Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-03-15 / 21. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 15 4 oldal Halas hatyaállamánya 4SS1 FhnHAhAI Q19.Í P я hátralék — я? 5Ha! biupfpc АК7?» P Tizenegyezer holddal csökkentik az idén a dohánytermelő területeket Kitünően sikerült a Legényegylet szinielőadása A róm. kát. Legényegylet már­cius 12-én, vasárnap délután tar­totta meg szinielőadását, melynek során Calderoni, a nagy spanyol ka­tolikus papköltönek »A szentmise tit­kai« cimü gyönyörű ünnepi misz­tikum színjátékét mutatta be. Bár az előadás csak 5 órakor kezdődött, a közönség már jóval előbb zsúfolásig megtöltötte a Róm. Kát. önk. Egy­let nagytermét. Előadás előtt Holló József >A keresztfához megyek« ci­mü szép költeményt szavalta, majd dr. Kovács Vince esp. plébános üd­vözölte a megjelent közönséget, is­mertette az értékes színdarab tartal­mát és szerzőjének életrajzát. Ezután megkezdődött az előadás. Megka- póan szép látvány volt az, amikor korhű jelmezeikben felvonultak a szereplők: A Tudatlanság: Mahocsek István, a Böleseség: Belényi Béla, Ádám: Feró Ferenc, Mózes: Ko­vács Ferenc, Keresztelő Szent Já­nos: Németh István, Krisztus: Nagy Béla, Szent Pál: Belényi Lajos, Já­nos evangélista: Holló József, a Po­gányság: Németh Antal, a Zsidóság: Kovács K. István. Angyalok: Szánthó Évi, Gyürüsi Angella, Orbán Irén, Trapl Bella. A közönség mindvégig áhitatos figyelemmel kisérte a mély- értelmű színdarab minden mozzana­tát és szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a szereplők kifogástalan játékát. Az előadást végignéző kö­zönségnek egyöntetű véleménye sze­rint ilyen szép és mélyértelmü szín­darabot Halason még egyetlen mű­kedvelő gárda sem tudott előadni. Az előadás nagy sikere teljes mértékben a kitűnő rendező érdeme, aki erős akaratával tudta csak keresztül vin­ni, hogy a darab előadásra kerüljön. A darabban előforduló énekeket a templomi vegyeskar énekelte, Han- gódy István karnagy vezényletével. Tekintve, hogy a közönség mimd- szélesebb körben érdeklődik az elő­adás iránt, valószínű, hogy azt a Legényegylet megismétli. Aszályt jósolnak a mete­orológusok 1933 nyarán Az egyik fővárosi lap hasábjain ér­dekes fejtegetésekét olvastunk egy jó- nevü magyar tudós tollából, amelyek bizonyára jobban érdeklik az alföldi gaz­dát, mint a pesti turistákat, ezért rövi­den helyet szorítunk a meteorológus 1933. év nyarára szóló jóslatának. A cikk mindenekelőtt régi megfigyelésekre hivatkozik, amelyek azt igazolják, hogy a magyar Alföldön 25—30 évenként rendszerint visszatérnek az u. n. száraz- sági periódusok. Egy ilyen uj periódus kezdete már 1933-ban esedékes s az idei, c&apadék- Szfigény tél ennek előjele volna. A tu­dós nem akar ijeszteni, mindenesetre ajánlja, hogy 'a kutakat hozzuk rendbe és gondoskodjunk öntözési lehetősé­gekről, valamint a jövő takarmányo­zásról. A magunk részéről természetesen дет kezeskedhetünk a jóslásért és nem iS intünk senkit semmire. De azért nem árt a vigyázat. Az ördög sohasem alszik, hogy bennmaradjunk a stílusban: nem fuj a szél, ha nem zörög a haraszt. Figyelem! Figyelem! Párisból jöttem s a í fi ző készítés minden fortélyát ott elsajátítottam. Legjutányosabban készítek mindenféle luxus és gyógyfíízőket, melltartókat. Javítást és tisztítást vállalok. Forgács Klári Sziládí Áron<u. 6 sz. Az általános helyzet erősen érez­tette hatását a dohánynemüek érté­kesítésénél is. Magyarországon évek folyamán hatalmas dohányfelesle­gek halmozódtak fel, amelyeket kül­földi piacokon kellően értékesíteni nem lehetett. A belföldön is állan­dóan hanyatlik a fogyasztás és így szükségessé vált, hogy a dohányter­melés terén bizonyos módosításokat rendeljenek el. Az eddigi termőterület 43 ezer ka- tasztrális holdra terjedt, amelyet a kormány elhatározása alapján 11.000 katasztrális holddal fognák csökken­teni. Az uj termőterület: nagysága tehát 32 ezer hold lesz. A csökkentést nem fogják teljesen egyformán ke­resztülvinni minden termelőnél. Így tekintettel arra, hogy a minőségi ter­A végzet csodálatosan kegyes volt ez alkalommal hozzájuk. A főherceg azonban — önfejű ember lévén — nem fogadta el tőle a felkínált sze­rencsét, nekiment Princip golyójá­nak. Amint a trónörökös észrevette a bomba repülését, a karjával, jobban- tnondva a könyökével hátradobta a repülő bombát, mely a hadsegédek kocsija elé zuhant. Autójuk rögtön megállt, a benzin kifolyt, az egyik hadsegéd, gróf Merizzi, több szi­lánktól megsebesült. A következő autó mindjárt vitte is a katonai kórházba a kíséret egy tisztjé­vel. Gróf Harrach adjutáns azután Potiorek kormányzóval folytatta út­ját. A gyilkos menekülni akarván, a magas partról az 5—6 méter mély­ségű Mi’ljaeska medrébe ugrott, melyben — már napok óta nem lé­vén eső — térdig érő viz volt. A sziklás fenékben megütötte magát s meggörbülve igyekezett a folyó má­sik lejtősebb partjára. Azonban nem volt szerencséje. Egy kemény, mar­kos, elszánt magyar ember állt mel­lette közvetlenül a parton, Marosy nevű magyar borbélymester, ki 3 éves kis fiát tartotta karján, mellette felesége és ismerőseivel nézvén a menetet. Nyomban utána ugrott és szerencsésebben, mint a merénylő, elcsípte a menekülő diákot a víz­ben. — Kedves szerb testvérem, engedj menekülnöm — könyörgött a gyil­kos. i — Testvéred ám,... ezzel gallé­ron csípve, két hatalmas pofont kent le neki, kivitte a másik partra, hol már többen rendőrrel várták őket. melést előmozdítani kivánja a kor­mány, a dohánytermő kerti terüle­tek, amelyek az elsőrangú minőségű dohányt termelik, mentesülnek a csökkentés alól. Hasonlóképpen, fő­leg szociális okokból kifolyóan men­tesítik a négy holdnál kisebb gazda­ságokat is, tehát a kisbirtokosokat a redukciótól, tekintet nélkül arra, hogy milyen dohányt termelnek. A négy holdnál nagyobb gazdasá­gokat kivétel nélkül a csökkentési rendelet hatálya alá vonják. A gazdák kérték a kormánytól, hogy ezidén is, úgy mint az előző években történt, már most ál­lapítsák meg a dohánybeváltási ára­kat. A pénzügyi kormányzat elzár­kózott e kívánság teljesítése elől és igy csak a tényleges beváltáskor fog­ják megállapítani az árakat. Marosy borbélyt, kinek szépítő inté­zetét látogattam én is, mint a leg­több magyar, a király 500 koroná­val jutalmazta. A háború kitörésekor meg hadnaggyá nevezte ki, miután tartalékos őrmester volt. Az össze­omlás előtt, 1918-ban otthagytam még. Később a szerbek elfogták és halálra kínozták tettéért. A főherceg a városházára halvá­nyan, felháborodva lépett be. Fele­sége az összegyűlt török nőket lá­togatta meg egy külön teremben. A polgármester üdvözlő beszédbe fo­gott, de nem sokáig folytathatta, mert a trónörökös leintette: — Ugyan hagyja! Ez mégis csak felháboritó, hogy bombával fogad­nak engem! Mit vétettem én ma­guk ellen? Ez mégis csak szörnyű­ség! Általános megdöbbenés lett a te­remben. A polgármester halotthal- ványan s hebegve mentegetődzött. Tanácstalanul állott mindenki, mert a szenátorok még eddig nem tud­tak a merényletről. Még egypár korholó szó, aztán kíséretéhez fordulva tanácskoztak. Potiorek tábornagy kormányzó nem akarta, hogy folytassa útját, de ő ragaszkodott, hogy a megsebesült Merizzi ezredest megnézi a kórház­ban. Feleségét is kihívták a török nők terméből, kit a konokba akart küldeni, mig ő távol lesz. A főher­cegnő hallani sem akart erről, ő is az urával akart tartani a kórházba. Hiába ellenkezett a főherceg, fe­lesége nem tágított, határozottan ki­jelentette, karját-karjába fűzve, hogy »ahova te mégy Franci, én is kö­vetlek...« A rendőrkapitány először ki akarta üríteni az útvonalat. A főherceg ebbe se ment bele. A ma­kacs ember nem akart félni, illetve nem akarta, hogy lássák, miszerint fél. Újra autóba ültek, ezúttal for­dítva, az asszony jobb, a férj bál­iétól. A trónörökös felől a kocsi hágcsójára állt gróf Harrach had­segéd, két kezével az autó oldalába kapaszkodva, hogy fedezze urát az esetleges újabb bombatámadások el­len. Elől Potiorek kormányzó ült. Szerajevóban, mint általában a Bal­kánon, nagyon szükek az utcák; ép­pen, hogy két kocsi egymást kike­rülheti. A Ferenc József-utcába ka­nyarodtak be. A soffőr fékezett a szűk sarkon s alig két lépésre a gyalogjáró mellé került, hol már Princip várakozott a browningjával. Boszniát, Dalmáciát minden évben meglátogatta 40—50 magyar iskola, akiknek elszállásolásáról, étkezéséről s kalauzolásáról mi gondoskodtunk. Ezúttal a pécsi föreál s a szegedi piarista főgimnázium volt átvonuló- ban. Épen ezen a helyen, a gyil­kostól alig 4—5 lépésre helyezked­tek el a tanárokkal a gyalogjárón a helybeli többi magyarral, a sok zsiviózás után magyar éljenzéssel akarván fogadni őket. Az autó igen lassan fordult be az utcába. Princip e pillanatban kirántotta revolverét s egymásután két lövést adott le. Az első a főhercegnőt érte, mire ö ab­ban a pillanatban kissé felugrott, férjéhez hajolt, de aztán megint nyu­godtan ülve maradt. A másikat a trónörökös kapta arauygallérján át a nyakán s e pillanatban látható volt, amint az ütés ereje folytán a feje balra billent. Az autó erre meg­állt. Gróf Harrach az autó hágcsó­járól leugrott a gyilkoshoz. (Ha a főhercegnő felől állt volna, a go­lyók esetleg őt érik és végzetüket kikerülik.) A gyilkos menekülni pró­bált, de a hadsegéd össze-vissza vag­dalta kezeit, amint védekezett s fe­jét. Hasonlóan egy közeli rendőr is, merte lefogták. Mindezt a főhercegék bámulatos nyugodtan végigülték. Senki sem gondolta, hogy megse- besíültek, pláne, hogy már meghal­tak. (Vége köv.) Halas lakossága száz évvel ezelőtt és ma Az 1830-t« népszámlálás adatai szerint Kiskunhalas város összes la­kossága volt 12 ezer és 13 lélek, akiknek száma száz esztendő alatt 28 ezer 829-re szaporodott. Feleke­zetek szerint a népesség száz év előtt ekként oszlott meg: református 8 ezer 864, katholikus 2 ezer 971 s egyéb vallásu 178. Az 1930-as nép- számlálás adatai: katholikus 18 ezer 429, református 9 ezer 129, s egyéb vallásu 1271, Mig a katholikusok száma száz év alatt 694 százalék­kal, vagyis majdnem hétszeresére növekedett, addig a reformátusok száma 3 százalékkal lett több, mint volt száz évvel ezelőtt. Orátkerités Tüskésdrót Metszdollék Permetezők és az összes vasáruk olcsón kaphatók Langermann Sándor vaskereskedőnél Postapalotával szemben Visszaemlékezésein a srojevéi véres tragédiára tyák után kell fizetni, a vadászkutya adója 10 P. A városban és a tanyá­kon 3872 kutya után 1 pengőt, 594 kutya után 2 pengőt, 63 után 10 pengőt, 5 után 20 pengőt és 17 kutya után 5 pengő adót vetettek ki. Ebadóból tehát a város az idén 5875 pengő bevételre számit. Ebből az adóból a hátralék: 9123 P. buauuuui zj i l*\j i« а паи aiw A városházán évröl-évre komoly statisztika készül a kutyákról. Mert a kutya akár kicsi, akár nagy, pat­kányfogó, vagy házőrző — adóalany. A statisztika szerint az idén Halason, a városban és a tanyákon 4551 kutyát írtak össze, a tavalyi 4355 kutyával szemben. Adózás szempontjából a legtöbb adót 20 pengőt a luxus ku-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom