Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-04-18 / 31. szám
1931. április 18., szombat XXXI. évfolyam, 31. szám Politikai’ társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben .......... 12 P 8C fill. | Vidékre ............................ 16 P E GY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR Alapítoiia, PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2, — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadó hl vatali Városháza épületében Bethlen gróf ünneplése a szerdai városi közgyűlésen Bethlen István miniszterelnökségének tizedik évfordulóján Horthy Miklós kormányzó rendkívül meleghangú kéziratban ismerte el a kormányelnök tízéves munkásságát. Egy másik kéziratban szolgálatonkivüli ezredessé nevezte ki a miniszterelnököt. Bár Bethlen elhárította magától az ünnepléseket, a vármegyék és a városok közgyűlései egymásután üdvözlik a miniszterelnököt a jubileum alkalmából. A halasi szerdai rendkívüli közgyűlés szintén üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnöknek és biztosította Halas díszpolgárát szereteté- röl és ragaszkodásáról. A közgyűlésen napirend előtt dr. Babó Imre kormányfőtanácsos, bizottsági tag gondolatokban gazdag, a miniszter- elnök munkásságát hűen visszatükröző beszédben méltatta. Dr. Babó Imre többek között a következőket mondta: Tisztelt Közgyűlés! Végig tekintve a magyar nemzet 1000 évés vérrel és tündöklő arannyal megirt történetimén, megállapíthatjuk azt, hogy két idő van beínne, mely szenvedésében, gyászában nagyobb, mjnt bármely más némzet történelmében előfordult korszak. Mohács és Trianon. Mohács a történelem távlatában áll, dé Trianon még itt él valójában. Trianon szenvedését végig éltük itt mindannyian, s betnne élünk az általa megteremtett nehéz helyzetben. Hogy mit jelen.'ett Trianon nekünk, azt éretnünk kell, éreztük is létrejötte pillanatában, de nem érezték azok, akik azt ránk kényszelritették. Csak később, hosz- szas küzdelmes munka után jutott el a világ addig, hogy Trianont meglássa a maga valóságában. De! ma már látja ezt a világ. Lord Bokmasteír az angol lordok házában 1927. őszén azt mondotta beszédében, hogy »A béke, amely általános fél fogás szerint galamb formáját ölti magára, Magyarországra keselyűként csapott le! és darabokra szaggatta, darabokra a legkisebb tekintet nélkül a megmaradt darab gazdasági helyzetére s teljesen megbénítva és tehetetlenül ott hagyta a szerencsétlen országot ősi és kíméletén ellenségeivel szemben.« A távolból látja őzt az angol lord, mehnyivei jobban kell tehát nekünk látni azt közelről, hogy mi volt itt Trianon után, tiz éweli ezelőtt. Romban fekvő csonka, béna ország, forradalmak által feldúlt lelkek, jogbizonytalanság, s halálra Kéltségében a megsemmisülést váró nemzet, hit és remény nélkül. De a nagy elcsüggedésben tiz évvel ez ellőtt feltűnt egy újabb csillag a magyar éjszakában, mély hivatott volt kivezetni a nelmzeíet sötét éjjeléből. Te'gnap volt tiz évei annak, hogy a Kormányzó Ur öfőméltósága bölcs intézkedésével a nemzeti kormányzat élére oda állította gróf Bethlen Istvánt, kinek lelkében ott élt a rendíthetetlen hit a magyar feltámadásban, a törhetetlen munkakedv az újjáépítés munkájára, aki elzt a hitet át tudta vinni a nemzet leikébe s ezzel megvetette alapját a feltámadás lehetőségének. Tiz év légy nemzet életében rövid idő, de! eíz az elmúlt tiz esztendő eredményeiben a magyar nemzet életében talán a legtermékenyebb, úgy bel- mint külpolitikai tekintetben. Ezek az eredmények — melyeket senki leltagadni nem tud — gróf BeUiua István nevéhez, fűződnek, mert az daléit nemzetet ő keltette fel uj életre, ő teremtette meg a belső konsolidációt, az élét és vagyon biztosságot, a nyugodt munkalehetőséget idebent, s az eddig ismeretlen és félre ismert ország1 és { nemzet elismerését a külföldön s nagy munkájával juttatta el odáig, hogy a tiz év előtt semmibevett Magyarország egyenlő tárgyaló félként ül az európai, nemzetek között. Gróf Bethlen István politikájában a nemzet államalkotó erejét tette alappá, s vezető eszmévé pedig az agrár ország gazda társadalmán felépülő felekezeti, és társadalmi békében és megértésben kifejezésre jutó összetartást, mert csakis e|zen az alapon látta biztosítottnak az ország jövőjét. Gróf Bethlen István miniszterelnök igazi nagyságát majd a történelem fogja megállapítani. A jelen kor ezt még teljes egészében nem tudja látni, csak azt, hogy ez a kor, a nemzet újra ébredésének kora gróf Bethlen Istvánnal szorosan összeforrt, tőle el nem választható. A világtörténelem jövőjére nagy események vetik előre árnyékukat s ezekben az eseményekben fogja, megtalálni a magyar nemzet is elhelyezkedését úgy, ahogy vejzetőá, biztos kézzel vezetik a megfelelő helyre. Ezért kell az összetartás az egész nemzetben, hogy a vezetők biztos keze meg ne remeghessen, azt meg ne rántsa sejnki,. Hisszük és reméljük, hogy a megfelelő helyre vezeti gróf Bethlen István a nemzetet s a nemzet teljes talpra állásáig, a megelégedett nemzeti élet megvalósulásáig már nein lesz szüksége a miinniszterelnöknek újabb-10 esztendőre. Minden magyar embernek hálával és elismeréssel kell adózni a nemzet meg- miejntéséért dolgozó miniszterelnökkel szemben, javaslom a közgyűlésnek, hogy a tűz évős évforduló alkalmából gróf Bethlen István miniszterelnökkel, vámsunk díszpolgárával sziejmben a képvi- sejlőtestu et fejezze ki háláját, e’ismerését és ragaszkodását s üdvözölje őt táviratilag. A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel járult hozzá az inditvány- hoz. A város szerdai közgyűlése A helypénzleszállifás és a bolfbérlők kérelmében nem döntök a város képviselőtestülete Szerdán délelőtt szokatlan nagy érdeklődés mellett tartott a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést A közgyűlést 9 órakor nyitotta meg dr. Fekete Imre polgármester. Napirend előtt dr. Babó Imre, emlékezett meg Bethlen István gróf miniszterelnök 10 éves miniszterelnökségéről, amelyről más helyen írunk. A közgyűlésen ezután dr. Halász D. Sándor tanácsnok ismertette . az első tárgyalásra kerülő ügyet j A belügyminisztérium a piaci- és I vásári szabályrendeletet — mondotta az előadó — nem hagyta jóvá, abban apróbb kiegészítéseket rendelt j el. A város ezekkel a módositások- | kai újból elkészítette a szabályrendeletet, amelyet teljes egészében ismertet a képviselőtestülettel. Érdekes rendelkezés, bogy reggel hét óráig a kereskedők csak a gyümölcspiacon vásárolhatnak A szabályrendelet ismertetésénél sok felszólalás történt és a felszó- szólaló képviselők különféle módosítások felvételét kérték a szabály- rendeletbe. Szabó Zsigmond ref. lelkész azt kérte, hogy vegyék be a szabályrendeletbe, hogy vasárnap élelmiszerpiac ne legyen tartható és ha ez nem vihető keresztül, legalább 8 óráig korlátozzák az időpontot. A felvetett kérdésnél sok felszólalás történt. A képviselőtestület végül is az indítványozó álláspontját nem tette, magáévá. Ádám Dávid felszólalásában azt hangoztatta, hogyha a város állandó Ez az indítvány természetes, hogy ismét sok felszólalást váltott ki a közgyűlés tagjaiból. Végül is szavazást rendelt el a polgármester. A j képviselőtestület úgy határozott, hogy ezt a módosítást is beveszik a j szabályrendeletbe Más különösebb változást nem eszközölt a képviselőtestület a szabályrendeleten, mint azt, hogy a hetipiacok kezdetét reggel 4 órában állapították meg. A város a szabályrendeletet felterjeszti jóváhagyás végett a felsőbb hatósághoz és az csak azután lép életbe. gyümölcspiacot akar létesíteni, hozzon olyan határozatot, hogy reggel hét óráig a kereskedők másutt nem vásárolhatnak gyümölcsöt, mint a hatóság által kijelölt helyen, igy a gyümölcspiacon. Ezzel elérhető lesz, hogy minden gyümölcsöt a piacra hoz fel a közönség. A hosszúra elnyúló vita után szó nélkül vették tudomásul Dobó Kálmán főmérnöknek azt a bejelentését, hogy a pirtói rakodó állomás építésével kapcsolatban felmerült földmunkák az előirányzott 7000 P helyett 3600 pengőbe kerültek a városnak. Hosszabb vita a heiypánzek díjmegállapításáról Ezután megint olyan ügy került tárgyalásra, amelynél hosszasan időzött a közgyűlés. A vásári- és piaci helypénz újabb megállapítására vonatkozó javaslatot terjesztette elő dr. Gusztos Károly h. polgármester. Előterjesztésében arról szólt, hogy az 1926. évben megállapított tarifa ma már a rossz gazdasági viszonyok mellett nem tartható fenn, a város vezetősége figyelembe véve a város anyagi helyzetét, uj tervezetet dolgozott ki, amelyet megküldött a különböző érdekeltségeknek. A pénzügyi bizottság letárgyalta a kérdést, a város által összeállított uj tarifát elfogadta, amelyet tételenként ismertet és kéri, hogy azt fogadja el a képviselőtestület. Az előadói előterjesztés után dr» Nagypál Ferenc szólalt fel először. Elfogadja a javaslatot és kérdezi, mi történik a helypénzbérlővel, aki a magasabb tarifa mellett vette bérbe a helypénzszedést. A felszólalásra azt a választ adják, hogy az uj tarifa csak a felsőbb hatóság jóváhagyása után lép életbe és a bérlő október 26-tól január 1-re felmondhatja a bérletet Adám Dávid amellett szól: a város hozzon olyan határozatot, hogy a belterületen mindenki fizessen helypénzt, még akkor is, ha az illető áruját nem hozza be a piacra. Udvardi Illés, Darányi Mihály, Zi- lah János és Széli Sándor felszólalása után Kiss Illés Antal a város által előterjesztett tarifával szemben alacsonyabb díjtételeket tartat- taazó tervezetet terjesztett elő és kéri annak elfogadását. A tervezet a mostani helypénzdijszabást 30—40 százalékkal csökkenti. Tegzes Károly felszólalásában utal arra, hogy a kérdéssel foglalkozott a Mezőgazdasági Bizottság és ott olyan álláspont alakult ki, hogy a helypénzdijszabás gyökeres vátozta- tásra szorul, dacára annak, hogy minden elmaradt fillér rést üt a város háztartásán. A Kiss Illés Antal által előterjesztett tervezetet fogadja el. Dobó Kálmán, Keresztes József felszólalása után Farkas Sándor szólt a kérdéshez. Nagyon szépen hangzik — úgymond — hogy a helypénzdijszabást a változott viszonyok folytán lényegesen szállítsa le a város. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, amilyen arányban csökkentik a városnak ezt a bevételi
