Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-11-09 / 90. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 1 * ~T —'У november 9 Abesszinla voll királynőjének kálváriája Tadzsurában él jelenleg fiával: Menelikik-el együtt néhány muzulmán kereskedő és a francia gyarmati hatóságok jóvoltávól Fatumata Abu- hakar, Ligg Jaszu, Etiópia volt csá­szárának felesége, aki a Matin külön tudósítójának: Jean Perrigaalt- nak a következőképpen beszélte el életét, hogyan jutott a császári trón pazar életéből a legnagyobb nyo­morba. , Egyszer nagy ünnepség volt Ad- disz-Abebában. Itt lettem Ligg Ja­szu felesége. Férjem muzulmán mód­ra atyámmal intézte el férjhezme- netelemet az én tudtom nélkül. Visz- szavonult életet éltem ettől kezdve mindaddig, míg megrázó események nem történtek. Köztudomású, hogy Rasz Tafari, a mostani Hajié Sze- lasszié császár, Menelik halála után Ligg Jaszut elűzte a trónról és ma­ga ült a helyére azon az alapon, hogy hár áttért a keresztény hitre, mégis muzulmán nőt vett el fele­ségül. Az akkor még csak tizenkétéves császárnénak számkivetésbe kellett mennie. Hatszáz aszkári és nagy­számú rabszolga kisérte az asszoba törzshöz a francia Szomáliföld ha­tárán. Itt született 1917-ben egyet­len fia: Menelik. Hat hónappal ké­sőbb Ligg Jaszu megszökött a fog­ságból és fegyverrel akarta vissza­szerezni elvesztett trónját. , Ekkor magához vette újra feleségét. De terve nem sikerült, sőt erre a vál­lalkozásra felesége vagyona is rá­ment. Hosszú időn keresztül egy Mohamed Ali nevű muzulmán val- lásu abesszinai ember támogatta, de 1932-ben meghalt jóíelkü támogató­ja s ettől kezdve fiával együtt egy tadzsurai arab kereskedő tartotta, 1934 elején megsajnálta a francia kormányzó és egy kis nyugdijat biz­tosított neki. Menélik herceg ma 18 éves. Nem régen tadzsurai nemes- származású leányt vett el feleségül. Itt látogatta a muzulmán iskolát és megtanulta az arab nyelvet, ame­lyet meglehetősen ir és olvas. 1931 táján nagy változáson ment át Me­nelik. Tudatára ébredt jogainak és nemesi származásának s büszkeségé­ben elzárkózott^ lett éppen akkor, mikor családja a legnagyobb nyo­morúságba jutott. Elhatározta, hogy a dzsibuti iskolába jár és 16 éves korában elkezdett franciául tanulni. Legújabban a dzsibui helyőrség pa­rancsnokát látogatta meg. El aka­rom hagyni Dzsibutit — mondja a herceg. Van egy nép, amelyik visz- sza akar helyezni olyan pozícióba, amelyik születésemhez méltó. Hosszas rábeszélésre volt szükség — mondja Perrigault — hogy visz- szatar.tsák attól a kelepcétől, ame­lyet a négus hívei állítottak fel szá­mára. A négus ugyanis már régóta fogságba akarta vetni éppen úgy, mint ahogy egykor apját fogságba vetette. Jelenleg a dzsibuti kor­mányzó segélyezi a fiatal Menelik két,a ki még mindig nem mondott le arról a reményéről, hogy egykor mégis csak édesapja trónjára léphet. «■ммммвмшмвш ADDES ABBÉBA TÁVIRAT SCHÖN SÁNDOR KISKUNHALAS, Petőfi ucca 19. sz. Finom iteia rum és likőr küldeményét nehezen várjuk. A lábúinkon a kül­dött pálinkától alig állunk, pihenni nem hagynak, állandóan nyomunk­ban vannak,. A MANSz szerdai ismeretterjesztő előadása Telebi Mihály gróf a mai Németországról Melczer Lilla : „A. egyformán húzzák Szerda délután fél 6 órakor teljesen megtöltötte a. városi közgyűlési termet az érdeklődő közönség, hogy végig­hallgassa a MANSz ismeretterjesztő elő­adásainak második sorozatában Mél­ez er Lite orsz. képviselő és gróf Teleki Mihály, városunk képviselőjé­nek előadásait. Az előadáson résztve­vők sorában ott láttuk gróf Teleki Mihálynét, továbbá Halas vezető társa­dalmának számos tagját, a MANSz asz- szonyokat teljes számban és a gazda­közönség képviselőit is. A meleg érdek­lődésből következtethetünk arra, hogy ezek az ismeretterjesztő előadássoroza­tok felkeltik az érdeklődését a társada­lom' minden rétegének és a; jövőben szintén sokan fogják résztvevősükkel tá­mogatni a MANSz nemes törekvését. Mciczer Liiia előadása Az előadássorozatot Mészöly Ká- rolyné elnök nyitotta meg a Hiszekegy elmondásával. Majd Jer érni ás Lajos titkár köszöntötte meleg szavakkal az illusztris előadókat. Azután M el ez er Ljlla, orsz. képviselő, a kiváló gazda tartotta meg nagy figyelem közepette értéklés előadását »A nő szerepe a poli­tikában« cimmel. Igen érdekes előadá­sában rámutatott arra, hogy manapság a nő már kikerül a családi életből és mindig nagyobb szerep jut a nőnek a közélet terén. Itt felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e a nő a közéleti szerep­lésre, vagy sem. A tények igazolják, hogy a nő a ma társadalmának nélkü­lözhetetlen tagja. Nagy gondot kell for­dítani a nőnevelésre, hogy az életbe akarni tudó, fegyelmezett nők kerülje­nek ki, akik a férfiaknak neu játszó­társai, hanem segítőtársai tesznek. Ma már a nőmozgatom az égész világon megerősödött és ma csak 10 államban nincs még a nőnék szavazati joga. Te­hát a kapu tárva van a nők előtt, me­lyén beférnek a: nők és a férfiak mel­lett megkezdhetik a közéleti munkát. A nőt a Teremtő más készséggé! ruházta fel, mint a férfit és így a közéletben is kiegészíti a: férfi munkáját. „Miéri nem akarnak a nők katonái látni“ A napjainkban oly sokat hangoztatott leszerelésnél szintén joguk van a nőknek a béke és háború kérdéseveit foglalkoz­ni. Amikor a nők nem akarnak katonát látni, akkor azt egészen másképen ér­telmezik, mint régen és a nőnek meg kell értetni a közvéleménnyel, hogy; a nők a házasságban az igát a férfival“ háborúnál vannak fontosabb, hazafias köteiességek is. Ott vannak a különböző -szociális és családvédelmi kötelességek s itt igen nagy fe'adatok megoldása, vár a nőre. A nők törekvése a házasság béreiében az legyen, hogy egyformán húzzák az igát a férfival. Nagy szerep vár a nőre a munkanélküliség megoldá­sánál is. A nő feladata az egymással szemben álló erők kiegyenlítése. A po­litikai munkásság, közoktatás, csecsemő­vé delem szintén sok alkalmat adnak, a nőnek a közé'eti tevékenységre. Amely nőben az aktivitás meg van, az megta­lálja a helyét és a munkakörét, csak az a fő, hogy né legyenek passzivitásban. A gondolatokban gazdag előadást nagy figyelemmel hallgatta végig a közönség és az előadás végén lelkes tapssal kö­szöntötte a kiváló előadót. Teleki Mihály: Németország mai helyzetéről Majd a közönség lelkes tapsai kö­zött emelkedett szólásra a város kép­viselője, gróf Teleki Mihály, aki a közönség feszült érdeklődése mellett tar­totta meg előadását »Németország mai helyzete« címmel. Előadásában igen ér­dekesen beszélt azokról a benyomások­ról, gazdag tapasztalaitokról, amelyeket szeptember második fe'ében történ! né­metországi útja alkalmával szerzett. Hangoztatta, hogy az uj Németországról beszélve, nem akar propagandát csinálni a mai német politikának és berendezke­désnek, hisz azokat a kormányzati el­veket itt nálunk úgysem lehetne meg­valósítani teljes egészében. Rövid visz- szapillantást adott a császárság korára, majd a wejmari alkotmány szerint meg­alakult második birodalomról. Érdeke­sein, tárta élénk azokat a belső züllött állapotokat, amellyek minden téren rom­boló hatásúak voltak. Majd a korrupció szülte 3-ik birodalomról szólt, amely Hitler nevéhez fűződik. A mai Német­ország egységes birodalom, melynek újjászületés van és ez minden téren megszervezése Hitler legfőbb érdeme. Ma Németországban valóságos lelki megnyilatkozik. Hitler párthadsereget szervezett SS és SA néven, mely ma is legerősebb támasza a 3-ik birodalom­nak. Érdekes, hogy a, párthadseregben előfordul az az eset, hogy minijäzfterek alá vannak vetve olyan vezetőknek, akik a politikai téren nem dolgoznak. Részt- v'Stt a nürnbergi pártnapokon, amelyek évente egészen egy héten at tartanak. Páratlan egy ilyen összejövetel, amely­re most is 3000 vonattal szállították a résztvevőket. A hatalmas sátortábornak mintaszerű berendezése volt, vízvezeték­kel és különféle boltokkal ellátva. A munkanélküliség" problé­mája A munkanélküliség nagy problémáját is sikeresen oldják meg a,dó leszállítás­sal és bslső kölcsönökkel és jelenleg csak 1,700.000 a, munkanélküli. Alkal­maznak ravasz fogásokat, pl. a,z autó­gyártást úgy fokozzák, hogy az uj autó adómentes és igy, mindenki iparkodik megszabadulni régi autójától és ezáltal a gyárak többet tudnak produkálni. Megtekintette az Adler-gyárat, ahol ré­gebben 3500 munkás dolgozott, jelenleg pedig 6000. Itt régebben a napi telje­sítmény 60 autó volt — ma 120. A gaz­dasági helyzetre jellemző, hogy egy munkás heti keresete 50 márka, mely­ből egy 4 családos munkás eltartása 35 —40 márkába kerül, tehát hetenkint 10 —15 márkát meg tud takarítani. Úgy­szintén megtekintette az esseni Krupp- gyárat, ahol a munkások létszáma 25 ezerről 70 ezerre emelkedett. A gyárak területén nagy tisztaság van és az üres helyeket parkírozzák. Már a gyermekek­be beoltják a munka szereidét. Hatal­mas útépítés is folyik Németországban, jeienteg 7000 km.-es betonút épül. Min­denütt rengeteg közmunka van. Behoz­ták a kötelező munkaszoígáLatot, aki nem tölti te, az nem számíthat semmi­féle elhelyezkedésre. A munkaszolgála­tosok nemcsak a közmunkát végzik, hanem magán vállalkozóknak is dol­goznak, ha ezt kérik a vezetőségtől és megfizetik a kiszabott munkabért. Nagy gondot fordítanak Németországban a családi hitbizomány erősítésére. A gaz- daifjak a középiskola elvégzése után, visszamennék a birtokra gazdálkodni, ■mert tisztában vannak azzal, hogy a gazdaságban többet tudnak produkálni és jobban meg tudnak élni, mintha tisztviselői pályára mennének. Németor­szág elvesztette gyarmatait és a lakos­ság eltartására sok mindent külföldről kell behoznia. Ezelőtt gabonát Kanadá­ból hozott, de újabban rájött arra, hogy inkább fizet magasabb árat középeuró- pai országoknak a gabonáért, mPirt iparcikkeit itt tudja leginkább elhelyez­ni. Ezért alakul- külkereskedelmünk Né­metországgal szemben mindig kedvezőb­ben, például 1935-ben kivitelünk 23.5 százaléka és behozatalunk 28 százaléka Németországra esett az év első há­rom hónapjában. Magyarország legna­gyobb piaca ma Németország. Kereske­delmi kapcsolatunk a jövőben mind kedvezőbb lesz. f Amit nekünk is utánoznunk lehel A nemzeti szociá izmus hatalmas erő, amellyel számolnunk kell;, de mi magya­rok nem' követhetjük, mert nálunk má­sok a viszonyok. Azonban vannak Né­metországban olyan újítások, amelyeket nekünk is utánozni lehetne pl. a nemzeti munkaszolgáltatást és a magyar egysé­get, miért ezek az újítások csak orszá­gunk javára és boldogulására szolgálná­nak. A közönség nagy tapssal és lelkes éljenzéssel felelt a kiváló előadónak igen értékes előadásáért. Majd Je ré­mi ás Lajos titkár mégegyszer köszö­netét mondott a vendég előadóknak és bejelentette, hogy az ismeretterjesztő előadások harmadik sorozata december 4-én lesz a Gazdasági Egyesületben. Előadók lesznek Szabó Zsigmondné és űalli János. (—s —s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom