bá- ( taSzéken született s Gáli leány volt. 1850-ben Olaszországba került, itt lé- ' pett házasságra a nemesi származású Ratti takáccsal s házasságukból szü­letett 1857-ben Ratti Achilles, aki pá­pává választása alkalmából а Xb Pius nevet vette föl. A bátaszéki Gáli csa­ládban ez hagyományképpen élt ed­dig is és a család most az állítólagos rokonságot igazolni is akarja. A Gáli család egy bajai leszárma­zottja Magyar Sándor bajlai városi kézbesítő felesége, Bumbauer Borba- u©r Borbála, akinek nagyszülője a családi hagyomány szerint testvére volt a pápa édesanyjának. Az elhunyt pápa ismeretes életraj­za, édesanyja származásával és csa­ládi adataival nem foglalkozik s így ®z érd‘ekes hir valódiságáról ira­tok nélkül természetesen nem lehet következtetni. A kereskedelemügyi mimisiztér a !be£- fölidi távolságii beszélgetésekre 1939. március elsejétől kezdődődéig uj díjsza­bást léptetett életbe. A rendelet Üt díjövet állapit meg, melyek fcözü^aiz I,- b© 1—26i, a II.-ba 25—50, fa III.-bia 60— 100, a iv.-be 100—150 és a.z V.-be pe­dig a 150 kilométeren: felüli Távolsá­gok tartoznak. Háromperces beszélge­tés- reggel 8461 '©sí© 7 -óráig az j. díj­övben 50 fillér, a H.-ban 4.10, a III.-ban 1.50, a IV.-ben 1.80, &z V.-iben 2, pen]gö. Meghívás dija iaz I. díjövben 60 fillér, a többiekben. 60 fillér. 'Háromperces beszélgetés e-ste 7-től reggel '8-ig az L- ben 0,50 P, a H.-ban 0.66, a III.-ban 0.90, a IV.-ben 1.08, az V.-ben 1.20 P. О r s z ág—Világ A Lambert Walkot, az uj angot táncot a Német Birodaom egész te­rmetén betiltották. Ugyanez a ren- d®.et a külföldön élő német állam­polgároknak is megtiltja, hogy bár­hol a világon táncolják az uj táncot. — Tizennégy miiiiárd pengőt fordít Anglia az idén hadügyi célokra. — Tízévi fegyházra ítéljék Hódosi Éten 25 éves leányanyát két gyermeke ! meggyilko'ásáért. — Rövidesen meg­kezdik az újpest] uj kikötő építését. — Agyanlőtte magát Dunaföldváron Bukovits István 17 év«s fiatalember. — Haiá'os futballmérkőzés volt Bu­dapesten. Sóhaj János a vasutas sportklub tagja fejjel ütközött össze egyik társával. A 31 éves Sóhaj nyomban meghalt. — Az á'iajmend- örség vidéki kapitányságának tiszti­kara és őrszemé*yzete 4624 pengő és 98 fillért gyűjtött a Horthy Miklós ■ i©pülöalap javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom