Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-23 / 16. szám

A KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 23 Megdrágult Halason a telefon 1934 december 12-éveJ a halasi táv- beszélőelőfizetök száma meghaladta a százat és így a telefon alapdijában két pengővel megdrágult. Erre vonatkozóan a helybeli postafőnökség az alábbiakban tájékoztatja, a közönséget: . »A helybeli postahivatal értesíti a távbeszélő előfizetőket, hogy arra való tekintettel, miszerint a kiskunhalasi köz­pontba bekapcsolt távbeszélő előfize­tők száma 1934 december 12-évél a 100-at meghaladta, az alapdüjak f. évi április 1-től kezdődíő'eg megváltoznak. A mellékállomás nélküli főállomások ha­vi alapdija 8 P lesz, amelyhez a mel­lékállomással bíró főállomások minden egyes mellékállomása után még havi 5 pengő melékállomási alapdijat fizetnek. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban még a 100 e’őfizetőn felüli központok előfizetői a helyi beszélgetések diját is kötelesek voltak megfizetni, most, amikor a 200 e’.őfizetőn aluli közpon­tokban a helyi beszélgetése^ díjazás nélkül korlátán számban folytathatók, a régi állapottal szemben beálló havi 2 pengős alapdij emelkedés méltányos. Azok az előfizetők, akik ezt a maga­sabb előfizetési dijat nem hajlandók megfizetni és emiatt az előfizetőd éllor másukról lemondani szándékoznak, eb­béli szándékukat a helybeli postafőnök­séghez március 15-ig Írásban jelentsék be.« ill i , . Tiz uj ménlóval fejlődésnek indul a halasi lótenyésztés A város giazdaközönségének kí­vánsága és régi óhaja teljesült most, hogy a város gazdasága február 25-én tiz uj ménlóval fejlődik. A tiz ménló a nagykőrösi állami mén­telepről való és közülük kettőt Balo- tán, kettőt Zsanán, hatot pedig a városban helyeznek el. A ménlovak fajtisztasága biztosíték arra, hogy a halasi lótenyésztés el­sőrangúvá fog válni. GAZDALEXIKON Csak látszólagos a mezőgazdasági helyzet javulása Az utóbbi időben nagyon gyakran tar iálkozunk azzal a felfogással, hogy a mezőgazdaság héyzct© a kalászosokban bekövetkezett áremelkedés következté­ben lényegesein javult. Ezt sokan jrány- zatosan szokták használni éppen azért, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetéről a kormányzat figyelme elterel tessék., Sajnosán kellett olvasnunk a. Magyar Nemzeti Bank főtanácsának legutóbbi je’entésében is az erre való utalást: »Mezőgazdaságunk helyzetét a ter­ményárak emelkedése megkönnyítette. Az év folyamán a búza 134, a rozs 238, az árpa 98, a zab 80 százalékkal drá- gullt.« i i Ha ezeket: a számokat nézzük, meg kell vizsgálnunk e’őször is azt, hogy ezek a százalékos emelkedések mihez viszonyának? Ahhoz a 3 pengős rozs árhoz, amely 1933-ban a gazdák nyo­morúságának egyik tényezője volt, vagy ahhoz a búza árhoz, amely 6—7 pengőt mutatott az ország különböző részein 1933-ban? Ezek olyan rendellenes árak voltak, hogy a termelési költség felét I sem fedezték, az özekhez való arányosí­tás tehát egyáltalában nem állhatja meg a helyét. Mért nem hasonlította a fő­tanács a maga, je’entésében ezeket az árakat a békebeli árakhoz akikor, ami­kor az ipari cikkek nagyrésze békebeli áron van most is, vagy azon lényegesen felül? i f A 100 holdon alóli kisgazdiatársada- lom, amelynek kezében van az ország szántóföldteirütetének 69.4 száza'éka, amely a kalászosokból körülbelül az egész termésnek mintegy 65 százalékát termeli, nem tudott az eternit évben annyit aratni, hogy vetőmag, házi és állatszükséglet mellett egy métermázsát is el tudjon adni, sőt legtöbb esetben igein tekintélyes hiányt szenved a leg­több kisgazdaság, i , Az ország gazdaközönségének nagy- része nem is kalászosokból pénzel, ha­nem baromfiból, aminek az ára lényege­sen alacsonyabb, mint á muh évben, Ismeretes az a, borzalmas bün- ténysorozat, amelyet Pipás Pista né­ven férfiruhában özv. Ríeger Pálné követett el a szegedi tanyákon, ezen­kívül egy borzalmas gyilkosságot 1 Eresztő pusztán, Halas egyik ta­nyarészén, ahol az egyik gazdálko­dót felakasztották. Ebben a halasi gyilkosságban résztvett Pipás Pista, társaként Csá­szár József halapi napszámos is, akinek családja most is a Dugonics ucca. 2 számú házban Halason lakik. Császár Józsefet hosszabb börtön- büntetésre ítélte a. bíróság a gyilkos­ságban való részvétel miatt és ezt a börtönbüntetést Császár most a sze­gedi Csillagbörtönben tölti. Császár József börtönbevonulásával Halason i III. t 1 A franciák ©’leni háborúhoz erőszak- 1 kai való katona fogidosás miatt azonban mindig akadtak, akik inkább a betyár- életre adták magukat a nagyfokú üldö­zés ellenére is. 1809-ben. Ведке Pálnak, mivel rablás gyanújába esett, megtil­totta a, tanács a lótartást. (. 1810-ben már oly vakmerőek voltak a rablók, hogy Félegyházán be’övöldöz- tek a kiskunkerületi székház: ablakán a bíró és ügyész Szobáiba. Statárium hir- dettetvén, 1811-ben Macska István maj- sai szökött katonát rabláson érvén, ki­végeztették. Kiskun-Ha'a.s város a rossz közbiztonságra való tekintettel a de’.i- zsánc (gyorskocsi postájára1) biztosí­tására két fegyveres katonát állított. 1814-ben Gyenge Pál, Szálai János és Horvát Mihály haramiák fejére 150 arany volt kitűzve. >— 1815-ben Móczár János kiskunkerü’eü mezei komiszárius és öt hadnagy vezetésével 360 főből álló fegyveres közerő üldözte a betyárokat és Bodog’áron elfogtak hat betyárt, akik Zsida—Mélykút—Jankó vác környé­két ^végig rabolták. 1818-ban megtiltotta a tanács, hogy a bojtárok hátaslovakat sertésből, szarvasmarhából, amely ma szinte e’adhatlan, hiszen tudunk 37— 89—41 filléres sertésárakról Ss, továbbá a tejből, amely- vagy eladatlan, vagy áron alól értékesül, Szőlőből', gyü­mölcsből, amelyből roppant kevés ter­mett ,1934-ben és az ipari növények­ből és magvakból (dohány, cukorrépa, borsó ,stb.) 1 Nem lett ezzej szemben olcsóbb sem­mi, ami a mezőgazdaság viteléhez, vagy a falusi háztartások ellátásához és a gazda megélhetéséhez szükségeltetik. Nem lett olcsóbb a ruhanemű, a petró­leum, a só, az ecet, a lábbeji, nemi lett olcsóbb, sőt drágább fett a szén, й fa stth, stb. Ha tehát ezeket az adatokat egymás mellé állítjuk, akkor semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy jobb lett a- mező- gazdaság he'yzete 1934-ben azért, mert a négy ka'ászos ára 1933-hoz viszonyúi­vá lényegesen emelkedett. maradt négy kis gyermeke és ezek a legnagyobb nélkülözések között él­nek. A gyilkos apai most gondbskoi- tíott arról, hogy a város figyelmébe ajánlja négy apró gyermekének sor­sát, mert levél érkezett a városhoz a CsSllagbörtönből és a börtön igaz­gatósága által közvetített levélben Császár József arra, kéri a várost, hogy gondoskodjék négy k:s gyer­mekéről. Tekintettel arra, hogy Császár ha­lasi illetőségű és hogy a négy kis gyermek Pipás Pista 'közvetett ál­dozatai valóban nyomorban vannak, most a, város gondoskodik segélye­zésükről, hogy a négy kis gyerme­ket az éhínségtől megmentse. tartsanak. i ) . ' \ A francia háborúk alatt betyárrá lett katonákat a nagyfokú üldözés jórész­ben kiirtotta, vagy megfélemlítettel s csak a pusztai pásztorok ©szánt része folytatott itt-ott betyáréletEt. Híressé vált ezek között Rózsa Sándor, aki 23 éves korában a halasi, határbeli. Balota pusztán kezdte meg működését, erő­szakkal elhajtván 1836 február 10-én Halász Darabos István két meddő tehe­nét a Kurka tanyáról harmadmagával!;. Miivel Rózsa Sándort felismerték, a halasi tanács kérésére Szeged város el­fogatta s »(kísértette Kiskun-Ha esra. Az itt felvett bizonyító vallomások a’apján Szegeden másfél évi fogságra s negyed­évenként 25 botra ítélték. Mindössze háromszor kapta ki, a fertályesztendei ánigáriát Rózsa Sándor és 1837 junius havában va’amely közmunkáról meg­szökött és így lett be­lől© futófcetyár. Az 1840-es években is­mét erőszakosan fogdosták katonának a legényeket és sokan adták betyar- éietie magukat, úgyhogy Rózsa Sándor­nak csakhamar hírhedt rablóbandája alar kult s a lókötések és baromszakaj tások mellett merészebb ka’andokba is bo­csátkoztak. 1840-ben elvitték a szom­szédos Hajós község pénztárát, 1846-ban pandúrnak öltözve, Mohot község pénz­tárát, marhákat raboltak Hódmező-Vá- sárhelyen, Bajmokon, Makón, Kistele­ken, Algyőn stb., — tehát működési körüket messze területre kiterjesztet­ték. I : i i 1848-ban kegyelmet kapott az egész rablóbanda s résztvett a szabadságharc­ban, de az osztrák zsandáruralom ül­dözőbe vette őket a sok bujdosó hon­véddel. együtt s a betyárvilág ismét fel- ujult. Most már szinte hazafias köteles­ségnek tartotta a pusztai pép az üldö­zöttek segítését, a fegyvereket besze­dette az önkényuralom s a fegyveres betyárokkal szembe se állhatott vo-'na a fegyvertelen tanyavilág. Részben féle­lemből, részben a várható osztalék miatt ellátták a betyárt mindenne’, sok ho­mokbucka, szál,makazal és kukorica-kup belseje búvóhelynek volt elkészítve s a szegényembereket s a védtelen tanyaiar kát kímélték a betyárok s noha tízezer forint volt Rózsa Sándor fejére kitűz­ve, senki el nem árulta, mert a »szögre- huzókkal« Rózsa hamar elbánt. Szögre- huzó az a jármosökör, amelyik a járom­szögön húz s ezt értették az olyan em­berre is, aki a járomtól eltérő útra törekszik, tehát áruló. Az 1850-es években ha a betyárok vért ontottak, a néphit szerint csak zsandár, hüten cimbora, vagy áruló tanyai lakos volt az áldozat. A messze földön elkövetett rablógyilkosságokat a nép nem tulajdoni tóttá Rózsa Sándor bandájának. i Az önkényuralom nagy erőfeszítése­ket tett a betyárvilág ellen.- Bevezette a nyereg-passzust, bezáratta a pusztai csárdákat, sőt a tanyák szétverését is tervbevették s a tanyaiakat falvakba akarfák te’epiteni, mindez azért maradi abba,, mert 1854. április havában az ost­romállapot megszűnt. 1851. január 31-én Vojnits Dániel Sza­badkai és ómoravicai szállásán járt a rablóbanda, ahor László Sándior halasi betyárt »'fogták és a rögtönitélő bíróság felakasztatta. Ugyanazon évben ismét lovasőrcsapatok üldözték zsandárokkal karöltve a betyárokat, a halasi őrcsa­patot márciusban Orsai Károly vezette, Török Péter kóbor betyárt elfogták, Buda Máriát kivégezték. (Folytatjuk). :: ■ ' ~a — A halasi Throíógus-Est műsorai. A Budapesti Református Theológiai Aka­démia ha Igatóinak március 2-án, szom­baton este fél 8 órai kezdettel a Ref.; Szilády-reálgimnázium tornatermében a theológusok Segélyegylete javára ren­dezendő jótékonycé u theológus-estjének műsora; Bevezető beszéd. — Valásos klasszikusok: Donizetti: A harang; Men­delsohn: Vándordal. Előadja a Theo­logus KiskántuS Arany László 4. é. theológuis, kántusvezér vezetésével. — Vargha Gyula: A Dunaparton. Szavalja: Gáspár Eszter. — Chopin: Cisz-moU Valse és E-moll Vas©. Zongorán elő- adju: Dombrádi Nagy László 4. é. th. — Előadást tart: Dr. Ravasz László püspök. — Schubert: 1. Szent nap; 2. »Moáb« — wallesi dicséret; 3. Dür- nftr: Viharban. Előadja a Theológus Kis- kántus. — Brahms: Valzer; D ’ Ambro zio: Serenata; Hubay: Sirva vigad a magyar. Hegedűn játssza Szabó Sándor 4. é. th., zongorán kíséri Szőke László zeneaka­démiai növendék. — Költeményeiből fel­olvas ifj. Gyökössy Endre 3. é. th. — Händel; Trio-szonáta, két hegedű-zon­gorára. Előadják: Szabó Sándor (I. h.), Véber Mihály (II. h.) és Dombrádi Nagy László (zong.) theológusok. — Modern népdalátiratok: A) Kacsóh—Demény: Szomorú székelynóta; B) Laurisin M.1: a) Szerelőm, szerelőm... b) Ihajja, céd­rusfának... c) Látod-e babám... C) Far­kas F.: Két palócnóta. Énekli a Theo­lógus KiskántuS. — Zárószavakat mond: Dr. Sebestyén Jenő theol. akad. igazg. a férfiruhás asszonygyilkos véres Árnya még mindig kísért Pipás Pista erkölcsi iertöjének négy kis közvetett áldozatát Halas város segélyezi A HALASI BETYÁRVILÁG A TÖRTÉNELEM HŰSÉGES TÜKRÉBEN 1663-ban a kecskeméti „parasztvármegye“ se bírt a betyárokkal - akasztófa, kínzás, „nyereg passzus“ nem térte meg a vakmerő és elszánt zsiványokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom