Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-05-11 / 38. szám

4 KISKUNHALAS HBLYI ÉRTESlTÖJB május 11 UJABB MEGDÖBBENTŐ RÉSZLETEK A SZÖRNYŰ CSALÁDIRTÁSRÓL Az anyja apja tétén aprította holttestét mintegy 2000, ét mintegy 1500 darabra jánoshalmi legény nem verte az ámokfutó — s utána lélekszakadva rohant be a község­be és a csendőrségen jelentette a kettős gyilkosságot. A csendőrjárőr a rendőrvezetővel kocsin hajtott ki azonnal a grand-guignol színhelyére. A gyilkos elakarta tün­tetni a vérnyomokat A kocsizajra előjött a gyilkos. Vé­res balta volt a kezében. Szabó csendörörsparancsnok rivallt rá: — Tedd le a baltát! Előbb dühöngött, tözt-zuzott. Egy újabb erélyes felszólításra azonban leguggolt s óvatosan maga elé he­lyezte a baltát. — Mit csináltál? — zudul feléje az újabb kérdés. — Húst vágtam! — mondja hatá­rozottan a gyilkos, akire Tamási rendőrvezető egy pillanat múlva rá­húzta a kényszerzubbonyt. A csendőr! nyomozás azonnal meg­állapította, hogy akármennyire is el­mebajos a gyilkos, mégis úgy az udvaron, mint a szobában, iparkodott eltüntetni a vérnyomokat. Emiatt a szoba frissen fel volt homokolva. Úgy az apja holttestét az udvarról, mint az anyjáét a szobából a kam­rába cipelte és ott darabolta fe5. Egy pipa dohány miatt ölte meg a szüleit A gyilkos Miskolczi György szen­vedélyes dohányos volt. Ha mun­kában volt valahol és dohányt ka­pott, munkabírása nem ismert határt. Szombaton délelőtt az egyik szom­széd meglátogatta az öreg Miskol­czi házaspárt. Távozáskor kikisérték. Ezt az alkalmat használta fel s az öregek távollétéhen az öreg Miskol­czi pipájából kivette a dohányt és cigarettát csinált belőle. Ezt észre­vette az apa, mikor rá akart gyúj­tani és megkorholta a fiát. Ifj. Mis­kolczi Györgyben emiatt a pipado­hány miatt érlelődött meg a kegyet­len bosszú. Ez váltotta ki belőle a gyilkoló dühöngést. Az áldozatokat nem boncolták fel, nem pedig azért, mert a holttest egyes darabjainak összerakásáról szó sem lehetett. Az orvosok megállapí­tották, hogy az asszony holtteste mintegy 2000 és a férfié 1500 da­rabra volt szeletelve. A csontokat is szétdarabolta baltával. MAGYAR FÖLD ­MAGYAR SORS Gyászbaborult a tanyavilág, a sérelmek elsatnyultak, az elemi csapás egy testvérré nyomorított mindenkit Előttünk van a borzalmas kép, amelynek hétfőn délután nagy em- bercsödület volt a szemtanúja, Egy polgári ruhás, csizmás cselndör spár­gán vezetett a vasúti állomásról egy kis alacsony, vöröshaju, üres tekin­tetű, kifejezéstelen, zavaros szemű, semmitmondó arcú, kényszerzub­bonyba bujtatott sovány embert a bajai törvényszéki fogházba. A rossz- arcú sovány legény a jánoshalmai borzalomnak volt a hőse. A legkép­telenebb, a legriasztóbb grand guig- nol nem olyan félelmetes és vissza­taszító, a leghihetetlenebb detektív rémregényekben nem lehet annyi borzalmat átélni, mint amit ez a pa­rasztlegény elkövetett, aki arra a kérdésre, hogy miért követte el a legrettenetesebb bűnt, azt felelte: — Kiváncsi voltam, meg tudom-e ölni az öregeket... meg azután sze­rettem volna egy kis véres ember­húst is látni. A letartóztatás drámai momentuma A szomszédok értesítésére jelen­tek meg a csendőrök. A gyilkos le­gény, mintha csak akkor eszmélt vol­na rá a tettére, amikor a szuronyos csendőröket meglátta, egész testében reszketni kezdett, majd artikulálatlan hangon ordítva dühöngeni kezdett, tört, zúzott, úgy hogy a csendőrök kényszerzubbonyt húztak a dühön- göre. Ifj. Miskolczi György egyes hírek szerint 14, mások szerint 6 évvel ezelőtt elmebajt kapott. Az orvosok megállapitották betegségét, de nem szállították zárt intézetbe, mert csen­des őrült volt. Mindig csendesen,, engedelmesen viselkedett. Naphosz- szat tétlenül ült otthon, maga elé nézett és állandóan mozgott a szája, de egyéb gyanús tüneteket nem ész­leltek rajta. Szombaton azután kitört rajta a téboly, dühöngeni kezdett és a szerencsétlen őrült megölte a szü­leit. De nemcsak meggyilkolta, ha­nem valósággal felkoncolta és apró husdarabokra aprította szülei holt- tetemét. Amikor a esendőrség bevitte a jánoshalmai községházára, kötélre kipányvázva tartották a rendőrőrszo­bán. Mellette volt a bűnjel: majd a közepéig becsorbult, embervéres ásó. A gyilkos borzalmas idegnyugalma A gyilkosságot Miskolczi József, a negyedik gyermek fedezte fel va­sárnap reggel, amikor vetni való ba­bért ment a szülői házba.. A kihalt tanya udvarán véres kezekkel, vé­res késsel a kezében találta bátyját.. Az arca is szennyes volt a szülői vértől. — Hol vannak az öregek? — kér­dezte szörnyű balsejtelemmel a báty­ját, aki riadtan emelte tekintetét, za­varos szemeit a fivéréi«. — Apám ott van a kamrában! — felelte gyilkos nyugalommal a fene­vari. — És hol van az anyánk? — Ott van a kosárban! — mon­dotta jelentősen, de halálos komoly Sággal. — És te mit csinálsz? — kér­dezte most már rémülten a testvér. — Darabolom őket, — adta meg a precíz, biztos választ. Miskolczi József bekukkantott a kamrába és a kutnál lévő kosárba — még szerencse, hogy őt is agyon És ahogyan rótta, halkan és fi­nomodó tónusban ez a rovat a be­tűket egymás mellé, ahogyan fel­sorakoztattuk azokat a panaszokat, amelyek megütik a halasi tanyaivi- lágot, szép csendben, úgy gondoltuk ráérünk arra, hogy az építés kor­szakának szemtükrébe várázsoljük a bajokat és a gondok tengernyi bá­natát. Ez a számítás gyenge emberi tervézgetésnek bizonyult, jött egy ko­ra májusi fagy és elvitte a szép­nek ígérkezett szőlőtermést, gorom­bán és nyersen letarolta az ízes magyar gyümölcs virágjait, hogy a bánatok még jobban felfokozódjanak, hogy a gondök mérfö'ldessé nőhes­senek, hogy a tépelődés hatványai­ra fokozódjék. Talán úgy érzi most nagyon sok olvasónk, hogy ez a rovat el is veszítette az időszerűsé­gét, hogy most csak kishitüen töp­rengeni kell, hogy mirevaló ezek­ben a napokba^ a tanyai bajokról és hiányokról írni, amikor betetőzött mindent ez a gyilkos fagy. És itt tévednek, ennél a pontod nem fogják meg üstökénél a kérdést azok, akik igy gondolkoznak, mert éppen ebből a fagyból is ki kel in­dulni a segítés óriási, szinte fel­mérhetetlen becsű értékeire. Mi történik egy ilyen szétterpesz- keriő tanyavíl,ágban, ha a bajok or­voslásra találtak volna a múltban, vagy gyógyítást lelnek a közeljövő­ben? Ha az a sok sérelem eltűnik a tanyavilágból, ami ma még rág­ja a legjobb gazdákat is. akkor egy ilyen nagyszabású fagy meg se kottyan a gazdaságban, ha jó úttal, jó értékesítési lehetőséggel ad. túl terményein a gazda, akkor egészen bizonyos, hogy hozzájut olyan ősz- szegekhez terményei eladása folytán, hogy egy elpusztult esztendő termé­sét van ereje kiheverni, akikor nem kell arra gondolnia majd, hogy egy pusztító elemi csapás kiveszi a szá­jából a kenyeret, iákkor a jól érté­kesített, jó .áron eladott holmijai biztositják számára azt az összeget, amelyet félretehet és megtakaríthat a szűk esztendőkre is. Ez a tanyavilág meg sem érezné ennek a fagynak óriási kárait, ha jó utjai lettek volna, jó piacokat) teremtett volna magának, ha meg­közelíthette volna az eladás és vá­sárlás helyeit, akkor feje sem fáj­na még egy ekkora csapás után sem, mint amilyen ez a halasi fagy- pusztítás volt. Ez a csapás alapos és derekas mementó arra, hogy el­mélkedjünk fölötte és lássuk be azo­kat az irtózatos mulasztásokat, ame­lyek évtizedeken át satnyitották az Alföldinek ezt a vir,ágoskertjét, ame­lyek nem engedték, hogy lombba- borult reménykedések tavaszai fa­kadjanak erre a magyarságra, amely látástól-vakulásig túrja, fordítja, be­cézi, műveli ezl a silány homokot, hogy belőle élet támadjon, hogy buc­káin paradicsom tündököljön, igen a fagy is megmutatta azt, hogy en­nek ia népnek régi sérelmeit mind sürgősebben repar,álni kell, ha a pusz­tulástól való megmentés áll szán­dékaink tengelyében. Ez a rovat íme, most látja, hogy sajnos, mennyire igaza volt, milyen nagy fokban igazolták az események és hogy időszerűsége, ahelyett, hogy elmúlott volna, még inkább emelke., dett. És ez a rovat; itt fog ékeskedni lapunk hasábjain és még jobban, még erőteljesebben fogja hangoztat­ni és felsorakoztatni a bajokat, hiá­nyokat és tennivalókat. Következő számunkban a gyü­mölcstermelés problémájának sokré­tűségéről emlékezünk meg, tekintet­tel a halasi tanyák világára. Minden kilencedik ember közpénzbe) él Az uj költségvetés három újabb füzetében rendkívül érdekes adatok vannak. Az állami alkalmazottak és nyugdíjasok létszámának kimutatásá­ból kiderül, hogy összesen 116.544 tisztviselő van alkalmazva a közigaz­gatásnál és az üzemeknél. A legutób­bi költségvetéssel szemben 2656-tal csökkent a szám és a csökkenés kü­lönösen az alsóbb tisztviselők sorai­ban mutatkozik. f Az Államvasutaknál 27.843, a pos­tánál 12.242 alkalmazott van. A nyug­díjasok száma 128.063, összesen 3482- vel több, mint a múltban. A tény­leges szolgálatban lévő alkarmazottak és nyugdíjasok összes létszáma 244 ezer 607. Ha figyelembe vesszük az ország 8,700.000 lakosát és azt, hogy az állami alkalmazottak és nyugdíjasok családtagjaikkal együtt 900 ezernél többet tesznek ki, ez azt jelenti, hogy Magyarországon körül­belül minden kilencedik ember az ál­lamtól élvezett javadalomból tartja fenn magát. A földművelésügyi mi­nisztérium költségvetésében két és félmillió az emelkedés. Telepítésre 1 millió pengővel többet irányoztak elő, mint tavaly. Az állami üzemeknél majdnem öt és félmillió pengővel emelkedtek a kiadások, ezzel szemben 8,200.000 pengővel több bevételt várnak. A telefonforgalom javulása követ­keztében másfél millióval többet akarnak bevenni, mivel a telefon- bevezetés költségeinek leszállítása következtében lényegesen emelkedett a telefonélőfizetők száma. Valtáserkölcsi és szo­ciális okokból feltétlenül szükség van a vasárnapi munkaszünetre A vasárnapi munkaszünet országos mozgalmának szervezőbizottsága felhí­vással fordult az ország kereskedőihez, amelyben demonstrációra hívja fel a ke­reskedőket a vasárnapi munkaszii.net törvénybeiktatása érdekében, a felhívás kifejti, hogy a vasárnapi munkaszünetre valiáserkölcsi és szociális okokból van fe’tétlenüi szükség. Igazságtalan, hogy a huszadik században legyen a társada­lomnak egy dolgozó rétege, amely hat munkanap után egy napot ne pihenhes­sen. ii , i i 1 drb. borotváié készülék, nakkelezett 1 drb. komkiurrens borotva­penge 1 drb. borotváltál 1 drb. borotváeeset P —.48-tói 1 drb. »IZSÁK« borotva- kocka 1 drb. »IZSÁK« rudborot- vaszappan, 60 gr. 1 üveg »IZSÁK« borotva- kölni, 50 gr-os 1 dkg. »IZSÁK« kölnivíz kimérve 1 drb. timsókocka, kicsi 40 fiókunk kötelezi cégünket egysé­ges olcsó áron, jó áru kiszorítására. SCHÖNHEIM BÉLANÉ festékkereskedése P —.64 P -.06 P -.22 P —.16 P —.38 P -.98 P —.16 P —.18 J0Z5EF RT­vegyészeti gyár bizományi Uraim ta, Kiskunhalas, Malom u. 6., Kőrösi­ma.'om me'lett. Telefon 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom