Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-08-06 / 63. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője augusztus 6 HALASI EMLÉKEK A TÓT KIVÄNSÄGA. Mikor még jó tótjaink nem jártak Amerikába, Halasra is került .közülök mezei munkára. Tót béres meg lépten- nyomon találkozott nálunk még a hatvanas években. Jó munkások voltak a tótok s szerették a gazdát, kivált amelyiknél még fü- kaszáláskor is beCelépett a disznókörme a bablevesbe. Mikor aztán beütött a ká- nikuEa, nagyszélü kalapjuk alól ugyancsak folyt az izzadtság, — törülgetvén azt le a bő ingujjakkal, nagyokat sóhajtván: De jó volnai király lenni! — Hát aztán mit csinálnál te Janó, ha lehetnél? — kérdi tőle a gazda. — Janó erre igy felelt: — Hai én király lehetném, újabbnál újabb szürnadrágot húznám, újabbnál újabb fűzős bocskorban járnám, szebbnél sze/bb szürdolmányt felvenném, jobbnál jobb uj istránggal kerülketnám, újabbnál újabb karimás szélű szürka’.apot tenném, háj ennám, zsír innám, rakott zekéiren járnám, elunnám, mindig csak szántá- zson utaznám! Soha meg nem unnám! A RADÄY-KÖNYVTÄR. A budapesti református egyház megvette ainnak idején a Ráday-könyvtárat s elhelyezte azt a theológián. Mindjárt felmerült aztán a kérdés, hogy a könyvtárt ki rendezze? Szilády Áronra; gondoltak többen, ki abban az időben, mint az országgyűlés tagja, sokat járt Pestre, de Ballag! Mór is szerette volna, hogy a rendezéssel őt bízzák meg. Török Pál püspök Beltaginak juttatta a rendezést, aki azonban oly lanyhán látott a munkához, hogy egy év elteltével még hozzá sem fogott. Az őszi egyházkerületi közgyűlésen ez ügyben interpellálni akart Szilády. Ezt megtudta Ballagi s azzal védekezett, hogy nem; találta a kulcsokat. Mir© Szilády ilyen, megjegyzést tett: — Ugyan-ugyan! A professzor urnák egy év kell a kulcsok keresésére?! Később mégis csak Szilády Áront bízták meg a könyvtár rendezésével. Rendezgette is, amikor csak Pesten volt, de a munka lassan haladt. Egyik egyházkerüléti közgyűlésen aztán, — ai kölcsönt visszaadandó, — felszólalt Ballagi a könyvtár ügyben s a többek közt a következőket mondotta: — »Azt a Ráday-könyvtárt meg az egerek és patkányok bitorolják!« Erre Szilády igy vágott vissza;: — Sajnos, hogy az én becsületemen is ilyen egerek és patkányok rágódnak! Nem úgy kell1 ám egy könyvtárt rendezni, hogy az egyforma vastag könyveket egymás mellé állítjuk, hanem... Válaszában adott a közgyűlésen oly remek kltajnitást és útmutatást, hogy a könyvtárak rendezéséről olyan rendszerbe foglalt, mélyen szántó útmutatást még nem hallottak a jelenlévők. CIGÁNY VADITAS. Garas Menyhárt tajói kisüstös gazdához egy korá reggelen beállít két mezítlábas cigány, hátukon a szokásos szerelékkel s mennek egyeoeisen a pálinkafőző házba, hol a gazda saaretetet mutatva, azt kérdi, tőlük: — Isztok-e egy kis pálinkát? — Ha tesz olyan szives, hogy megkínál a Menyhárt gazda! Menyhárt gazda fog egy csücsös bögrét, tele önti. réze'.ejével s odanyujtja az egyik cigánynak. A cigány megissza, de nem szól egy kukkot sem1, hanem visszaadja a bögrét a gazdának. Azután mondja csak, hogy: Aáh! Táján eper pálinka? — Az ám! — mondja! a gazda i Menyhárt gazda újra tele önti a bögrét rézelejével s odanyujtja 'a másik cigánynak. Az is kiissza aztán szó nélkül visszaadja a bögrét. — N01 még eggyel! — biztatja őket Menyhárt gazda. Bánatba borul az arcom és felhő nehezedik a lelki világaimra, amidőn reá emlékezem ezen írásom tárgyária: 1896 augusztus 7-ikére. Emlékszem, éjszaka jött ez a rettentő jégverés, a velejáró óriási viharral. Recsegett felettünk házunk geírendázata, ingatta borzasztó ereje még talán a falakat is, a hangja meg valóságom; észt- bontó rettenetesség volt. Lélegzetvesz- tetten lestük a perceket... hosszuk voltait, a halál félelme;, eltorzította arcunkat. Menekülés előle sehova sem volt. Percenként éveket öregedtünk. Emléke megmaradt, — örökéletünkre' a telkeinkben. Talán 'tiz perces volt mindössze ez a haláltánc, de plég idő arra, hogy a pusztulás boirzalmas képét tárja, elénk virradatra. Mint egy megostromolt vár, a bevétel után, olyan agyonlövöttek volr tak a házak, fák és egyéb százados magaslatoknak nyugati; oldalai. Lebár- doilt róluk mindent a jég, a porban, a földön elterülve hevert, megsemmisítve minden embernek való hasznosság. Aratott ezen éjszakán az ördög. Vigyoroghatott müvén önteEetten, a sok szomorú gondba esett arcok fölött. Mosolyt egy égvilágért nem lehetett látni egyetlen arcon sem Halason, 1896 aug. 7-én. Az a jégverés, rettenetes volt, — de valami támaszték mintha; lett volna akkor a hónunk alatt, — a reménynek a zöld fatörzsöke, — az egymást kisegíteni akarás biztató érzeménye. Nem vert el mindent a jég. A határ egyrésze — és az emberek egymás iránti jóakarata megmaradt. Akkor... reményünk — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Л pápa magyar lisztből készített kenyeret eszik. Néhány hónap | előtt a Vatikánvárosban sütődét építettek, melynek kemencéjét villanynyal fütik. Az uj sütödében készül ezentúl minden kenyér és sütemény, amely a pápa asztalára kerül. Azonkívül a Vatikánváros háromszáz főnyi lakójának kenyér- és sütemény- szükségletét is ellátja az uj sütöde, amelynek különös érdekessége az, hogy magyar lisztet dolgoz fel. — Az IpiajrojB Dalkar vasárnapi sóstói kirándulását nagyszabású érdeklődés előzi meg. A rendezőség gondoskodott róla, hogy a kiránduló közönség egy vidám, hangulatoiS délutánt tölthessen el. — Indulás délután fél 3 órakor az Ipartestület udvaráról. Azok számára, akik az autóbuszt óhajtják igénybevenni, kedvezményes (60 filléres) menettérti jegyet biztosi to ti a vezetőség. Ennivalót mindenki vigyen magával. — TisZtvisaíöi tttSzámcsökkeníés. A belügyminiszter elmúlt héten megjelent rendelet© újból revízió alá vette a községi alkalmazottak létszámát. A rendelet egyes helyeken csökkend a tisztviselők létszámát s a megszüntetett állások csak a jelenlegi betöltőik kihalása vagy nyugdíjazása után szűnnek meg ténylegesen. Eszerint vármegyénket 211 vezető, 16 —- Kaszenjük! Keszenjük, elég volt! — szabadkoznak a cigányok, aztán köszönés nélkül, szemeiket törülhetve s gégét köszörülve, áh-áh szavak kiejtése mellett örökre eltávoztak. Még a tájat is elkerülték aztán. horgonyának oszlopául. De nézzük a jelent ! Innen-onnan már tiz év óta ver bennünket egyfolytában a kíméletlenség csontkeze. Nem hagy nyugtot a pogány rendeletek özön©. Mindjobban és erősebb szorítással fojtják belé gazdasági életünkbe az igyekezetei valakik, — akik müvük elvégezte után eltűnnek a láthatatlan semmiségben — és müvüket (mint szelíd bárányok a zöld mezőt) ártatlan tekintettel szemlélik. Nem egy éjszaka ijedelme már a magyar sorsa, — hanem évtizedes! Nincs reménysugara, nincs kikötő oszlopa, nincs szebb jövőt meglátható oázisa most a magyarnak. Nincs hajnala, nincs reggele, nincs napfényes virradata most a népnek, gazdától kezdve te' a napszámosig, üzte'tfőnöktől le a tan.utófiuig, az inasig. Minden-minden, életharc, amely munkával van összekötve, meddőnek bizonyul. Méltán panaszkodik a gazda, az iparos, a kereskedő, mert nő fölötte az adósság hegyei, az adóhátralék összege és terjedelmeskedik elnyűtt ruháján a lyuk. Az 1896-iki jégverést kiheverte Kiskunhalas népe rövid időn belül! De vájjon mikor heveri ki az ország törekvő népessége a mostani emberverte csapást, amelylyel sújtanak minden törekvő becsületes magyar polgárt, a láthatatlan jégkezek. 1 A 36 év előtti jégverés nem voft oly súlyos arra a lakosságra, ahol végig- szánto.ít, mint a mai napsütéses, derült egü nyár, az ország összlakosságára. közigazgatási, 4 adóügyi jegyző, 209 segédjegyző, 3 adótjszt, 319 irodatiszt, 2 mérnök és 83 dijnok, összesen 847 tisztviselő igazgatja 211 község utján. — A bajai iparotok is demonstrálnak. A bajai ipartestület elöljárósága legutóbbi ülésén Tomasics Gyula elnök javaslatára elhatározta, hogy csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, amelyet a vidéki várótok iparosai és kereskedői indítottak a magas közterhek ellen. A bajai ipartestület legközelebb nagygyűlést tart, amelyen országos és helyi szónokok fogják vázolni az iparosság súlyos helyzetét. Az iparosság megmozdulásába be akarják vonná a bajai kereskedőket is Óis ki akarják terjeszteni az akciót az egész vármegye iparos és kereske- dötársadalmára is. Az a terv, hogy a tiltakozó közgyűlés napján az üzleteket zárva tartják és az iparosok nem; dolgoznak. — Ismét meg akarják drágítani a telefont? A kiszivárgott hireki szerint a postal igazgatósága most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy megdrágítja a telefont. Értesülésünk szerint p' posta- igatzgatóság V. ügyosztálya javaslatot készített, amely szerint a jövőben a,z előfizetőket m beszélgetési időtartam szerint Cz. L. Visszaemlékezés az 1896-iki legborzalmasabb halasi jégverésre 36 év után sem változott semmi, csak a jegek váltak a bürokrácia jegeskezeivé Sz-i J-f. HÍREK és közlési dij címén akarja megterhelni. A telefonelőfizetők részéről állandó a panasz hogy a telefon nagyon drága. A kötelező 600 beszélgetés, de különösen atz alapdij felszámítása indokolatlan, amikor a telefoneiőfizetők 120 pengő belépési dijat fizetnek. Amikor a posta propaganda uftján verbuvált előfizetőket, al kereskedelemben kifejlődött hatásos eszközhöz nyúlt, kell, hogy ez, al kommerciális szellem halssa át a további vezetésben is. Az eredményes propaganda után nem következhet a telefon megdrágítása. i Arafóiinnsp - halállal Bagi Pál tiszaugi nagybérlő vasárnap délután uratóünnepet rendezett, amelyre valamennyi munkása és cselédje hivatalos volt. A szép ünnepet este hét órakor halálos végű verekedés csúfította el. Kocsi Lajos cseléd összeszólalkozott Sza- lóki Mihály bandagazdával. Kecskés Péter kocsis szét akarta a veszeke- döket választani, mire Kocsi bicskát rántott és egyetlen szúrással fel- metszette Kecskés hasát. A vérében fetrengő embernek öccse, Kecskés István sietett segítségére, de Kocsi őt is leszúrta. Kecskés Péter hajnalban meghalt a kecskeméti kórházban. Kecskés István állapota élet- veszélyes. A gyilkos cselédet letartóztatták. — Adomány. Sági Lajos rokkant részére Bankos Mihály városi ács 1 pengőt adományozott. — Uj kéiifiitei\?<3 cigaretta: »Délibáb.« A dohányjövedék »Délibáb« e'nevezéssel uj cigarettát ho,z forgalomba, amely füstszűrővattabetétes szoipókával van ellátva. A Délibáb darabja 2 fillér. — Országos vásár. A kalocsai Nagy- asszonynapi országos vásárt augusztus 8 és 9-én, hétfőn és kedden tartják meg. Az állatvásárra szabályszerű járlattal, vészmentes helyről, mindenféte- jószág felhajtható. Hová menjünk vasárnap? 1 szerű a megoldás, mert 2 ségbe vonhat a tlan tény, hogy ^hónapra valót csak az Iparos Dalkar sástói kirándulásán nevelhetünk! A hetedik világcsoda. Amerikai bdrotvá- lás. Amerikai házasság. Chaplin-mókák. Cseréptörés. Csónakverseny. »Horgászás.« Huru, a birkózásban legyőzhetetlen. Lepényevés. Női szépség- és férfi csőn yaságverseny. Z oj-o—Huru-jc len&t. Zsákbanfutás. A Dalkar női- és férfikarának énekszámai. A tűzoltók vonós és fúvós zenekarának muzsikája. INDULÁS ZENESZÓVAL az Ipartestület udvaráról délután fél 3 órakor. Kedvezményes (60 filléres) menettérti jegy az autóbuszon. — Részvételi dij a kiránduláson 50 fillér, gyermekeknek 20 fillér. IKevés pénzért! w I a Kunsági Vásár alkalmával kaphatjót,jobbat,delegjobbat Róíh Arnoldné iüszerkereskedésében Arany János utca 15 alatt. W I
