Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-26 / 34. szám
1930. április 26. szombat XXX. évfolyam, 34. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............. 13 P 8© fül. | Vidékre........... E GY SZÁM ÁRA 1» FILLÉR 18 P Alapította. PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatali Városháza épületében ÜNNEP UTÁN újból megindult az élet monoton kereke. Munkába álltak a kétségek, elfoglalták kelleténél nagyobb területet okupálva helyüket a gondók és a hétköznap minden furcsa, bizarr, még a mai súlyos helyzetben is hát- borzongató módon kifejlődött életkálvária. Visszatértek Rómából a harangok, szétvittük a szélrózsa irányába a feltámadott Megváltót, de az uj világ uj vágyainak uj messiási tényét. mégsem közvetíthetjük világgá. Az élet béna, mankón bicegő roggyant vén öreg, betegesen sivár és reménytelennek látszóan sötét. Az égő nap foszlányfényei pislogó mécsesek, a csillagtenger redős homlokokat talál, a sóhaj ma, most Hus- vét áíalakitó hatású ünnepe után talán még szivbőljövőbb, őszintébb, megkeményedettebb, mint volt ezelőtt. A reményeknek nincs megnyugtató biztosítéka, a sóhajok elől felvontatódnak a hidak, jaj, hol van nak a hites, széleslevegőjü, erős pi- onérok, akikre a hidverés nem is olyan nehéz, mint inkább szivet kívánó munkája vár. Itt nem panaszkodik senki, itt elfásult, önmagába visszaroskadt lelkek lesik a csodát, a csodáraéhezettek kidülledt szemmel várják, nyitott szájjal figyelik, mit hoz, mit adakozik, mit gavallérkodik ki számukra az élet, amely úgy rohan, olyan kegyetlenül gázol, akárcsak a flandriai tarlókon a kegyetlen tankok a világháború irgalmatlan napjaiban. A háború tankjai garázsokba kerültek, de közben ujult erővel folyik, ujraizmosult karral, szinte örökfiatalon tombol »béke éveink« gázoló gázháboruja, maszk nélkül, visszariasztó bandázs nélkül, valóban és súlyosan a végkimerülésig. Korunknak nem elég az első csepp vér színe, nem elég, 9 verejték izzása, nincs meghatva a korgó gyomor zenéjétől. Pedig ez a muzsika mindnagyobb mérvben terjedő orkeszterévé válik a magyar életnek és szerencsétlen, agyonnyomoritott, keresztül-kasul szabdalt csonka hazánknak. Mikor lesz vége, nem reflexiózza sem szuggesztiv erejű ösztönös megérzés, nem rajzolja fel a jövő égboljára semmiféle jövőbelátó telehor-készülék. A kimenteden magyar hit ad még legfeljebb erőt, a bátor kitartás mindennel felérő és mindent lenyűgöző ezerszinü és rengeteg huru instrumentuma injekciózza most a bizó erőt a magyar Nemzettest tagjaiba. Minden becsületesen dolgozni akaró magyar dolgozóba. M-y. Ma szombaton : vármegyei rendkívüli közgyűlés Mint már megírtuk, az április 1-én ülésezett törvényhatósági kisgyülés részben a munkanélküliség enyhítése, részben más fontos szempontok elérése céljából a vármegye egyes bekapcsoló útjainak gyorsított ütemben való kiépítését a legnagyobb mértékben szükségesnek tartotta. Dr. Preszly Elemér főispán e nagy horderejű kérdéssel kapcsolatban április 26-ára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Pest vármegye törvény- hatósági bizottságának tagjait. Arról van szó ugyanis, hogy az útépítés meggyorsítása céljából s a gyorsított útépítkezésekkel járó költségek fedezésére külföldi kölcsönt kell igénybe venni. Magyarország borai Me illetőséget kár Halason leségéhez és amikor a követ megtudta, hogy dr. Fekete Imrét Halason polgármesternek választották, fordidt hozzá ilyen kérelemmel, és kérte a város kötelékébe való felvételt. A berni magyar követ azt írja (még többek között, hogy mihelyt likvidálják a megszállott területen levő magyar birtokok sorsát, értékesíti felvidéki fekvöségeit és Halason vesz magának birtokot, mig ha nyugdíjba megy, itt Halason fog letelepedni. szegedi lap és a kecskeméti sajtó legtekintélyesebbike a Kecskeméti Közlöny is és mindkét újság megegyezik abban, hogy ez a terv, amely Halas székhellyel akarja gyarapítani csonka Bácska területét, igen reális, sőt majdnem a leghelyesebb megoldás. A kérdés érdekességét fokozza az, A főispán érdekes meghívója egyébként igy hangzik: »Pest-Pilis-Soh-Kiskun V ármegye törvényhatósági bizottságát az 1929. ! évi XXX. te. 23. §-a alapján, 1930. évi április hó 26-án (szombaton) déli 12 órára a vármegye székházéban tartandó rendkívüli közgyűlésre összehívom. A közgyűlés tárgya: határozathozatal (a kisgyülés javaslata alapján) a vármegye bekapcsoló útjainak gyorsított kiépítésével járó költségek fedezésére külföldi kölcsönnek igénybevétele kérdésében. Budapest, 1930. április 14-én. Dr. Preszly Elemér főispán.« hogy egyik bajai újság most cikket ir e kérdésről és jóllehet a hivatalos körök Baján már értesültek a dologról, a bajai lap azt írja, hogy Baján senki sem tud arról, ugyanakkor pedig erélyesen tiltakozik a terv ellen, amely Baja hátrányára volna. A cikk a következőket írje. »Csak a napokban foglalkoztunk azon feltűnő hírrel, hogy egy Bajáról kiindult terv Halas székhellyel akarja kibővíteni csonka Bácsme- gyét. Az a legérdekesebb, hogy itt helyben úgyszólván senki sem tud a mozgalomról. A polgármester nyilatkozata, amit a »Kiskunhalas Helyi Ertesiíő«-jének adott, arra enged következtetni, hogy elméletben foglalkozik a dologgal, egyelőre időszerűtlennek tartja a felvetett kérdést. Lehet, hogy több pozitívum is rejlik a közre adott nyilatkozat mögött, bár lehetetlennek tartjuk, hogy a reálgimnázium és cisztercita rendház építése e miatt halasztást szenvedjen, vagy teljesen visszavonassék. Nagyon súlyos helyzetet teremtene ez és még nagyobb elkeseredést a helyi iparosság körében, ami semmiképen sem volna kívánatos. f Csak a múlt héten lefolyt ipar- testületi naggyülés nagyon szomorú helyzetet tárt elő a helyi iparosság helyzetéről. A munkahiány még soha nem tapasztalt nagy rémével küzd a helyi iparosság. Jelenleg minden reményünk a cisztercita* rendház és reálgimnázium felépítésében rejlik. Ettől várjuk sanyarú helyzetünk jobbra fordulását. Kizárólag 1 ezért tartjuk lehetetlennek a kor- portált hirt eredeti formájában. Itt nagy felelősségről és a kedélyek megnyugtatásáról van szó, amit egy hivatalos helyről jövő nyilatkozat intézhetne csak i el gyökeresen.« "-A A mentóegjesület közgyűlése A kiskunhalasi önkéntes mentőegyesület évi közgyűlését 1930. május hó 2-án pénteken délután 2 órakor tartja a város közgyűlési termében, ahová a tagokat ez utón hívja meg az elnökség. A május 1-én tartandó képviselő- testületi közgyűlésnek érdekes pontja lesz a tárgysorozaton az, hogy előterjesztik a képviselőtestületnek terjékfalvi Parcher Félix, berni magyar rendkívüli követnek és meghatalmazott miniszternek Halas városhoz beadott kérelmét, amely szerint berni követünk halasi illetőséget kér. Az ügy előzménye az, hogy Parcher Félix őexellenciáját és családját régi barátság fűzi dr. Fe-' kete Imre polgármester és fe- ! Baján senki sem tud csonka Bácsmegge uj székhelyéről és a megye megnagyobbitásáról A kecskeméti és a szegedi sajté reálisnak tartja azt a tervet, amely szerint Halas lenne csonka Bácska székhelye Egy héttel ezelőtt irtuk meg hús- ( véti számunkba azt a hirt, hogy egy mozgalom azt célozza, hogy bizonyos délpestmegyei területek bekapcsolásával és Halas székhellyel gyarapodjék csonka Bácska. A kérdés érdekességénél fogva nagy part vert fel és azzal foglalkozott egyik
