Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-05-11 / 38. szám
4 KISKUNHALAS HBLYI ÉRTESlTÖJB május 11 UJABB MEGDÖBBENTŐ RÉSZLETEK A SZÖRNYŰ CSALÁDIRTÁSRÓL Az anyja apja tétén aprította holttestét mintegy 2000, ét mintegy 1500 darabra jánoshalmi legény nem verte az ámokfutó — s utána lélekszakadva rohant be a községbe és a csendőrségen jelentette a kettős gyilkosságot. A csendőrjárőr a rendőrvezetővel kocsin hajtott ki azonnal a grand-guignol színhelyére. A gyilkos elakarta tüntetni a vérnyomokat A kocsizajra előjött a gyilkos. Véres balta volt a kezében. Szabó csendörörsparancsnok rivallt rá: — Tedd le a baltát! Előbb dühöngött, tözt-zuzott. Egy újabb erélyes felszólításra azonban leguggolt s óvatosan maga elé helyezte a baltát. — Mit csináltál? — zudul feléje az újabb kérdés. — Húst vágtam! — mondja határozottan a gyilkos, akire Tamási rendőrvezető egy pillanat múlva ráhúzta a kényszerzubbonyt. A csendőr! nyomozás azonnal megállapította, hogy akármennyire is elmebajos a gyilkos, mégis úgy az udvaron, mint a szobában, iparkodott eltüntetni a vérnyomokat. Emiatt a szoba frissen fel volt homokolva. Úgy az apja holttestét az udvarról, mint az anyjáét a szobából a kamrába cipelte és ott darabolta fe5. Egy pipa dohány miatt ölte meg a szüleit A gyilkos Miskolczi György szenvedélyes dohányos volt. Ha munkában volt valahol és dohányt kapott, munkabírása nem ismert határt. Szombaton délelőtt az egyik szomszéd meglátogatta az öreg Miskolczi házaspárt. Távozáskor kikisérték. Ezt az alkalmat használta fel s az öregek távollétéhen az öreg Miskolczi pipájából kivette a dohányt és cigarettát csinált belőle. Ezt észrevette az apa, mikor rá akart gyújtani és megkorholta a fiát. Ifj. Miskolczi Györgyben emiatt a pipadohány miatt érlelődött meg a kegyetlen bosszú. Ez váltotta ki belőle a gyilkoló dühöngést. Az áldozatokat nem boncolták fel, nem pedig azért, mert a holttest egyes darabjainak összerakásáról szó sem lehetett. Az orvosok megállapították, hogy az asszony holtteste mintegy 2000 és a férfié 1500 darabra volt szeletelve. A csontokat is szétdarabolta baltával. MAGYAR FÖLD MAGYAR SORS Gyászbaborult a tanyavilág, a sérelmek elsatnyultak, az elemi csapás egy testvérré nyomorított mindenkit Előttünk van a borzalmas kép, amelynek hétfőn délután nagy em- bercsödület volt a szemtanúja, Egy polgári ruhás, csizmás cselndör spárgán vezetett a vasúti állomásról egy kis alacsony, vöröshaju, üres tekintetű, kifejezéstelen, zavaros szemű, semmitmondó arcú, kényszerzubbonyba bujtatott sovány embert a bajai törvényszéki fogházba. A rossz- arcú sovány legény a jánoshalmai borzalomnak volt a hőse. A legképtelenebb, a legriasztóbb grand guig- nol nem olyan félelmetes és visszataszító, a leghihetetlenebb detektív rémregényekben nem lehet annyi borzalmat átélni, mint amit ez a parasztlegény elkövetett, aki arra a kérdésre, hogy miért követte el a legrettenetesebb bűnt, azt felelte: — Kiváncsi voltam, meg tudom-e ölni az öregeket... meg azután szerettem volna egy kis véres emberhúst is látni. A letartóztatás drámai momentuma A szomszédok értesítésére jelentek meg a csendőrök. A gyilkos legény, mintha csak akkor eszmélt volna rá a tettére, amikor a szuronyos csendőröket meglátta, egész testében reszketni kezdett, majd artikulálatlan hangon ordítva dühöngeni kezdett, tört, zúzott, úgy hogy a csendőrök kényszerzubbonyt húztak a dühön- göre. Ifj. Miskolczi György egyes hírek szerint 14, mások szerint 6 évvel ezelőtt elmebajt kapott. Az orvosok megállapitották betegségét, de nem szállították zárt intézetbe, mert csendes őrült volt. Mindig csendesen,, engedelmesen viselkedett. Naphosz- szat tétlenül ült otthon, maga elé nézett és állandóan mozgott a szája, de egyéb gyanús tüneteket nem észleltek rajta. Szombaton azután kitört rajta a téboly, dühöngeni kezdett és a szerencsétlen őrült megölte a szüleit. De nemcsak meggyilkolta, hanem valósággal felkoncolta és apró husdarabokra aprította szülei holt- tetemét. Amikor a esendőrség bevitte a jánoshalmai községházára, kötélre kipányvázva tartották a rendőrőrszobán. Mellette volt a bűnjel: majd a közepéig becsorbult, embervéres ásó. A gyilkos borzalmas idegnyugalma A gyilkosságot Miskolczi József, a negyedik gyermek fedezte fel vasárnap reggel, amikor vetni való babért ment a szülői házba.. A kihalt tanya udvarán véres kezekkel, véres késsel a kezében találta bátyját.. Az arca is szennyes volt a szülői vértől. — Hol vannak az öregek? — kérdezte szörnyű balsejtelemmel a bátyját, aki riadtan emelte tekintetét, zavaros szemeit a fivéréi«. — Apám ott van a kamrában! — felelte gyilkos nyugalommal a fenevari. — És hol van az anyánk? — Ott van a kosárban! — mondotta jelentősen, de halálos komoly Sággal. — És te mit csinálsz? — kérdezte most már rémülten a testvér. — Darabolom őket, — adta meg a precíz, biztos választ. Miskolczi József bekukkantott a kamrába és a kutnál lévő kosárba — még szerencse, hogy őt is agyon És ahogyan rótta, halkan és finomodó tónusban ez a rovat a betűket egymás mellé, ahogyan felsorakoztattuk azokat a panaszokat, amelyek megütik a halasi tanyaivi- lágot, szép csendben, úgy gondoltuk ráérünk arra, hogy az építés korszakának szemtükrébe várázsoljük a bajokat és a gondok tengernyi bánatát. Ez a számítás gyenge emberi tervézgetésnek bizonyult, jött egy kora májusi fagy és elvitte a szépnek ígérkezett szőlőtermést, gorombán és nyersen letarolta az ízes magyar gyümölcs virágjait, hogy a bánatok még jobban felfokozódjanak, hogy a gondök mérfö'ldessé nőhessenek, hogy a tépelődés hatványaira fokozódjék. Talán úgy érzi most nagyon sok olvasónk, hogy ez a rovat el is veszítette az időszerűségét, hogy most csak kishitüen töprengeni kell, hogy mirevaló ezekben a napokba^ a tanyai bajokról és hiányokról írni, amikor betetőzött mindent ez a gyilkos fagy. És itt tévednek, ennél a pontod nem fogják meg üstökénél a kérdést azok, akik igy gondolkoznak, mert éppen ebből a fagyból is ki kel indulni a segítés óriási, szinte felmérhetetlen becsű értékeire. Mi történik egy ilyen szétterpesz- keriő tanyavíl,ágban, ha a bajok orvoslásra találtak volna a múltban, vagy gyógyítást lelnek a közeljövőben? Ha az a sok sérelem eltűnik a tanyavilágból, ami ma még rágja a legjobb gazdákat is. akkor egy ilyen nagyszabású fagy meg se kottyan a gazdaságban, ha jó úttal, jó értékesítési lehetőséggel ad. túl terményein a gazda, akkor egészen bizonyos, hogy hozzájut olyan ősz- szegekhez terményei eladása folytán, hogy egy elpusztult esztendő termését van ereje kiheverni, akikor nem kell arra gondolnia majd, hogy egy pusztító elemi csapás kiveszi a szájából a kenyeret, iákkor a jól értékesített, jó .áron eladott holmijai biztositják számára azt az összeget, amelyet félretehet és megtakaríthat a szűk esztendőkre is. Ez a tanyavilág meg sem érezné ennek a fagynak óriási kárait, ha jó utjai lettek volna, jó piacokat) teremtett volna magának, ha megközelíthette volna az eladás és vásárlás helyeit, akkor feje sem fájna még egy ekkora csapás után sem, mint amilyen ez a halasi fagy- pusztítás volt. Ez a csapás alapos és derekas mementó arra, hogy elmélkedjünk fölötte és lássuk be azokat az irtózatos mulasztásokat, amelyek évtizedeken át satnyitották az Alföldinek ezt a vir,ágoskertjét, amelyek nem engedték, hogy lombba- borult reménykedések tavaszai fakadjanak erre a magyarságra, amely látástól-vakulásig túrja, fordítja, becézi, műveli ezl a silány homokot, hogy belőle élet támadjon, hogy buckáin paradicsom tündököljön, igen a fagy is megmutatta azt, hogy ennek ia népnek régi sérelmeit mind sürgősebben repar,álni kell, ha a pusztulástól való megmentés áll szándékaink tengelyében. Ez a rovat íme, most látja, hogy sajnos, mennyire igaza volt, milyen nagy fokban igazolták az események és hogy időszerűsége, ahelyett, hogy elmúlott volna, még inkább emelke., dett. És ez a rovat; itt fog ékeskedni lapunk hasábjain és még jobban, még erőteljesebben fogja hangoztatni és felsorakoztatni a bajokat, hiányokat és tennivalókat. Következő számunkban a gyümölcstermelés problémájának sokrétűségéről emlékezünk meg, tekintettel a halasi tanyák világára. Minden kilencedik ember közpénzbe) él Az uj költségvetés három újabb füzetében rendkívül érdekes adatok vannak. Az állami alkalmazottak és nyugdíjasok létszámának kimutatásából kiderül, hogy összesen 116.544 tisztviselő van alkalmazva a közigazgatásnál és az üzemeknél. A legutóbbi költségvetéssel szemben 2656-tal csökkent a szám és a csökkenés különösen az alsóbb tisztviselők soraiban mutatkozik. f Az Államvasutaknál 27.843, a postánál 12.242 alkalmazott van. A nyugdíjasok száma 128.063, összesen 3482- vel több, mint a múltban. A tényleges szolgálatban lévő alkarmazottak és nyugdíjasok összes létszáma 244 ezer 607. Ha figyelembe vesszük az ország 8,700.000 lakosát és azt, hogy az állami alkalmazottak és nyugdíjasok családtagjaikkal együtt 900 ezernél többet tesznek ki, ez azt jelenti, hogy Magyarországon körülbelül minden kilencedik ember az államtól élvezett javadalomból tartja fenn magát. A földművelésügyi minisztérium költségvetésében két és félmillió az emelkedés. Telepítésre 1 millió pengővel többet irányoztak elő, mint tavaly. Az állami üzemeknél majdnem öt és félmillió pengővel emelkedtek a kiadások, ezzel szemben 8,200.000 pengővel több bevételt várnak. A telefonforgalom javulása következtében másfél millióval többet akarnak bevenni, mivel a telefon- bevezetés költségeinek leszállítása következtében lényegesen emelkedett a telefonélőfizetők száma. Valtáserkölcsi és szociális okokból feltétlenül szükség van a vasárnapi munkaszünetre A vasárnapi munkaszünet országos mozgalmának szervezőbizottsága felhívással fordult az ország kereskedőihez, amelyben demonstrációra hívja fel a kereskedőket a vasárnapi munkaszii.net törvénybeiktatása érdekében, a felhívás kifejti, hogy a vasárnapi munkaszünetre valiáserkölcsi és szociális okokból van fe’tétlenüi szükség. Igazságtalan, hogy a huszadik században legyen a társadalomnak egy dolgozó rétege, amely hat munkanap után egy napot ne pihenhessen. ii , i i 1 drb. borotváié készülék, nakkelezett 1 drb. komkiurrens borotvapenge 1 drb. borotváltál 1 drb. borotváeeset P —.48-tói 1 drb. »IZSÁK« borotva- kocka 1 drb. »IZSÁK« rudborot- vaszappan, 60 gr. 1 üveg »IZSÁK« borotva- kölni, 50 gr-os 1 dkg. »IZSÁK« kölnivíz kimérve 1 drb. timsókocka, kicsi 40 fiókunk kötelezi cégünket egységes olcsó áron, jó áru kiszorítására. SCHÖNHEIM BÉLANÉ festékkereskedése P —.64 P -.06 P -.22 P —.16 P —.38 P -.98 P —.16 P —.18 J0Z5EF RTvegyészeti gyár bizományi Uraim ta, Kiskunhalas, Malom u. 6., Kőrösima.'om me'lett. Telefon 89.
