Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-03-30 / 26. szám
6 KtesunhMag Helvi Értesítője márcí'i® 30. Bezárták a Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Kérek egy telefonkészüléket! Százat msgbaladja azoknak a halasi cégeknek, testületeknek és magánosoknak a száma, akik ifibb mint két esztendő úta hiába várnak már a telefonra Két esztendő óta, de még hosszabb ideje is már, hogy Halason hiába kér és hiába vár telefonra az, akinek erre valóban szüksége volna. Ha van közérdek, akkor ezek a panaszok igazán azok és feltétlen időszerű volna, hogy orvoslást találjanak. Egészen röviden arról van szó, hogy Halas város területén összesen 76 telefonszám van és már két esztendő óta cégek, testületek és magánosok kérvényekkel ostromolják a szegedi postaigazgatóságot, hogy számukra vezessék be a telefont. Ezeket a kérvényeket az érdekeltek minden egyes esetben meg is indokolták ilyen könnyedén kezeli ezt a _ nagyon fontos kérdést. A halasi érdekelteknek egyébként j ebben az ügyben bent fekszik egy memoranduma a kereskedelemügyi miniszternél, de innen is hasztalan várnak már hosszú idő óta elintézést vagy | valamilyen formában való megoldást. , Összehasonlitásképen egyébként ! nagyon érdekes, hogy az ország sok I ! más részén, ahol jóval kisebb területű és lényegtelenebb fontosságú helyek vannak, mint Halas, sokkal több telefonszámuk van és mindezeket minden nehézség nél.kül kapták meg. Egyebekben megtudtuk azt is, hogy az egész országban nincs még egyetlen hely, ahol ilyen különös és furcsa helyzet volna telefon téren és ahol ennyi nehézséggel kellene megküzdeni a közönségnek. Halas telefont váró közönsége között kialakult már az a vélemény is, hogy nem volna eredmény nélkül való közbelépés az sem, ha a város hivatalosan is magáévá tenné ezeket a panaszokat és szintén csatlakozna a telefonkérő nagyközönség támogatására, mert ez a város fejlődésének és kultúrájának érdekében álló volna. Az Országos Magyar Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár lezárult. Megállapíthatjuk, hogy úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben várakozáson felül sikerült. Száz és százezrek tekintették meg a gazdasági gépipar hatalmas parkját, valamint a magyar állattenyésztés legkiválóbb produktumait, amelyet agrárállamhoz méltó tömegben jelentek meg a Vásáron. Pest vármegye is tekintélyes módon volt képviselve a Vásáron hogy megmutassa, hogy vármegyénk ügy a mezőgazdasági ipar, mint az állattenyésztés tekintetében előkelő helyet foglal el az országban. Lapunk szükreszabott terjedelme nem engedi meg, hogy a Pest vármegyei kiállítók hosszú névsorát leközöljük, de kötelességszerüen és buzdításul felsoroljuk azon tenyésztők neveit, akik a Vásár hatalmas konkurenciájában is fényesen megálltak helyüket és bemutatott tenyésztéseikkel dijakat nyertek. A dijazott Pest vármegyei állat- tenyésztők névsora a következő: A kalocsai érsekség csomapusztaí uradalma első dijat nyert egy gyö- * nyörü Noniusszal, második B dijat nyert ugyancsak Noniusszal, azonkívül a csoportdijat is elnyerte. Szécsi László kunszentmiklósi tenyészetét III. B dijjal jutalmazta a zsűri egy remek példányú kancájáért. Inárcsi Farkas Ferenc I. A dijat nyert 183 számú bikájával. Ugyancsak elnyerte a csoportdijat is a Farkas-féle tetétlenpusztai tenyészet. (Abony mellett.) Egy ritka példányú bikaborjuval II. C dijat és elismerő oklevelet nyert Farkas Ferenc. Az Üllő melletti tornyostövi bér- gazdaság I. A és II. A dijat nyert hazai pirostarka tehenekkel. Alt Ignác Tinge, elismerő oklevelet, Mellis Lajos, üllő pedig III. A dijat nyert hazai pirostarka tehenekkel. Györgyei Adolf dr. (Farmospuszta Tápiószele mellett) borzderes tehénnel és üszővel vitte el a II. dijat. Patay Tibor (Ácsa) két éves magyar bikája III. B dijat nyert csoportjában. Katona Ferenc (Alsóboldogkáta Nagykáta mellett) nagytestű magyar fésüsgyapjas merinó juhai III. C dijat nyertek. Ugyanezen fajtájú juhokkal nyert elismerő oklevelet Inárcsi Farkas László tetétlenpusztai tenyésztése. Ugyancsak ez az uradalom I. B. dijban részesült egy ritka példányú yorkshirei kannal. A gróf Nemes János-féle kunszentmiklósi uradalom által bemutatott íin- colnshirei kocák első dijat nyertek. A Szelényi-féle alapítványi uradalom (az OMGE tanyagazdasága) yorkshirei kocái elismerő oklevelet nyertek. es vSrták, hogy telefonügyük elintézést nyerjen. Annál meglepőbb volt azután, hogy ezeket a kérvényeket nem intézték el kedvezően, illetve választ is küldöttek, amely úgy szólt, bogy a mostani viszonyok között, mindaddig, mig a tervezett postapalota fel nem épül, a kérés nem teljesíthető és igy telefonbevezetésére sem számíthat. Az uj posta felépítése pedig egy olyan távoli ködkép, amelyet kivárni nem képesek károsodás nélkül azok az érdekeltek, akik valóban nem luxus-célból kérik a telefon bevezetését, hanem fontos ügyeik gyors elintézése céljából. A telefon bevezetésének elutasításánál még egy ok vezette a posta- igazgatóságot és pedig az, hogy a mostani viszonyok között csakis kábelépítéssel lehetne megoldani ezt a kérdést. Kábelépítést pedig szintén azért nem akarnak kezdeni, mert sokba kerül és az esetleges postapalota felépítésénél anyagi nehézségbe ütközne annak átszerelése. * A legérdekesebb pedig mégiscsak az az értesülésünk, hogy a mostani postahivatal helyisége kicsi egy nagyobb telefonközpont befogadására, különösen nem olyan mértékű nagyobbitásra, mint a (melyet az jelentene, ha valamennyi kérvényező kérésének eleget tennének. Ma tehát az a helyzet, hogy a posta- igazgatóság uj postapalota építésén gondolkozik és mig azt nem oldják meg, marad minden a régiben. Ma pedig telefon nélkül el sem képzelhető a kereskedelem, de az egyesületek és igen sok magános fél sem és különösen akkor, amikor a telefon a postának tulajdonképen leg- rentábilisabb bevételi forrása, különös, hogy a posta Halas márciusi gazdasági jelentése a mezőgazdasági bizottság előtt A halasi mezőgazdasági bizottság szerdán délelőtt tartotta meg szokásos havi értekezletét a Gazdasági Egyesület helyiségében Tegzes Károly elnöklete mellett. Az értekezleten a tagok csaknem teljes számban vettek részt és ott megvitatták a fennálló gazdasági helyzetet, amikor is arra a megállapításra jutottak, hogy a mezőgazdasági helyzet és a gazdák helyzete meglehetősen kedvezőtlen. Ezután összeállították a márciusi gazdasági észleleteket és ezen a következő helyzetképet vették Írásba. A Jobb ló 700—1000 pengő, gyenge j 150 pengő. Marha kilónként 60—70 I fillér, sovány sertés kilója 1 pengő | 10 fillér. Munkatársunk megtudta még, hogy I a tavaszi vetések mindenütt megkezdődtek már, ugyszin- tén a szőlő, gyümölcsös és veteményesekben is. szőlőkben meglehetős fagy- g károk lesznek megállapíthatók. A gyümölcsösökben a csemeték szenvedtek károkat, amelyek már most észlelhetők, mig a nagyobb fák az úgynevezett kész gyümölcsösök kára ma még nem állapítható meg pontosan. A tavaszi árpa területe az idén 30 százalékkal kevesebb lesz, mig a zabé 10 százalékkal emelkedni fog. Az ingatlanforgalom az elmúlt hónapokban nagyon csekély volt, bérbeadások pedig egyáltalában nem történt. Az árak az elmúlt hónapban igy j alakultak ki: Búza 24.40 pengőtől ? 24.70 pengőig, rozs 28.50 pengő, ár- t pa 27 pengő, zab 27—28 pengő, búr- * gonya 16 fillér, morzsolt tengeri 29 * pengő, mint legmagasabb ár. — Az elemi károk statisztikája hazánkban. A magyarországi elemi károk egy statisztikában a következő rangsor foglalják el: Elsőhelyen az árviz, azután a szárazság, jégverés s végül férgek. E csapások 1924. és 25-ben 109.854 kát. hold megművelt területen pusztiotttak és 26.859.128 pengő kárt okoztak; 1926. évben pedig 115.559 kát. holdon 25.548.606 pengő kárt becsültek. Jégkár címén a biztosítótársaságok 1924- ben 4.389.662 pengőt, 1926-ban edipg 1.307.224 pengőt fizettek ki. A szerencsétlenül jártaknak az állam 4.640.000 P kedvezményes kölcsönt adott; 1926-ban a kormány 38 vagon gabonát osztott szét a károsultaknak. Törlesztései hitelre Drótkerítés, kecskeméti metszőolló, eredeti Vermoreí permetező, rézgálic, szeg, drót és az összes háztartási cikkek olcsó áron kaphatók LANGERMANN SÁNDOR vaskereskedőnél (Murgács hentessel szemben) ■ !■■■—iiiiiiihi—'■■■ Hirdessen a Helyi-Értesítőben
