Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-11-23 / 94. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 23 Mikor kell az angoloknak a jkroopolyka es mikor a pnlykakakas ? A Külkereskedelmi Hivatal érdekes figyelmeztetése a gazdaközönséghez A Külkereskedelmi Hivatta!! ki-en1- űSlísége ismerteti az idei pu'yk&ki- vitel fontosabb tudnivalóit: — November 15—25-ig tehetöeg csak puJyklajércét és pu’ykatojót hoz- j zanak eladás végett a piacra, mert ! ezen időpontig á külföldi piacokon a pulyka-kakas eladhatatlan. — Ezzel szemben — folytatja a Külkereskedelmi Hivatal érdekes fi- I gyelmezíetése — november 25-ike után az angol fogyasztóközönség ép- p'én ellenkező eg, többié értékeli a pulyka-kakas húsát a jércéénél. Ebből következik, hogy ha a termelő gazdaközönség ©zidőszerint még visszatartja a pulyka-kakast, azért maid november 25-ike után, különösen december elején magasabb árat kap- hatj ha egyébként az értékesftjési viszonyok nem változnak. Hogyan indul meg az u] magyar élet a felszabadult Csallóközben ? (Budapesti nrnn1:al3rsunktól) Mert, amit ma egy hete a Felvidéken láttunk, az üainieptejs vo-t, bociog mámor, örömujjongás — ünnepnap volt; ezóta eltelt egy hét, a huzatért területeken megindultak a munkás derűs, dolgos hétköznapok s ma már airrói számolhatunk be, hogy a honvédség katonai közigazgatása miképpen vezeti át a felszabadult 'lakosságot, az uj, Szebb, magyar, életformákba, mert amit a magyar honvédség, a magyar postások és a magyar vasutasok nem napok, hanem órák alatt véghezvit- tek, az a csodával ’határos. Lelkendező mondatok helyett azonban többet mond néhány adat... Árvaszéki elnök, mint pálya« udvar parancsnok A komáromi pályaudvaron friss terpentin- és olajszag, Átfestettek;, iendbe’noztak mindent. A pályaudvar katonai parancsnoka dr Urbán Tj- bor — »békében« a szombathelyi árvaszék elnöke, most eigycsapásra a legkitűnőbb forgalmi Szakértő. A bevonulás napján, már az eső órában vette át Finita zászlós és költővel1 a kifosztott pályaudvart, ahol összesen egy kiszáradt citromfát és tizenegy e erép ka ttus-t hánytak há ra a csehek. Közlekedési szempontból ez nem sok, de a honvédség feltalálja magát : másnapria már rendben megkezdődött a szállítás, irányítás, ellenőrzés nagy apparátusa. Mai már szabályos menet:end szerint, minden gixer nélkül naponta 26 személyvonat közlekedik három irányba; a csallóközi vonal, Somorja felé, a gutái vonal és .az érsekuijvari (egykori marcheggi) vonal. A Posta varázslói A postán is varázsütés e változott az impérium. Tizennyolc tisztviselő s ugyanannyi altiszt jöti. át az anyaországból, a csehek alól fe'szaba- duló 18 tisztviselőt befogták, 13 altisztnek a fejébe nyomták a ragyogó ezüstzsinorois sapkát, a postaládákat perceken belüi kicserélték, a magukkal hozott 6700 pengő értékű posta,bélyeget 24 óra alatt e’adták az azon frissében átjelzett munkahe'ye- ken (a bevonulást követő napon már 25.000 pengő értékű bélyegtömeget kellett utániende ni), megkezdődött a, cseh pénz beváltása. Munka, munka... Honvédség szekerein mázsaszámra szedik össze a csehek nagy bőséggel huzott-szövögetett drótsövényeit és óriási gombócokban gyűlik a komáromi vár udvarán a szöge sd rőt -— a vasúti töltéseken műink áscsapa- tok dolgodnak, pipiaszó mellett, boldogan, hogy már nem cseh puskatus veri őket hadimunkáia, árkoláau, sáncolásra — munkában állnak az ut- kaparók, utbiztoSők, zuzőtt kővel javítják a szállítások folytán alaposan igénybevett úttesteket. Vetőmag és időjárás A dús, zsíros-fekete földek betakarítva várják 20 év után az első magyar tavaßzt, a »csallóközi buzűkam- ra« idén már nem a csehek nyoíc- tizemeieíes silói számára termi az életet. A Futura kirendeltségei munkába álltak, 19 pengő 25 filléres áron számolják a buziéit s ott, aho' a csehek, még a vetőmagot is elvitték, segélyt kapnak a gazdák. Gaiáriia kntíuiaftd N®héz volt a helyzet Ga’ántán. Ott kitombolta magát a »cseh körző«. Mindent elvittek. Az iskolákból a padokat, falitáblákat, köpőcsészéket;, a táviróducokról a vörösrézhuizalt, a gazdák istállójából a katonalovakat. Fázva topogtak a sötétségben összeverődött gazdák. »Tönkreteszik azok a bitangok a jószágot!« »Majd csak a bőrét adják vissza!« »A rosszát, a betegét adják csak, a javát elviszik örökbe!« — zúgolódnak s minden reménységük ott is a honvédség. Nehéz a feladat, de már nem egy transzportot sikerült visszaszerezni. Ezért vírrasztják az éjszakát a kesergő, reménykedő gazdák. Postaküldemény Tokióba! Egyetlen egy he1 yen sikerült megakadályozni a fosztogatást. A galán- tai postán. Az épület a római katolikus egyházközségé s a derék plébános épen, sértetlenül mentette meg számunkra a postát. Mennek már a csomagküldemények is. Kozma József gyalogos, a 3. szár zadból azóta már megkapta a fehérneműt, Ajkai Lajos határőr a »ruhafélét« és J. N. tizedes, az utászoktól a csábitó »sütemény, hús, üveg« feliratú hazai szeieflet-paksaimétát. A táviró vonal még süket. A csehek szétrombolták. Te.efonáttiii már ehet (s a sürgönyöket, Érsekújvárig telefonon adják fel. Egy héten beiül azonban már tejjesen üzemben lesz min- • den. Egy kifosztott pályaudvar | Befejezésül még néhány szót a ga- ! léniái pályaudvarrőt. Az a pusztítás, amely ott látható, még a cseh rablások krónikájában is ritkítja a párját. Az ál’omásépü’et csupasz és tejesen üres, csak egy vörös cukorka automata Szégyenkezik egy sarokban, üres persze az is, az utolsó szem Karamelky-t is k:szed|ték be öe. Fontosabb a kár> amit a forgalmi berendezésben okoztak. Az iroda harctéri kép. Egy-egy szál dróton csupasz viitanyköiték. Iaeigfenes sze.e'és. Csak az van ott, amit a honvédénk vittek. Elvitték a csehek még a blokkbiz- tositó berendezést is, ami azt jelenti, hogy legalább egy félévig, amig az ülj biztosítást be tudják szerelni, a bakterek kézzel állítják a váltókat, igazítják a szemaforokat, e.esztik le a sorompókat; Képek és rajzok Halas életéből MONDA MIHÁLY Künsztler; Lőrjncczy pedig így Szólt az A hatvanas években kigyulladt az egyik labahiajas háza a Felszegem. Ment a nép ottani seregestől. Az erőskés szélben úgy látszott, hogy átcsap a tűz a szomszéd házakra is. Jajveszékettek is az emberek. Egyszeresek odaér a tűzhöz Monda Mihály szücsmester is a Tabánból, — vasvillávaí. Jót szabadhatott, mert majd kiszakadt a szív© a fészkéből a dobogástól. Mialatt egy kicsit kiszuSszftntóttá. magát, a jajgatásokra lett figyelmes, aztán fogcsikorgatva igy indította el a szót: — Mit jajgat kendtök?! Hisz kendtöknek itt a tűz helyben! De nekünk mekkorát 'köílött szaladnunk, miire a Tabánba! ideértünk! ARTANY BÉBÉK Kapaszkodó s alfél© jónnódiu gazda- ember volt Bodoglároin a fatengős világban Rébék István uram,. Már az ujja- hegyén> hurcolta a hetvenet, de még mindég legény volt. Ezért jóakarói az »Ártány« e'őnévvel tisztelték meg. Ez idáig rendben is volna, hanem unoka- öocsév©!, ki megkeres z télé se óta a, »Péter« névre hallgatott, s aki, szerinte mindég ia gonoszokkal szőtt egy bordában, nem, igen düllőztek. Pedig földszomszédok is voltak. A hatvanas évek egyik száraz nyarán, 'mikor már a pap is esőért imádkozott, a parasztok meg csüggedten nézegették a felhőtlen kék eget, a,z egyik délutánon szép boglyas felhő kerekedett Kötöny felől. Ártáiny Rébék imádkozott is: ; ! — Adj Uramisten, jó esőt, de csak mákom, a Pétör öcsémnek ne! , j Addig morog nyugat felől, — összecsap két felhő s mintha vékával öntenék a jeget. Avas szürjét magára terit- \ ve a szekér alól pislogott az időre s az imádkozás mezején igy fordított kő- j pönyeget; , | j — SzéUibe Uram.! A Pétör öcsémére j is! NÉGYSZEMKÖZÖTT Lőrinczy Károly adójegyző hivatalában igy keserv©skiedi,k egy öregasszony: — Én mög négyszömközt szerelnék beszélni, a íekintetös urraí! — Hívják fel hamar az öreg Künszt- lert! — adja ki a parancsot Lőrinczy (t. i. annak is egy szemp volt). Pár perc múlva jelentkezett is öregasszonyhoz; — Na most már beszélhetünk né- némasszony! KANTORI BÚCSÚZTATÓ Egyik régi kántorunk ©me búcsúztató sorokat hasi tolla: Szép leány volt a szép Mihály Eszti De ötét a halál ©Smeneszti Édesanyja Sütő Mári És dédanyja Tegzes Klári Mi az élet? — Iári — fári. A BAJNARLÉ HATASA A régi jobb házaknál igencsak szűrtek bajnárbort is. Lakoda'makra, kérész- te'őkre, még névnapokra volt szánva. A bajpárbor mindég édesnek maradt, ezért rá is fogták, hogy konty alá való. Apám lakodalmában is bajnárbort szolgált fel a,z ebédhez Bangó Lajos vőfély, ami azzal a bajjal járt, hogy a, vendég egy rész©, mikorra a, pecsenyéket hozták, sírni kezdett, összeborultak az emberek a szomszédaikkal; az asszonyok is az érze gősebb végét fogták a szóbeszédnek. Csikós Örzs© ángyi például ilyen' szókat irányított a szomszédjához: — Kedves öcsámasszony! Kivöszi betűiem a fájdalom (jmjármin't H. Szót)!... — Ki ám; a bajnáHé! A Krisztus tagadóját! — kiáltotta mérgesen nagyanyám, ki éppen akkor lépett a szobába s meghallotta a nagy panaszokat. — Másikba üssétök hamar a csapot... A komoly rendelkezésre a vőfély s a talpalok a bajnárboros üvegeket I©- kapkodták az asztalokról s vittek másmilyent. (Folytatjuk) Cz. L. BORT vásárol a HAíSGYA. • ■ ■ r r fizet minfiség szerint Az óborért ennél magasabb árat is fizet Férfi- és női pulóvereket, gyermek kötöttruhákat legnagyobb választékban szaküzletünkben tálát (Konzum jegyre 6 havi részlet) RARISNYABOLT (Gazdasági Bank épület)
