Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-08-06 / 63. szám

6 Klskmihalaa Helyi Értesítője augusztus 6 Ä sóstói halászcsárda ma, szom­baton este 8 órakor tartja meg nagyszabású halvacsoráját;, amely hátat óriási érdeklődés nyilvánul meg. Jelentkezni még lehet a kint- Jevö iveden és a Rolcsik-féie Sza­badság-téri füszexüzletben. Я halász­lével a leg|kjvá|lóbb szegedi halász- mester főzi. Kitűnő italojk és pom­pás cigányzene várják a vendégeket a halászcsárdában. Autóbusz fél 8 órakor indul. Vissza tetszésszerinti időben. Most már nem csak árverés­ből származó cipőkkel foglal­kozik a Maradtak A cipődivat erőteljes haladása folytán rátértünk a divatcipők árusítására is. Fehér, szürke, fekete antilopp, lakk, sevró és trottőr» cipők kitűnő minőségben P. 11*50 Minden pár minősé­géért szavatolunk izabott arak! Ш Fenyő Iábsó enyhülést ad fáradt­ságtól, melegtől, áldogálástól elkin- zott lábnak. Ara 1 pengő. Kapható a Rácz patikában Kossuth-u. 1. (Ta­karék épület.) Olcsón kaphat nálam befőttes, lek­város, babos üveget. Uborkás üve­gek literje 18 fillér. Üveg és porcel­ánból lakodalmi és névnapi aján­dékok. Kerti díszek: kutyák, törpék, gólyák, nagyon olcsón. Kávét fino­mat, míg a készlet tart, mindenki a régi árban kapja, mindennap friss pörkölés. Gyermekkocsik nagyon ol­csón. Nyaraló és pihenő székek 1.50 pengő drbja, nyugágy 4.50-ért kap­hatók Langermann Józsefnél (a ba­romfi piacon.) Ugyanott üvegezést és gittelést nagyon olcsón vállal Kő­vári Antal üvegesmester. Házhoz is kimegy. Korona sósborszesz erős bedör­zsölő nehéz testi munkát végző mun­kásoknak, sportolóknak. KészitiRáez gyógyszertár Kossuth-u. 1. (Takarék épület.) Felesleges gabona k és zliet Lé t tisztessé­ges kamat mellett biztos helyre, kitűnő boni'tásu egyéneknél, esetleg betáblé- zással, kölcsönként kihelyezi Fűzik An­dor OFB iroda és kölcsönközvetitő vál­lalat, Eötvös-u. 17. szám. Я Prof.tgtóns Nószövetség dr. Zitah birtokából megvett 22 hold szántó és kaszálóból álló birtokát október 26-tól bérbeadja. Bérleti feltételek megtudha­tók dr. Kathona Mihály v. főügyész iro­dájában. Tengeribarack, Myrabolán és egyéb gyümölcsmagot vásáro» lók, árajánlatot mintával DINER FAISKOLA A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 2876—1932. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat Dr. Holländer Ignác végrehaj tatónak Feró D. Zsófia végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 144, 146 és 147 §-a értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést 273 P 60 fillér tőke- követelése és ennek járulékai és az ár­verési kérvényért ezúttal megállapított 21 P költség, valamint csatlakozódnak kimondott Rajcsán Anna 825 P 49 f., 75 P 86 f., Seres Ferenc 130 P 65 f., Rácz János 124 P 82 f. tőkekövetelése és járulékainak behajtása végett a kis­kunhalas! kir. járásbíróság területén levő Kiskunhalas városban fekvő s a kiskun- halasi 5918. sz. tkvi betétben А I. 1—2, 4—6—9. sor 17685, 17686, 17688, 17689-2, 17690, 17687, 17689-4 hrsz. alatt felvett 319 n.-öl szőlőből, 121 n.-öl szőlőből, 703 n.-öl szőlőből és 52 n.-öl szántóból, 237 n.-öl szántóból, 202 n.-öl szőlőből, 140 n.-öl gazdasági épület házból1 Feró D. Zsófia (férj, vdt Zseni Sándor) B. 16 és 17 szám szerint megilletett jelenleg B. 19. szerint Zseni Sándor (Sándor fia) dologi adós nevén álló 4-12 rész illető­ségre 4125 P kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek a kis­kunhalasi kir. járásbíróság hivatalos he­lyiségében (Városház-épület I. ént 2. ajtó) megtartására 1932. augusztus 24. napjának d. e. 11 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket aiz 1881 :LX. te. 150. §<a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés aiá eső ingatlant Raj­osán Anna csatlakozó kérelmére 3150 P-nél, végrehajtató kérelmére 4620 P- nél, Seres Ferenc csatlakozói kérelmére 7118 P-nél, Rácz János csatlakozó ké­relmére 7245 P-nél (a mai telekkönyvi állapot és az 5610—931. M. E. sz. геи- delet figyelembe vételével) alacsonyabb áron eladni némi lehet. (1908 :XLI. te. 26- §•) 2. Az árverezni szándékozók kötele­sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 száza­lékát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek elölegesen bírói letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §; 1908 :XLI. te. 21. §.) Kiskunhalas, 1932. április 17. Dr. KISS sk. ömf. jegyző. A kiadmány hiteléül: Mészáros ir.-tiszt Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGEB JANOS A VÉGZET Idegenből fordította: FIGYELŐ hogy a párbajt elkerüljem. Folytatás 13 J Kerisel e pillanatban egyszerre el­szánta magát s kifutott a szobából. — Drágaságom! — sikoltott fel az asszony és utána sietett. A lakás ihres volt I • A párbaj másnap reggel ment végbe. Dermesztő hideg volt, a decemberi nap alig derengett az égen. A két elten fél pár perccel egymás után érkezett a szintéire. Amilyen nyű­gödül ak, mindenre elkészültnek, sőt kö­zönyösnek látszott Kerisel, oly an világo­san lehetett olvasni Henrik vonásaiban a leghevesebb felindulást. A fiatal ember egész éjjel húgára és esküjére gondolt, melyet ez 6 életére tett. És ipie, igy tartja meg esküjét. De mit tehetett volna, mikor már egy­szer a kezét felemelte? Szegény Madeleine! Mindenütt és mindig ezt á végzetes teremtést találja útjában, aki miatt előbb a jegyese, az­tán a testvére szegte meg esküjét. Henrik mindent odaadott volnaa azért, hogy ez a párbaj elkerülhető legyen. Lemondott volna szerelméről, hiszen jól láttái, hogy ez a nő el van veszve reá nézve. Úgy érezte, mintha. Madeleine szeretete mindenért kipótolná; de meg­élhet-e Madeüejne, ha őt, vagy Keriselt végzetes baj érné. Rettenetes volt megszegni azt az es­küt, melyet testvérének az cetére foga­dott. — Vigasztalhatatlan Vagyok e párbaj miatt — szólt barátjához még útközben is. — Rettentő szerencsétlenség ez. El­mennék ai lehetőség végső határáig, — Mejgtettünk minden lehetőt, anélkül, hogy a legcsekélyebb eredményt is el­értük volna. A gróf segédjei szemmel láthatólag maguk is csodálkoznak felük elkeseredettségén, de mi meg vagyunk róla győződve, hogy a; gróf a legha­tározottabb bocsánatkérést sem fogadná el, ha ön ilyesmire reálszánná magát. Kedves barátom, ne legyen érzeüjjös és védelmezze magájt. ön mindenesetre leg­jobban tudja, hogy hányadán van, de előttünk világosi, hogy az a hidegvérű örült meg akarja önt Aki'. — Miért választott akkor pisztolyt, holott tudja, hogy kitűnő lövő vagyok,? — Honnan tudja, hogy ő is nem épp olyan jó lövő, mint ön? Azonkívül pel­eiig nem igen tetszenek nekünk azok a feltételiek, amelyeket akaratunk ellenére erőltetett reánk. Harmincöt lépés távol­ság, tíz lépés arvance-szal és annyiszor való golyóváitással, míg az egyik fél ел nem esik! Tudja-e, hogy ha nem a mi felünk követett volna el1 tettlegiességeif, sohasem fogadtunk volna él ilyen felté­teleket? Tehát csak vigyázzon magára, ne'játsza a nagylelkűt s minthogy biz­tos a lövése, ne epgedje azt az urat nagyon közel magához. — De mégis azt kivárnom, hogy e pár­baj előtt még egy utolsó kísértet történ­jék a békés elintézésre. Kerisel mintha csak előre látta volna ezt a kívánságot, határozott utasításokat adott segédeinek ez eshetőségre nézve, öt perc eltelte után a tárgyalást, mint hiábavalót, félbeszakították és megteit­ságra felállították őket, bizonyos pontig előreléphetett egy-egy pálcáig, mely jel gyanánt te volt téve a. keményre fa­gyott gyepre. Mikor a segédek magadtájk a jelt, előbb egyik fél sem mozdult Ezután Kerisel elszánt, engesztelhetetlen tartás­sal lépett élőre s az látszott rajta, hogy erős elhatározása, ellenfelét megölni. Pedig öt csak az elszánt akarat vezé­relte, hogy... meghalljon. Henriket azonban megcsalta ez az arckifejezés. Isten bocsássa: meg neki! Mert ő sohase fogja magának megbo- csájtemi. Mikor Henrik и legnagyobb biztonság­gal és minden óvatosság nélkül látta ellenfelét közeledni — a vadász nyu­godtságával , ki a sűrűnek tart, melyből az elejtendő vad szeme villog ellő, észé­be jutott segédje szava: »világos, hogy ez ® hidegvérű örült meg akarja önt ölni...« s csakis arra gondolt, hogy megvédje életét. Ki az, ki nem úgy tett volna ? Felemelte fegyverét, kinyújtotta egye­nes vonalba, mintha csak céltábla előtt állott: volna és elsütötte. Gyenge reszketés, mint ahogy fagyos széltől borzong meg az ember, futott végig Kerisel testén. Sajátságos, szo­morú és büszke mosolyfyal ápótt meg, emelte föl már ellátyolozódott szemmel fegyverét és — a levegőbe lőtt. Azutáp összeesett. Ellenfele golyója a mellébe fúródott. Henrik rémülten és kétségbeesetten rohant oda, vetette rá magát s szólit- gatta, mint ahogy távozó barátunknak szólunk, aki tovasiet, nem hajtva a könnyekre, melyek érte omlanak. Kerisel felnyitotta szemét s a két ember, aki egymás testvérének volt szánva, utoljára fogott kezet e földi életben. — Madeleine!... — rebegte gyenge ják meg neki... nem Lőttem... Csak estére halt meg, miután eszmé­lete pár órára visszatért. Pap állott mellette vigaszt adóan. Távoli rokonok, akik örököltek utána, jöttek el, hogy holttestét hazavigyék szülőhelyére. A szürke kocáihoz támaszkodva, mely­re a nehéz koporsót feltették, állott Henrik, a feüsmerhetetííenségig elváltoz­va, magába fojtott zokogással, nem ügyelve a kiváncsiakra, akik suttogva mutogattak reá. Kissé, távolabb, gyászba öltözött nő áttett, akit senki sem ismert. Ibolya- csokrot tartott kezében s várakozott, rrfig a halottvivők bevégezték munkáju­kat. ő sem látszott ügyelni a kíváncsi­ságra, melyet keltett és szép büszke vo­násai a fájdalom; megkövülésében márványképhez voltak hasonlók. Az utolsó pillanatban előrelépett és megható egyszerűséggel, mintha csak egyedül volna, hosszas csókot nyomott az sEatoe csokorra és aztán könnyes szemmé!, de teljes önuralommal vetette oda »rabszolgája« lábaihoz, kit immár a halál feliszabaditatt. Fájdalmas reszketéstől rázva tekintett azután az elinduló vonatra. Az a rnhr- seiíei vonat jutott eszébe, mélyre együtt ültek fe. Még most is fülébe csengtek Kerisel szavai: »Nem válók e' magától!« Még alig két hónapja s im’ elvált örökre. A pályaudvarom egy fe'ügyelő ült a fülkében s jó étvágygyal költötte el ebédjét, melyet felesége holott, aki ez­alatt egy ruhájába fogódzkodó leánykát cirógatott. — Ez az igazi boldogság! — sóhajtott fel a fiatal asszony, amint megállóit, hogy ezt a képet szemlélje. — Oh, iste­nem, ha meg tett vojna nekem az, ami; ennek az asszonynak meg van... Ideges kézzel húzta magára a kocsi ajtaját és hangoip, gyermekiesen heves zokogás szakadt fel kebléből1. ték az előkészületeket a párbajhoz. A két fél, miutájn a kiszabott távol­hangon a haldokló. — Bocsánat... mond­(Vége). Kertész gépcserép és téglagyár Szeged >nti gyár cseréplerakatot létesített Kiskunhalason, és I. rendű minőségű kettős hornyu szalag cserepet árusít eredeti gyári áron. ?en cserépgyártmány a Kertész gyár 100741 sz. szabadalma. A cserép ára ezrenként P. 75‘— A kizárólagos egyedarusitas jogát edler » tnác itteni fakereskedőcégre ruháztuk, kapható a vasúti raktárban és a cég fatelepén. A cserép igen szépen fed, fagv« es vízálló “Nyomatott » Helyi Érteeitó UprálUkt-nyomdában, KiskunhUason. 1932.

Next

/
Oldalképek
Tartalom